Pápai Néplap – III. évfolyam – 1947.

1947-01-19 / 3. szám

SSodolcty £fenő; ,,3t dolgozók harca a mi harcunk Kommunisták a pedagógusokért 18 ff Szombaton este szép számú érdeklődő jelent meg a MRP pedagógus gyűlésén, hogy megbeszéljék, miképen lehetne sürgősen változtatni a pedagógusok anyagi helyzetén, A MK£ mult év februárjában aa infláció alatt iüögkezdte a nevelők érdekében munkáját, azonban a pénz folytonos romlása mellett ez nem tudott kellő eredményt felmutatni. A stabilizáció óta ezt a harcot még fokozta a MKP, melynek megnyilvánulásairól a Szabad Nép többízben beszámolt. A MKP pápai szervezete is bekapcsolódott ebbe a haroba és e óéiból hívta össze a MKP helységében a pápai pedagógusokat, I£özel száz pedagógus v^ részt a gyűlésen, mégis meg kell jegyeznünk, hogy egy fontos h&Uyada a pedagógusoknak még piiudig közönnyel viseltetik a saját sorsa iránt is, A gyűlés előadója Bodolay Jenő ipariskolai igazgató, ismertette a MKP harcát a pedagógusokért és többek között mondta: „Pártunkban mindenki tudja azt, hogy a nevelőket, legyen as fai? nitó vagy tanár, v nem ringatták arany bölcsőben. Azt hiszem nem mondok valótlant, ha azt állítom, hogy valamennyien szegény, a napi gondokkal küzködő, szellemi proletárok vagyunk, Köztünk és a munkás proletárok között az a különbség, hogy mi az agyunkkal, ők pedig leginkább a két kezükkel dolgoznak. Tehát, ha a munkásság megnyilatkozásaiban azt halljuk, hogy a dolgozókért harcolnak, akkor mi nevelók is nyugodtan odaszámíthatjuk magunkat, mert a dolgozók és harcoló pártjuk a MKP a jobb megélhetésért folyó harcot a mi érdekünkben is vívja. Ami szakszervezetünk még nem bír elég súllyal ahhoz, hogy ezt a harcot maga vívja meg. Ezért segítségre van szüksége: a fizikai dolgozókra. Pártunk jelszava: „A tudás hatalom". A tudást pedig elsősorban az iskolákon keresztül kapja a fiatalság. Ezért orszá*. gunk igazán csak akkor iesz demokratikus, ha iskoláinkban gyermekeinket demokratikus szellemben neveljük. Tudjuk, hogy ehhez szükséges a pedagógusok anyagi helyzetének megjavítása, de elvárja a demokrácia a pedagógusainktól, hogy az is^ a demokrácia szellemének megfelelő tanítás follyon. Pártunk nemcsak helyesli, hanem minden eszközzel támogatja a Pedagógus Szabad Szakszervezetetek azt a követelését, hogy minden pedagógust legalább egy fizetési osztállyal magasabbtn soroljanak be. A magyar pedagógusok szakszervezeteik harcát a státus rendezésért, valamint a nedagógusok anyagi és társadalmi helyzetének me^Vuisáé^^ a MKP fogatja és minden eszközzel a megvalósuláshoz segíti. Értékés hozzászólásaikban dr. Temessy Alfréd, Csukás István, Csonka Gy. tanárok, Raab István ref koll. igazgató és Varga László egészítették ki a pedagógusok követeléseit, majd Pintér Sándor párttitkár. Busa Keimen téglagyári munkás és Uevenyi István mozdonyvezető a papai munkásság nevében biztosítottak a pedagógusokat, hogy harcukba a Kommunista Párt dolgozóira számíthatnak. Kerekes János elnöklő polgármester szólt a közös harc fontosságáról, mert közös célunk hogy hazánk ft dolgozók boldog hazája legyen. A. gyűlés határozati javaslatot fogadott el, melyet közkívánátra a MKP vezéréhez, Rákosi Mátyáshoz juttattak el. 99 munkában értelmiség" A fővárosi lapok legutóbbi számai tájékoztatót közöltek a népi kollégiumok országos nevelésügyi konferenciájáról. Ennek az összejövetelnek egyik célja az volt, hogy az ország különböző tájain élő, más és más élményanyaggal rendelkező igazgatók meleg, baráti közösséget alkossanak, vidéki elszigeteltségükből kilépve bekapcsolódjanak az építő demokrácia vérkeringésének központjába és ezáltal erőt gyűjtve, friss munkakedvvel, szilárd meggyőződéssel folytassák a munkát azon a helyen, ahová a demokrácia állította őket. A konferencia másik feladata az volt, hogy a népi kollégiumi mozgalom