Pápai Néplap – III. évfolyam – 1947.

1947-05-04 / 18. szám

Hz értelmiségi vitaest margójára A MKP helyi szervezete f. hó 26-án értelmiségi vitaestet rende­zett, amelyen kétszáznál több ér­telmiségi dolgozó vett részt. Előadás és a MKP 3 éves terve voliak a vitaest tárgyai. Meghív­tak, s — bár nem vagyok párt­tag — szívesen hallgattam végig a tárgyilagos, nívós előadásokat. A vitaest után azt kérdezte tő­lem az egyik jelenvolt, hogy mi a véleményem az előadottakról? Gondolkodás nélkül és őszintén feleltem, hogy sok megszívlelni ,valót hallottam és különösen a 3 éves tervvel kapcsolatban sok komoly kérdés adott okot és al­kalmat arra hogy utólag is gon­dolkozzam azok felet*. Azóta foglalkoztam is a vitaest kérdéseivel, s azokkal kapcsolat­ban szeretnék most néhány gon­dolatot elmondani: TAMÁS ALADÁR a rutinírozott előadó, mondanivalóit és megálla­pításait úgy tárta elénk, hogy azokon vitázni alig lehetett. Anél­kül, hogy akár a demokráciától eddig távolabb állókat is bántotta volna, világossá tette, hogy miéit érdeke az értelmiségnek köz- és magáns^empontból egyaránt, hogy hűséges munkása legyen a helye­sen felfogott, újjáépítő demokrá­ciának. Ugy éreztem, hogy nem a pártember, hanem az egyetemes jövő magyar életet féltő szakember komoly indokokkal alátámasztott gondolatait hallom. S ez az, amely kívánatossá tette volna, hogy az előadásnak a helyi értelmiség sokkal szélesebb rétegei legyenek meghallgatói. Fülembe cseng az előadáshoz szóló ZÁVORY ZOKTÁN el nem vitatható igazságú mondata: „hitte-e valaki két évvel ezelőtt, hogy ma itt és így hallgathatunk ilyen tartalmú előadásokat?" S ehhez kívánkozik egy másik, jól­esően kikívánkozó kérdés: hitte-e valaki, — különösen az értelmi­ség tagjai közül — 3-4 év előtt, a propaganda őrült iramú és fe­lelőtlen hírverése közben, hogy a Kommunista Párt vitaestjét 1947 áprilisában majd a magyar Him­nusz vezeti, s Szózatunk elének­lése zárja be? Ha viszont elis­merjük, hogy kellemestn csalód­tunk, kell-e mondanunk, hogy milyen munkát vár a magyar de­mokrácia joggal és csupán csak a józan értelemben bízva a ma­gyar értelmiségtől ? Az előadás nem a MKP tagjaihoz, hanem a pápai értelmiséghez szólt, s a párt nyilván nem mint tagjaitól, hanem mint a nemzet dolgozóitól várja és követeli meg a helyi ér­telmiségtől is a demokrácia nemes célkitűzéseit szolgálni hivatott becsületes munkát, az egyénre bízva annak eldöntését, hogy a MKP-t tekinti-e ebben a munká­Halló! Figyelem ! Mielőtt székszükségletét beszerezné tekintse meg a készítőnél. Fényezett támlásizék már 46 forintért, lcertl §zék 16 forintért kaphatók ÁLLANDÓ RAKTÁR « Csákvári és Roncz géperőre berende*ett asztalos üzeme Pápa, Rástya-u. 17. Irta: Dr. JILEK JÓZSEF. ban követendő úttörőnek? Talán tárgyilagos tudok lenni, amikor megállapítom ezzel kapcsolatban, hogy a polgármester ur megnyitó beszédének azt a mondatát, hogy „Ha az előadáson jelenlévők még nem tagjai a MKP-nak, reméli, hogy rövidesen az lesz," — a pártember reménye mondotta, de alig lehetne letagadni a remény jogalapját, szemelőtt tartva azt a tényt, hogy a demokratikus fejlő­dés nagyon intenzív motorja: a polgármester úr pártja: a MKF. De nem kevésbbé érdemesek gondolataink foglalkoztatására azok az adatok sem, amelyeket a párt 3 éves tervével kapcsolatban hallottunk. Szerencsés helyzetben van a párt, amely BODOLAY JENŐ személyében nemcsak ki­tűnő mérnök-szakemberit, hanem kiváló előadót is képes volt állí­tani a terv ismertetésére. Talán érdekesebb és hatékonyabb lett volna, ha az előadói emelvényen a 3 éves tervet készítő 3 nagy párt döntésre jogosított vezetői ültek volna, hogy a többé kevésbbé életrevaló hozzászólásokat a tervek keretében nyomban realizálhassák de ennek hiánya semmit sem von le az előadó világos és meggyőző előadásának és viszontválaszainak értékéből. Mégis felvetődik a gon­dolat, nem volna-e helyes egy ujabb vitaesten a tervet kiegészítő 3 párt tervei közt mutatkozó kü­lönbségeket, s a különbségek indo­kait ismertetni ? Ennek a tervnek tárgyalásánál vetődött fel közvetve az a kérdés, hogy a tervgazdálkodás bizonyos mértékig nem utánzása akar-e lenni nagy szomszédunknak? Ha erre a kérdésre őszintén akarunk válaszolni, akkor meg kell állapí­tanunk, hogy a tervgazdálkodás gondolata nem magyar találmány ugyan, de nem is egyedül álló a müveit és gondolkodó nemzetek között és nem is egyirányú, mert a világ minden tája felé lakó népek fe ismerték az adott világgazdasági helyzetben a tervgazdálkodás szükségességét. Éppen ezért nem az a hiba, ha ezzel a nemzetgazdasági szem­pontból indokolt lehetőséggel élünk, hanem az volna a bün, ha nem akarnánk