Pápai Néplap – III. évfolyam – 1947.

1947-05-04 / 18. szám

A parasztság ellenőrzése alá vonják a mezőgazdasági termékek értékesítését Egy Népi kollégista - naplójából... Tóth Mihály hazafelé tartott. Messziről jött, sokat ment. Bi­zony sok majort és pusztát be kel­lett járnia, mire beszegődhetett cselédnek. Nehezen megy ez min­dig, hát még ilyenkor ősszel ! Azonban nem tehetett semmit. El kellett mennie régi helyéről! Most sietett haza. A nap már a látóhatár pereméről nézett vö­rös arcával. A felhők széleit meg­aranyozták utolsó sugarai. A szél elállt, de a felhők még mindig sebesen úsztak az égen, meg-meg­szakadozva néha. Milyen komor az ég... A föld valamivel barát­ságosabb : szépen elmunkált dű­lők jobbra, balra. — Istenem, de szép is ez a sok föld ! Csak legalább az enyém lehetne ebből a dűlőből egy da­rab ! — szakadt fel a nehéz só­haj Tóth Mihály uradalmi cseléd melléből. Azután tovább gondolkodott... Ha neki is lenne egy kis darab földje, de más is lenne az élet! Mert nem kellett volna szegődni mennie. Igaz, hogy ez a Ferkó gyerek miatt volt. Milyen bajba keverte ez a 16 éves gyerek a családot. A csendőrök is megver­ték. Még majdnem az apját is, de az öreg a sarkára állt. Nem baj, van már új otthon ; sikerült elszegődnie. De megemlegeti lega­lább az ispán is azt a napot, mi­kor ott szántottak az alsó dűlő­ben. A fia ő utána jött a négy ökörrel. Csak a tavasszal lettek az elsők betanítva és bizony a gyerek nehezen bánt velük. Nem sikerült a barázdába befordulnia. Az ispán ott állt a föld végén, a lova a dűlőn legelészett. Mint a bolond, úgy rohant neki a sze­gény gyereknek. Pofonütötte a korbácsával. A Ferkó se volt rest, kikapta az ösztökét és belevágta az ispán nyakszirtjébe. Csak úgy ömlött a vér ... Ez három napja történt. Akkor este már megverték a Ferkót a csendőrö le. ő pedig indult helyet keresni, mert három napon belül el kellett menniök a birtokról. A három nap ma jár le. Hála Isten, van már hely. Nem a legjobb ugyan, de jó, hogy ilyen is akadt! Felsóhajtott. Most ért a puszta határába. Az a kőbánya már a grófé. Lassan közeledett feléje. ( A nap már régen lebukott a a horizonton, a nedves sötétség, mint valami nehéz takaró terült a tájra. Már nem látszottak a felhők, amelyekből lassan sze­meregve megeredt az eső. Most odaért a kőbányához. Ott sötét­lettek az út jobboldalán az el­hagyott gödrök, amelyeknek egyikéből most füst kígyózott az ég felé, a lángot mindinkább ki­oltotta a megeredő eső . . . És most, hogy közelebb ért a tűz­höz, meglátta a körülötte ülőket is : kis családja szorongott ar* tűz körül. A rozoga bútor és egyéb holmi két-három határba lerakva, rongyos terítőkkel letakarva, két­három malac egy ládában : ime, életek munkájának gyümölcse, cselédgenerációk megtakarított vagyona ez a hét-három határ ócska holmi ! Ez is a grófi bir­tok határára kiszállítva, egy út­széli gödörbe hányva ! — mert a három nap ma este lejárt... Ott állt már ő is a tűz mellett. A pityergő asszonnyal, a síró lánnyal, a nyöszörgő kisgyerekkel és a feldagadt arcú, komor fiával. A gyerek félrehúzódott a többi­től, mint aki tudja, hogy minden baj ő miatta van. Az apja meg­markolta a karját és odahúzta a többihez, azután