Pápai Néplap – III. évfolyam – 1947.

1947-04-27 / 17. szám

1947 április 27 PÁPAI NÉPLAP 3 Mit j lent a 3 éves terv a magyar mezőgazdaság Dr. llosvay Imre oki. gazda * mára A felszabadulás után gazdasági életünk a teljes pusztulás képét mutatta. Éhséggel és nyomorral küzdve indították.meg a dolgozók a termelést és tették lehetővé, hogy az infláció anarchiáját a stabilizáció rendezett gazdasági élete váltsa fel. A MKP által kidolgozott és előterjesztett 3 éves államgazda­sági terv ezt a célt szolgálja. Ez a terv azt tűzi • ki célul, hogy egyrészt biztosítsa a termés fel­lendülését, békebeli színvonalának elérését és azokban a termelési ágakban, melyekben ez lehetsé­ges, ennek tulhaladását és ezen keresztül a dolgozók életszínvona­lának emelését. A terv végrehaj­tásának ideje 1947 augusztus 1-től 1950 augusztus l-ig terjed. Ami a mezőgazdasági termelést illeti, a 3 éves terv a békeévek színvonalának elérését tűzi ki. Ez kétségtelenül nagy nehézségekbe ütközik, mert egyrészt a magyar talaj nagy mértékben kimerült a sok évtizedes és a háborús évek alatt még fokozott rablógazdaság következtében, míg az állatte­nyésztés a háború alatt különö­sen súlyos és csak fokozatosan helyreállítható károkat szenvedett. Számolni lehet azonban, mint pozitív tényezőkkel, a fölcjgfform által teremtett demokratikus bir­tokmegosztásra, ami lehetővé teszi a hagyományos külterjes gazdál­kodás fokozatos leépítését és az intenzív, belterjes gazdálkodásra ,yaló áttérést, továbbá arra a se­gítségre, amelyet az ipar tud nö­vekvő mértékben a mezőgazda­ságnak nyújtani gépekkel és mű­trágyával, véd-, és oltószerek, elektromos árammal való foko­zatos ellátás formájában és végül a földmíves szövetkezetek fejlő­désével, melyek lehetővé teszik elsősorban az újgazdák és általá­ban a dolgozó parasztok számára, hogy a lehető leggazdaságosab­ban műveljék meg kis földjüket és hogy kedvező körülmények között, részesüljenek mezőgazda­sági géphasználatban, nlűtrágya ellátásban, stb. Ezekre a kedvező körülmé­nyekre támaszkodva a 3 éves tervjavaslat végrehajtása véget vet a magyar mezőgazdaság évtizedes megtorpanásának, nem csak a háború előtti termelést akarja helyreállítani, hanem új utakat nyit a magyar falú előtt. Míg a reakciós rendszer csak szavakban hirdette a belterjes gazdálkodást, a 3 éves terv az első lépést jelenti a belterjes gazdálko­dás bevezetése útján. A terv szerint a búza és rozs vetésterülete 1949—1950-ben 7 5 százalékkal lesz kevesebb, mint az 1940 előtti évtizedekben, míg a cukorrépa vetésterülete 46 szá­zalékkal, a dohányé 33 százalék­kal, a napraforgóé 1900 százalék­kal, a máké 110 százalékkal, a henderé 40 százalékkal, a lucer­náé 9 százalékkal, a kerti növé­nyeké 60 százalékkal fogja meg­haladni a háború előttit. Ezen kivül a kiviteli lehetőségekre is figyelemmel van a terv, ennél­fogva olyan növények termelését irányozza elő, amelyek egy felől a hazai közellátás szempontjából fontosak, másfelől pedig- a tenge­ren túli versennyel szemben nem érzékenyek. A tengeri és burgo­nya termelés is a háború előtti mértéken felíü lesz fokozható a kapálógépek nagyarányú munkába állításával. Nyilvánvaló, hogy a vetésterület ilyen átcsoportosítása a falú számára több munka­alkalmat és keresetet, a vá­ros számára pedig egészsé­gesebb táplálkozást tesz le­hetővé, . a nemzetgazdaságot pedig értékes nyersanyaggal és kiviteli cikkek­kel látja el. A terv 3 év alatt helyre akarja állítani az állattenyésztésben be­állott csökkenést, úgy hogy a szarvasmatha állomány a terv utolsó évében a békebeli állomány 90 százalékát íogja elérni, a ser­tésállomány pedig a békebeli állományt 50 százalékkal "fogja meghaladni, mi által tej, tejter­mékek és különösen szalonna és zsír bőségesen fog a közfogyasz­tás rendelkezésére állani. A leg­jobban szenvedett a lóállomány. Itt a tenyésztés átszervezését te­szi lehetővé a terv. A juhtenyész­tés átszervezése is a parasztság érdekeit szolgálja. Nagyobb összeg van előirányozva szövetkezeti juhászátok létesítésére. Nyilvánvaló azonban, hogy a többtermelésnek ezek a forrásai nem biztosítják eléggé a terv termelési programmjának* meg­valósítását. Szükség van a termelő eszközök nagymérvű felújítására és kiegészítésére, új termelő, vala­mint közlekedési eszközök és be­rendezések létesítésére, új beruhá­zásra. Az első évben 900, a máso­dik évben 3600, a harmadik évben pedig 4500 új traktor kerül a mezőgazdasági gép­telepeken keresztül haszná­latba. A beállításra kerülő cséplőgépek