észrevenni, hogy kevesebb bajjal küzdő, virágzóbb nemzetek milyen utakat keresnek és találtak gazdasági erejük s népük jólétének további gyarapí­tására, b A vitaestek célja, hogy a nem­zet minden dolgozója előtt ismertté válljon az ország jövőjét építeni szándékozó hatalmas munkaprog­ramm és a mi do'gunk, h gy a ránk eső munkát úgy végezzük el, aminél jobban nem lehet, s abban a biztos meggyőződésben, hogy nincs az a kicsi munkahely, melynek jól végzett munkája nagy jelentőiéggel ne bírna az összeredmény kiértékelé­sének térképén. Mert a terv, a programm vajmi keveset ér a tervbe vett munka eredményes elvégzése nélkül. Programm eddig is volt éppen elég. Hisszük, hogy akik most adnak programmot, végre is akarják és végre is tudják azt hajtani, ha a tervbe vett munka közvetlen el­végzői is ezt akarják. S hogy akarják-e, ez alig lehet kétséges. A súlyos idők leron­gyolt társadalom amitől várhatna jobblétet, ha a kínálkozó munka­lehetőséget egyesek szabotálni akarnák? Az ilyenek nemcsak a köznek, de saját maguknak is ellenségei volnának, kivetendő súlytöbblet a nemzet viharvert, nehezen induló hajóján. vS" hogy ezt elsősorban az értelmiség kell, hpgy megértse, az természetes. Azért értelmiség. A jól végzett, közhasznú mun­kának pedig meg lesz a megbe­csülése ! Mert a nemzetnek mindenki annyit ér, amennyit munkája ér. Az érdem elismerésére is csak egy szempont szolgálhat tehát alapul: a demokratikus fejlődés maradéktalan szolgálatába állított és pártszempontokhoz sem iga­zodni kénytelen, jól végzett és eredményes munkai miatt eladásra kínált szarvasmarhák felvásárlása A földmívelésügyi miniszter akciót indított a takarmányhiány miatt eladásra felkínált nőivarú tenyészszarvasmarháknak állami hitellel való felvásárlására és azok­nak az újonnan földhözjutottak között való szétosztására. Aki az akcióban részesülni kí­ván, köteles a lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróságokkal az alábbiakat igazoltatni : 1. hány kataszteri holdon gaz­dálkodik, 2. újonnan földhözjut­tatott-e, vagy nem, 3. mennyi takarmánya van, 4. az igénylés indokolását, amelynél fel kell tüntetni a kérelmező meglevő állatállományát. Kulturműsor Büfffé, tánc május i-én az MKP-ban Sezlon, rekamiér, fotelok nagy választékban olcsó árban átalakítások. Javítások kedvező részletfizetése PAPLANOK készítését és átdolgozását vállalom Heimlich Sándor kárpitos és paplankészítő PflPfl, KOSSUTH-UTCfl 9, Gondolatok egy rlzsaszíiíí meghívó felett. . . Egyik elvtársunk egy meghívót hozott szerkesztőségünkbe. Ameg­hivó majálisra hívja a Szent Anna plébánia híveit ! Időpont : május elsején délután 5 óra, hely a „Hódoska" vendéglő ! Egyetlen gesztus. Egyetlen ró­zsaszínű papírlap. Mégis sokat mond. — Megér­tettük. Ezért köszöntjük örömmel az Egyháznak ezt a részünkre új gesztusát, mellyel nem elzárkózni akar a munkáspártok forradalmi örömünnepétől, hanem velünk együtt ünnepli a Munka eme nagy-nagy felszabadulását. így kellett volna már ezt régen is... Mert csak egyetlen út van s úgy látjuk, hogy reálépett végre egyik úttörőként a pápai Szent Anna plébánia is. Köszöntjük Főtisztelendő Úr ! Mi is elmegyünk örülni az örü­lőkkel a Hodoskai, majálison. Veres Péter az Állami Tanítóképzőben? Kiszivárgott hírek szerint az állami tanítóképző-intézet újjáépí­tési szónoka az újjáépítési mi­niszter lesz. Lázasan készülnek a prepák, mert azt akarják, hogy felszaba­dulás utáni első nagy nyilvános szereplésük méltó legyen az inté­zet hagyományaihoz. Benfentesek mondják, hogy egy nemrég be­érkezett primadonnával folynak jelenleg tárgyalások szereplés ügy­ben. Állítólag sok kellemes meg­lepetést, zenei csemegét rejteget a műsor. Várakozással tekintünk június 8-a elé. Megkezdődött a selpmhErnyú kiosztása Az eperfák lombjának fejlődése országszerte annyira előhaladt, hogy egyes községekbe* már meg­kezdődött a kis selyemhernyó ki­osztása. A földmívelésügyi minisz­térium selyemtenyésztési üzeme az I. osztályú selyemgubóért 8 fo­rintot, II. osztályúért 4 forintot, a hulladékért 1 forintot fizet kilón­ként. A tenyésztők zöme arra tö­rekszik, hogy legalább 400—500 forint értékű gubót vihessen be­váltásra. Sok állástalan é» munka­nélküli családfő is vállalkozik te­nyésztésre. Ezek minden idejüket a hernyóknak nevelésére fordít­hatják s egy havi munkával 1000— 1200 forintot is kereshetnek. A hernyót a községi selyemtenyész­tési felvigyázóknál (kikeltőknél) lehet igényelni és átvenni. Aki még nem tenyésztett, réizletes tá­jékoztatót és kioktatást kap. Nagyobb helyiséget a város területén 1 ke rese k 1 lakitosnűhilyoEti lehet udvari is (Cím a kiadóban)

Next

/
Thumbnails
Contents