rekedten meg­szólalt : — Ha reggel jön értünk a szekér, majd itt m®gállítjuk és rárakodunk. Ezt az éjszakát meg kibírjuk itt. .. Majd csak reggel lesz. Az eső teljesen elnyomta már a tüzet. A sötét éjszakában hal­kan zizegtek a kukoricalevelek a hulló esősől... Az éjszaka folytó öleléssel tapadt a földre. Csend volt mindenfelé, aludt a termé­szet, alud fak az emberek, csak az átnedvesült, foltos gúnyák alatt virrasztott egy hajléktalan család, amely hontalanul maradt a hazában... És várta a hajnalt. Eddig mesélte édesapám. Ami­kor ez történt, még ő is 16 éves gyerek volt és még ő is ott szán­tott a Tóth Ferkóval együtt a gróf földjén. Most a saját föl­dünk végében üldögélünk és én örömmel ugrok a déli pihenő után befogni a teheneket és do­bogó szívvel nézek az ekevasra, amely halkan ropogva, csikorogva hasítja a földet, — a mi földün­ket. És ha a föld végén nem sikerül a befordulá?, megcsinálom mégegyszer, mert már nem áll ott aL ispán a lovaglóostorával, legfeljebb édesapám neveti el magát: »ugy-e ez se könnyebb, mint az algebra! ?« Hegedűs I. lic, IV. o. t. Gül Baba Komoly művészi élményben volt része Pápa város közönségé­nek, melyet a Perutz Kultúrszak­osztály műkedvelő gárdálya nyúj­tott. Pazar kiállítású, jól megren­dezett előadás minden igényt kielégített. A díszletek tervezője, a rendező, a zenekar élén a kar­mesterrel s a szintjátszó műked­velők egytől-egyig legkomolyabb munkáról tettek tanúbizonyságot. A jól összhangolt zenekar töké­letesen adta vissza Huszka Jenő csodálatosan szép magyar meló­diáit. A szereplők, mélyen átérzett jó alakításukkal egész előadás alatt lebilincselték a nézők figyel­mét. A Perutz dolgozók bebizo­nyították, hogy a mindennapi munkájuk mellett önműveléssel komoly, művészi teljesítményt tudnak elérni és megmutatták azt az utat, hogy a dolgozók a ma­gyar kultúrát hogyan szolgálhat­ják. Meg kell azonban jegyeznünk azt, hogy a jövőben hasonló meg­mozdulás esetén, komolyabb té­i makor megválasztásával nagyobb erkölcsi hatást és komolyabb eredményeket tudnak elérni. Mert a művészetnek tanítani is kell! Most, hogy a kormányzat fel­szabadította a mezőgazdasági ter­mények árát és forgalmát, új helyzet állt elő a mezőgazdasági termények értékesítése terén. A szakértők véleménye szerint, elő­reláthatólag bizonyos feleslegek fognak mutatkozni egyes cikkek­ből, amelyeket a külföldi felvevő­piacok felé kell irányítani. Ezen a téren tehát észszerű és minden érdeket szem előtt tartó szerve­zést kell lebonyolítani a paraszt­ság érdekében. A parasztságot ugyanis lelkiis­meretlenség lenne annak a ve­szélynek kitenni, hogy termékei­kért még a termelési kölségeket sem fedező összeget kapja meg. A parasztság ezért a maga ter­mékeit a saját érdekvédelmi szervezeteinek útján kívánja ér­tékesíteni és ennek a kívánságnak illetékes helyen már többízben is kifejezést adott. A kereske­dőknek és az értékesítéssel fog­lalkozó szövetkezeteknek azonban nem szabad attól félniők, hogy a parasztság valamely moncpolisz­tikus szerv életrehívására törekszik. Az igazság az, hogy a parasztság nemhogy valamely egykézszerű szervet kívánna felállítani, hanem arra törekszik, hogy minél több munkát adjon érdekképviseletei