eddigi, nagy eredményeket felmutató anyagi építő munkája után most már a szellemi építés alapjait rakja íe. Ennek a szellemi építésnek, vagyis a népi kollégiumi nevelésnek végső célját a konferencia jelmondata fejezi ki: „Harcban nép, munkában értelmiség." A magyar nép fiait és leányait úgy kell nevelni, hogy a társadalmi harcban mindig a saját osztályuk oldalán küzdjenek, ne váljanak janicsárokká, apáik árulóivá. Iskolai képesítésüket, tudásukat pedig ne önző céljaik megvalósítására használják fel, nagy Sezlon, rekamiér, fotelok vlasztékban, olcsó árban, javítások kedvező részletfizetésre. Paplanok készítését és átdolgozását vállalom. Heimlich Sándor SSsi. PÁPA, KOSSUTH LAJOS UTCA 9. SZÁM. hanem úgy tekintsék azt, mint a demokratikus mnnkaközösség értelmiségi feladatainak elvégzésére szolgáló eszközt. Ennek a nevelési munkának módszerét ós tartalmát tárták fel az elhangzott előadások és hozzászólások. A magyar szellemi ós politikai élet legjobbjai mondták el véleményüket a konferencia előtt. Tildy Zoltán köztársasági elnök, Karácsony Sándor, Mód Aladár, Erdei Ferenc, Darvas József, Veres Péter, Ortutay Gyula. Rákosi Mátyás, Révai József, Kardos László, Gyenes Antal, Losonczy Géza, Mérei Ferenc, Szervánszky Endre, Nagy Tamás stb. szóltak a hallgatósághoz. Kivétel nélkül minden előadás a kollégiumi nevelés demokratikus formáját hangoztatta, tartalmi szempontból pedig a népi kultúra alapjaira építendő, haladó szellemű nemzeti műveltség megteremtésében jelölte meg a teendőket. A napilapok egy héten keresztül hasábokat szenteltek az értekezletnek. A magyar szellem nagyjai bekapcsolódtak a kollégiumi mozgalomba, a pártvezérek segítséget Ígértek, a köztársasági Elnök tisztelgő látogatáson fogadta ós további támogatásáról biztosította az értekezlet résztvevőit. Ezek a tények világosan mutatják: országos méreteket öltő, történelmi jelentőségű mozgalomról van szó. JJ magyarság élniakarása, jövőbe néző optimizmusa nyilvánul meg ebben a mozgalomban. A legutóbbi két hónap alatt 45-rŐl 55-ra emelkedett a népi kollégiumok száma. 1948. március 15-ét pedig már 100 népi kollégiummal akarja méltóképpen megünnepelni a haladó magyar ifjúság. A 48-as forradalmi, szabadságszaa harcos ifjak országépítő, badságteremtő lelke éled újjá népi kollégiumi mozgalom fiataljaiban. A magyar munkások, parasztok, haladó értelmiségiek és általában a demokráciát őszintén akar-e minden ember auyagi és erkölcsi támogatásával valósulnak meg az ifjúság tervei. Pápa város lakossága, ólén a pápai Petőfi Sándor jYépi Kollégiumot létrehozó J(ereíces János polgármesterrel, büszkén vallhatja, hogy nem maradt le ebben a nemes versenyben. í^s a járásbeli falvak népe is méltán számíthatja magát ezen a téren is a demokratikus Magyarország építői közé. Pápa városa ós a pápai járás az élen halad azofc között, akik őszintén akarják, hogy demokratikus élet legyen országunk határain belül. Ennek a tettekben nyilvánuló akaratnak értéke, magyarságmegtartó ereje akkor bontakozik ki a maga teljességében, ha szembeállítjuk a napokban leleplezett, köztársaság ellenes szervezkedés nemzetgyilkos szándékaival. Hiába minden kísérletezés, „az élet szerjt okokból élni akar*, a magyar nép nem a megsemmisülést, hanem az életet, az életnek számunkra egyetlen lehetséges és érdemes formáját: a népi demokráciát választja. Ennek bizonyítéka a pápai népi kollégium is és minden reményünk megvan arra, hogy a jövő iskolai évben egy pápai leánykollégiumban is felcsendül a népi kollégiumi induló: „Sej, a mi lobogónkat Fényes szelek fújják, Sej, az van arra írva, Éljen a szabadság." ELADÓ Eötvös-utca 13, számú családi ház Érdeklődni lehet Laufer György Kossuth Lajos utca 1. szám szövetek —

s SfCég az új öv

ben is =

— 8«

8«

46

k Selymek ^ Selymek pamutéruk ]yfIK.A divatházban Kossuth-ui6. PamMtárM

k