Pápai Néplap – III. évfolyam – 1947.

1947-01-12 / 2. szám

Mfit Isívá/XE a magyar demokratikus köztársaság a pedagógusoktól? Irta: Bodolay Jenő ip. isk. igazgató. Sokan azt mondják bizonyára, hogy fordítsuk meg a tételt. Mit kíván a pedagógus a demokratikus köztársaságtól? Könnyebb volna az én feladatom is, mert igen hamar megértenénk egymást. Valamennyien nyomorgunk ós nem segíthet más rajtunk, csak a demokratikus köztársaság. De ahogy az akkord munkásnak is előbb jól el kell végeznie munkáját és csak akkor kapja meg az érte járó többlet bért. Ugyanúgy nekünk is először jó munkát kell végezni az ifjúság nevelése terén és akkor kérhetjük, sőt egész biztosan meg is kapjuk munkánk ellenértékét. Megpróbálok itt egy pár utat megmutatni, melyen ha haladunk, azt hiszem jó munkát végzünk demokratikus köztársaságunk érdekében. Utunk, melyen haladnunk kell, a reális nevelés útja. Ez két felé ágazik. Egyik a demokratikus nevelés, a másik magyarrá való nevelés. 2—3 évvel ezelőtt utam bevitt egyik iskolánkba és ott a főhelyen megpillantottam egy képet mely alá Ottó királyfi neve volt irva. Megvallom, ha az a kép valami értékes portrait lett volna, melyet valamelyik kiváló festőművészünk készített, akkor mint művészi alkotást vettem volna tudomásul éa nap:?^dre__tértem Ina felette. Ez a kép azonban münyomat volt szép rámában, így hát nem mint muzeális érték került a tanterem falára, hanem mint propaganda a Habsburg ház mellett. Aki a képet a falra akasztotta ép oly jól tudta mint ón, hogy 1918. november 13-án megszűnt a Habsburgok királyi hatalma Magyarországon. Ezt azonban voltak akik nem akarták tudomásul venni, sőt talán még ma fs akadnak ilyenek. Pedig örülhetnénk, hogy négyszáz éves harc után végre a magyar nép visszakapta önrendelkezési jogát ós szabadon választhatott államformát. A világ legdemokratikusabban választott nemzetgyűlése a magyar nemzetgyűlés elvetette a királyságot, mint elavult államformát ós kikiáltotta a magyarság érdekeinek legjobban megfelelő Magyar Köztársaságot, mely már a III. magyar köztávsaságnak is mondható. Az 1946. évi I. tc. a következőket mondja: „magyarországon 1918. november 13-án megszűnt a királyi hatalom gyakorlása. A nemzet visszanyerte önrendelkezési jogát. Négyszáz esztendős harc, az ónodi gyűlés az 1849-es debreceni határozat, két forradalmi kísérlete ós az ezt követő elnyomatás után a magyar nép űjra szabadon határozhat államformájáról. Az általáuos, egyenlő, közvetlen ós titkos választójog alapján megválasztott Nemzetgyülésmost a magyar nép nevében ós a magyar nép megbízásából megalkotta azt az államformát, amely a nemzet akaratának és érdekeinek legjobban megfelel: a magyar köztársaságot. A köztársaság polgárai részére biztosítja az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait, a magyar nép számára a rendezett együttélést s a más népekkel való békés együttműködést. Az állampolgárok természetes ós elidegeníthetetlen jogai különösen : a személyes szabadság, jog ós elnyomatástól, félelemtől és nélkülözéstől mentes emberi élethez, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítása, a vallás szabad gyakorlása, az egyesülési ós gyülekezési jog, a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához és méltó emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez való jog s részvétel joga az állam és önkormányzatok életének irányításában. Ezektől a jogoktól egyetlen állampolgár sem fogható meg törvényes eljárás nélkül és e jogokat a magyar állam valamennyi polgárának mindenirányu megkülönböztetés nélkül a demokratikus államrend keretein belül egyformán és egyenlő mértekben biztosítja. Ezeket tudva, nem sajnálhatjuk azt a királyi hatalmat, amely a köztársaság kikiáltásával eltűnt ós melyhez négyszáz éves magyar tragédiánk fűződik. Itt taníthatunk mindjárt realitást, ha megmondjuk őszintén, hogy azért volt a négyszáz év a magyarságra szenvedések láncolata, mert a Habsburg házból származó királyok sohasem voltak magyarok, de mégcsak magyar érzelműek sem. Kimondhatjuk, hogy elnyomói, ellenségei voltak a magyaroknak a ttól a pillanattól kezdve, amikor a mohácsi vész után az esztergomi érsek Szapolyai János megkoronázása után megkoronázza I. Ferdinándot, az akkori leghatalma sabb. de egyben a legreakciósabb uralkodóház tagját. Ettől kezdve az ország szinte állandó hadszíntér lesz. Eddigi történelem tanításunk ezt úgy tüntette fel, hogy Európa védőbástyája voltunk. Magyarázzuk meg tanulóinknak és rajtuk keresztül vigyük be a köztudatba, hogy nem voltunk mi soha Európa védőbástyái. Védenünk kellett a minden oldalról ostromlott habsburgi nagyhatalmat. Ennek a szegény fajnak véreznie kellett. Ennek köszönhetjük, hogy középkori műemlékeink elpusztultak és a német politika mindig úgy intézte — akár csak napjainkban —, hogy a háború Magyarország területén follyon. A mi falvainkat, városainkat tel lehet dúlni, hidainkat felrobbantani, a fontos csak az volt, hogy Bécs ós Ausztria ne szenvedjen. (Folytatjuk.) Bakonyszentiyánról Panaszos levelet kapott szerkesztőségünk Bakonyszentivánról. A panaszosok: uj telepesek, akik ellen a panasz szól a Földigónyló Bizottság ós a Nemzeti Bizottság elnöke: Karvas Lajos. A népi szervek e — jogtalan elnöklője — a levél szerint — volksbuudista svábokat támogatja a telepesekkel szemben. Könnyelmű, léha módon él „barátjával" a telepvezetővel együtt rendezgeti boros dáridóit. Diktatórikus módon szipolyozza a telepeseket, aminek eredményeképen, eddig 11 család települt vissza a ^községből. A telepesek csak azt nem értik, hogy az elnök úr miből mulat? Ugylátszik a földalap Ápritott tűzifa bármilyen mennyiségben kapható házhoz szállítva hatósági áron Előjegyzéseket KAKA