szervezeteinek, biztosítva ezáltal az őket megillető kereskedői hasznot, természetesen anélkül, hogy kiszolgáltatnák magukat az esetleges árelnyomó törekvések­nek. Ezeknek a kérdéseknek a meg­oldása nagy körültekintést és alapos megbeszélést igényel. Az egyes termelési érdekeltségek és az Országos Földmívelésügyi Ta­nács már meg is kezdte tárgya­lásait a földmívelésügyi miniszté­riumban a problémák megvitatá­sára. Elsőnek a gyümölcstermelők érdekvédelmi szerve ült össze, mivel a gyümölcstermelés értéke­sítése az egyik legsürgősebben megoldandó feladat. Á szakértők hozzászólásaiból kiderült, hogy az idei gyümölcs­termésünk előreláthatólag megkö­zelíti az 1938-as rekordtermést. Ez egyrészt a termelők munká­jának köszönhető, másrészt annak, hogy a földmívelésügyi miniszter még időben 100 vagon növény­védőszert bocsátott a gyümölcs­termelők rendelkezésére. Fontos kérdésként merült fel a külföldre irányuló gyümölcsté­telek minőségének ellenőrzése. Az értekezlet elhatározta, hogy felállítják a Gyümölcsértékesítő NRqy FORQRLOM KEVES HflSZOrtl FÉNYfCÉP AKCIÓ FÜTÜ-OPTIM kovAcs rmRE fénvképészmestefs MŰTERMÉBEN 3 db igazolványkép 5'— 3 db levelezőlap 10'— » 3 db különféle lev.lap 15'— .» 1 db 18x24 nagyítás 10'— .. 1 db 24x30 nagyítás 15'— >, amíg az anyagkészlet tart. PÁPfy KOSSÜ TH-UTCfi 30. SZ, Postával szemben. Irodát, amelynek főfeladata lesz, az exportszállítmányok minőségé­nek felülvizsgálata. A gyümölcstermelők végül megtárgyalták a jó gyümölcsárak kialakításának problémáját, amely szerves kiegészítése a piacok fel­kutatása, a minőségi gyümölcs értékesítése kérdésének. Ha a termelők nem kapják meg mun­kájuk és árujuk után az ölcet megillető hasznot, nehezen kép­zelhető el, hogy Magyarországon egészséges gyümölcstermelés ala­kuljon ki és hogy visszaszerezzük a magyar gyümülcs jó hírnevét. Rövidesen sor kerül a többi érdekvédelmi szervek tanácskozá­saira is és a kezdeti megbeszélé­sek után a tárgyalásokká a Pa­rasztszövetséget, az UFOSz-t és a FÉKOSz-t is bevonják. iiiiiiiiniiiiiíiiíii^ FELVÉTEL A DOLGOZÓK tanítóképzőjének V. osztályába. Az állami tanítóképző-intézet megfe­lelő számú jelentkező esetén a jövő iskolai évben megnyitja a dolgozók tanítóképzőjének V. osz­tályát. Felvételre jelentkezhetnek 20. életévüket betöltött, de 45 éves­nél nem idősebb, érettségizett fér­fiak és nők. Tanulmányi idő 1 év Bővebb felvilágosítást az állami tanítóképző-intézet igazgatósága ad. (Ipariskola, I. em.) Tiszánál Bástya-utca 4. sz. FILMSZÍNHÁZ Május 1-4. Csüt.-Vasárnap Fig yelem! május m-én caak egy előadás c»te 7 órai kezdettel. Mo«t érkeztünk Amerikából! Uj kalandunk címe: TARZAN titkos klncie FŐSZEREPLÖK : Johann Weiss­müller — Maureen O Suliivan Május 5-6. Hétfő-kedd Pazar amerikai bűnügyi vígjáték! A titokzatos bőrönd FŐSZEREPLŐK : Franchot Tone. Una Merkel, Duna Stefi, KISÉRŐMŰSOR : Önvédelem. RUgd meg nem apád. Május 8-11. Csüt.-Vasárnapig Pápán először! Az idei évad legnagyobb kémlilmje l Soha nem látott monumentális jelenték! TEHERÁN Főszereplők: Derek Farr és Martha Labarr Ha jól és nyugodtan óhajtja aludni álmát, úgy vásárolja, javíttassa <• jj* Qpg' EPE U |ÁNQS precíziós őrsmester Pápa, Fő tér 12.

Next

/
Thumbnails
Contents