munkájának következtében a cséplési szemveszteséget tudja majd a gazda elkerülni. Az 1800 darab vetőmágtisztítógép mun­kája lehetővé fogja tenni a jó vetőmag termésfokozó hatását. A fogatos ekék, boronák, kapáló gépek, takarmányelőkészítők, ros­ták üzembehelyezése nagy mér­tékben növeli majd *a termés­eredményeket. Az ipari munkás­ság segítségével ekevas, ásó, vas­villa, kapa, szekérvasalás, drót, szög, stb. fog végte a parasztság­nak jutni. Belterjes mezőgazdaságra való áttérést segíti elő az öntözés ki­terjesztése 30.000 holdról 160.000 holdra, ami lehetővé teszi a rizs­termelés olyan arányú emelését, ami a belső fogyasztást ki tudja elégíteni. Nagyarányú trágyatelep akció lebonyolítását irányozza elő a terv, melynek eredményeképpen 1950-ben mintegy 320.000-rel növekszik meg azoknak a paraszt­gazdaságoknak a száma, amelyek trágyakezelése mintaszerűnek mondható majd s ezáltal az is­tállótrágya 25 százalékkal kedve­zőbb hatásfokkal lesz a termő­talajnak visszaadható. A szőlők és gyümölcsösök helyreállítása terén a gyümölcsö­sök regenerálása a főfeladat. 3 év alatt az előirányzat szerint' leg­alább 100 gyümölcsös üzem lesz részben kijavított, részben új motoros permetező gépekktl el­látva. Ugyanezt a célt fogja szol­gálni, mintegy 2.000 darab háti magasnyomású permetező gépnek a népi termelésbe való beállítása is. A terv 3 év alatt összesen 6.114,180.000 Forintot irá­nyoz elő beruházási célokra. Ennek a hatalmas összegnek 1936 százalékát .a mező­gazdasági termelés fejlesz­tésére, 26.07 százalékát szo­ciális és kultúrális intézmé­nyekre szánja, míg 1.96 százalékot tartalékol egyéb, ma még előre nem lát­ható befektetésekre. A mező­gazdasági beruházásokhoz hozzá­számítva a közvetlenül a falu céljait szolgáló szociális, kultúrá­lis és egyéb befektetéseket is, a falu összes részesedése a beruházásokban 1918 millió forintot, az összes beruházá­sok 31.37 százalékát teszi ki. Nem érdektelen itt megjegyezni, hogy a háború előtti utolsó 3 év folyamán (1936 és 1939 között) összesen 84,800.000 Pengőt ru­háztak be a mezőgazdaságba, te­hát forintra átszámítva, egyharma­dánál is kevesebbet, mint amit a MKP által .készített 3 éves terv előirányoz, miáltal a parasztság és elsősorban az újgazdák jólété­nek emelésével megszüntethető lesz a falu elmaradottsága és megteremthető lesz a jómódú parasztság virágzó mezőgazdaság elve. Törvényellenesen tandíjat siednek az általincs iskolában Az általános iskolák bevezeté­sének célja, hogy a legszegényebb rétegek gyermekei is hozzájut­hassanak ahhoz a minimális tu­dáshoz, mely a mai életben fel­tétlenül szükséges. Megdöbbenéssel értesültünk, hogy városunkban a felekezeti általános iskolákban tandíjat szednek. Tudomásunkra jutott az is, hogy egyes felekezeti általános iskolák úgy kerülik meg^a törvé­nyesen biztosított ingyenes okta­tást, hogy tandíj elnevezés helyett, ilyen, vagy olyan hozzájárulás címen fizettetik meg a szülőkkel. Az általános iskola a ma­gyar nép elsőrendű kulturá­lis érdeke és a demokrácia által biztosított joga is, tehát népellenes bűnt követ el az, aki á törvénytelen tandíj szedéssel csorbítja a magyar nép gyermekeinek ingyenes "iskoláztatási jogát. Ez ellen pedig a legmesszebbme­nően felemeljük tiltakozó sza­vunkat. Szerintünk az általános iskolákban bármily címen besze­dett díj (kivétel a törvényben előírt díj) törvénytelen. Az egy­háznak arra való hivatkozására, hogy nem tudják az iskolát más­képpen fenntartani, csak egy vá­laszunk lehet: ne a szegény, sok­gyermekes szülőket adóztassák meg a különféle címeken szedett díjak útján, hanem ha nem bírják az általános iskolát fenntartani, adják át az államnak. FELROBBANT A GRÁNÁT. Pápakovácsi községben súíyos ki­menetelű gyermek szerencsétlenség történt. Szántó János 10 éves és Proszt Ignác 6 éves kovácsi gye­rekek a szántóföldön régi gráná­tot találtak, játszottak vele, pisz­kálták és eközben felrobbant kezükben. Mindkét gyermek súlyos sérülést szenvedett és beszállítót­tát őket az Irgalmasok kórházába. A PÁPA MNDSz legközelebbi kultúrdélutánján f. hó 28-án, hét­főn 6 órai kezdettel dr. Németh István tart élőadást Petőfi* és Ady szerelmi költészetéről. Szaval: Szűcs Aranka, Nagy Erzsébet és Hegedűs István népi kollégista. Minden tagot és érdeklődőt sze­retettel vár a vezetőség. Kitűnő hideg ételek KERTMEGNYIT ZŰLDV • szombaton este • A K ERT VÁROSI Príma ízletes faj borok kerthelyiségében Rradi-u, 50, fi ZENÉT Fehér lőni és zenekara szolgáltatja.

Next

/
Thumbnails
Contents