$ FERENC •• tüzelő és építőanyag nagykereskedő •• Pápa, Pozsonyi-út 8. sxám» nagyon gazdag, hisz most is eladtak egy tehenet, amit egy szegény ujtelepes keserves munkával saját költségén ápolt, etetett és hozott rendbe. Költségeit persze nem térítették vissza, az árából pedig egy jót koccintott Karvas ur barátjával. „Reméljük rövidesen eljön az idő, amikor ezeket az urakat lerázzák nyakukról a szegények és az államot sem lesz módjukba becsapni" — fejezik be négy aláírással levelüket a bakonyszentiváni telepesek. Megjegyzésül csak annyit : vizsgálják felül az ilyen „elnökök" ténykedését, mert mérhetetlen kárt és fájdalmat okoznak az ujtelepeseknek, épen úgy, mint magának a községnek. Hirdetmény A Kereskedelem- ós Szövetkezotügyi Miniszter 50.200|1946. K. Sz. M. számú rendelete a cukorkaüzletek nyitvatartási idejének szabályozása tárgyában. Az üzleti zárórákról szóló 1942. évi VI. tc. 11. §-ának 4-ik bekezdésében, valamint az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. XIII. tc. 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a belügy- és földmívelésügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem: 1. §. (1) A kizáróan cukorkát árusító üzleteket az ország egész területén mindennap a vasárnapokat és egyéb munkaszüneti napokat is beleértve, reggel 9 órától egyfolytában este 8 óráig szabad nyitvatartani. (2) Azokat a cukorkaüzleteket, amelyekben a cukorkán kívül egyéb élelmiszert is árusítanak, a 22.000|1946. K. Sz. M. számú rendelet (Magyar Közlöny 1945. szám:) 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott időben, vagyis köznapokon röggel 8 órától délután 1 óráig ós délután 2 órától 5 óráig szabad nyitvatartani. (3.) A vasúti pályaudvarok és hajóállomások területén cukorkát mind köznapokon, mind munkaszüneti napokon egész napon át lehet árusítani. 2. §. (1) Az 1. § ában foglaltak nem érintik az alkalmazottaknak a kollektív szerződés alapján a munkaidő, valamint a munkaszüneti napokon végzett munka díjazása tekintetében biztosított jogait. Ebből következik, hogy napi 8, illetőleg heti 48 órán túl alkalmazottat foglalkoztatni a cnkorkaüzletekben sem szabad, a munkaszüneti napokon végzett munka pedig a kollektív szerződés szerint díjazandó. (2) Január 1, február 1, március 15, április 4, május 1, augusztus 20 ós november 1 napján; toválJbá karácsony, húsvét és pünkösd első napján az említett üzletekben alkalmazgttat foglalkoztatni nem szabad. 3. §. A jelen rendelet nem érinti az üzleti zéróráról szóló 1942. VI. tc. végrehajtása tárgyában kiadott 134.800] 1942. K. K. V. számú rendelet (R. T. 3375. oldal:) 18. §-ának 2. bekezdésének, továbbá a 19, 20 ós 22. §-ainak rendelkezéseit. 4. §. A jelen rendelet rendelkezéseinek vagy tilalmainak megszegésével, vagy kijátszásával elkövetett kihágások tekintetében az 1942. VI. tc. 9. §-ában, illetőleg az 1891. YIII. tc. 6. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. 5. §. A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a eukorkaüzletek nyitvatartása tárgyában kiadott valamennyi rendelkezés hatályát veszti. Rónai Sándor s. k. keresk. és szövetk. m Sezlon, rekamiér, fotelok vsagy vlasgfékban, olcsó rban, áialakííások, javítások kedvező részletfizetésre. Paplanok készítéséi és átdolgozását vállalom. Heimlich Sándor"S^;,,* PÁPA, KOSSUTH LAJOS UTCA 9. SZÁM.