Pápai Néplap – III. évfolyam – 1947.

1947-12-28 / 53. szám

Meglesem Karácsony estéjét. . . így december elején az embert valami nyugtalan várakozás járja át; valami különös érzés, a jónak, a szépnek vágya. Nem tud önmagának sem választ adni, de behányt szeme előtt gyermekkori angyalhajak, csillogó díszek, a fenyő örökszép zöldje villanik meg, s szájában érzi a szalon* cukor fűszeres ízét. . . Megmarad az örök gyermeki kíváncsiság : Jaj! vájjon igaz-e ? Jaj I ha egyszer, csak egyetlen pillanatra láthatnánk a fáthozó angyal libbenő ruhácskáját! ? Mert mi, akik mindig kisebb játékot láttunk az édesapánk 4Jfal néhány fenyőgalyból drótozotfés mégis oly kedves karácsonyfa alatt, korán megtanultuk a lemondást ! Korán megtanultuk, hogy nekünk „újcipőt", kesztyűt, vagy a nagyok ruhájából éjjelenként édesanyánk szemevilágának szent cérnájával varrogatott „újkabátot" kell a Jézuskától kérnünk, mert a miénk csak „szegény Jézuska". Pedig milyen nehéz is volt megszoknunk, hogy van egy „gazdag Jézuska" is, — hogy összeszorult kis tapasztalatlan szívünk . .., mert akkor még nem tudhattuk, hogy a tőke olyan irgalmatlan nagy úr abban a kapitalista világban, hogy nemcsak az emberi társadalmat, de még a legszentebb ünnepet is külön kasztokra bonthalja ., . Megmaradt bennem a kíváncsiság ! Betekintek néhány kivilágított ablakon : vájjon a mi vajúdó, születő demokráciákban milyen is a magyar karácsony 194

!7«ben, Kezdjük a belvárosban Nagy tükörablak, modernmintás csipkefüggöny. Könnyű benéznem, a szoba melegrefölt. Nincs jégvirág. Mennye;etigérő kanadai fenyő megrakva fénnyel, pompával. Csillog-villog minden. A fa alatt halomban áll a déligyümölcs, a játék, hogy a Nagy Feketés Ödön egyetlen trónörököse válogathasson bennük. Estélyiruhás asszony, elegáns férfi, ékszerek villanása a fényben. „Ödön, megint vettél a barátnődnek egy ezüstrókát. Nekem csak egy van. Nem érdekel a „magánéleted", de ezt nem engedhetem !" Ilég volt! Ide nem jön ma a Jézuska 1 Tovább lépkedek Magas, bezárt kapu. Spalettás ablakok. Piciny lyukon betekintek : Ctászárszakáll, dzsentry külsőségek, parányi cukrászdái müfenyő. Drága porcellán az asztalon, a falon ősök unottmosolyú képei. Gyermek nincsen a háznál. A fiú volontőr az amerikai zónában, azt írta: „megvárja a változást!" „Nem kell az ünnepi vacsora! Majd jön még a mi igazi ünnepünk. Irta a fiad! Majd ha a kastély tornácáról nézzük, hogyan jön a hajbókoló cselédség karácsonyt köszönteni." El innen! Itt nem a karácso> nyi angyal, itt a reakció denevérszárnyű szelleme repked! Szűk utcán vezet kifelé az út. Összehúzott esőkabátban jár fel-alá az utca lánya. Nem várja a karácsonyt, tán nem is tudja, milyen ünnep i van. Neki mindegy . . . Megállok egy pillanatra: hallgatózom. Valaho- nét mintha gyerI mekkacagást hozna a szél. Nekivágok az iránynak. Régi, kopott épület a Korona-utcán. Nem kell leske« lődnöm. Bemehetek. Apró dolgozó-csemeték sikongva, csillogó szemmel, édesen mosolyogva veszik át áldozatos asszonyok gyűjtésének gyümölcsét: a karácsonyiajándékcsomagocskáta MNDSz és a NS fáradságot nem ismerő nevetöarcú leányaitól, asszonyaitól. Átadom magamat a megosztott öröm közösségi, felemelő érzésének. Látom egy pillanatra a karácsonyi angyal szárnyát elsuhanni felettem . . ., de hirtelen eltűnik .. . Miért ? — Mert elolvasta a szitkot, melyet az ajándékozó magában elmormolt, amikor ajándékát a gyűjtő asszonyok kosarába dobta . . . ? ! Tovább megyek, — tűnődve, vájjon hol ül le már az asztalhoz az angyal ? Lassan kiérünk a városból. ^Magános ka|yí^ > de fénye mintha melegebb lenne. Beleselkedem egy kis deszkahasadékon és meleg, nagy-nagy meleg futja el a szememet. Látok egy tuskóval alátámasztott billegő asztalkát. A szoba sötét, csak egyetlen gyertyafénye imbolyog és megvilágít egy sáppidt, sovány arcot, egy foszlott katonablúzt, az asztalon fáradtan ernyedt bütykös kézfejet, egy elnyűtt, koraráncos asszonyi arcot, melyből szerető, rajongó szemek tapadnak a keskeny férfiarcra. Ölében meg-megvillan a rongyokbacsavart csecsemő ... Az asztalon pedig egy ócska, tört vázában áll egy mankó, egyik szárán áll a pislogó gyertya, a másikon két szem szaloncukor és néhány színes pamutszál .. . „. . . igen Pisti fiam, — ez egy fenyő a brianszki erdőből. Ez a mi karácsonyfánk. Ennek a lombja alatt feküdtem. Azon tűnődtem azon a karácsonyi estén, miért kellett nekem mások érdekeiért háborúzni? — Akkor jött egy sivító akna . . . s azóta, fiam ez az orosz fenyőbot lett apádnak a lába ! Ezért kell édesanyádnak időelőtt megrokkanni! Fiam! sohase, sohase akarj háborúba menni, mert még a sírban is fájni fog apádnak ez a faláb! Mindig, minden erőddel harcolj a háború ellen .. Meglebbent valami az arcomnál s látom a Szeretet, a karácsony angyalát, amint megsimogatja az ütött-kopott mankót. Későre jár ..: A gyertya utolsókat lobban. Indulok vissza a fényes belvárosba és arra gondolok: még mindig „osztályok" vannak karácsonykor is! És^szent nagy fogadalmat teszek; „ne csak a sírban legyünk egyenlők, hanem az örömtoen, a karácsonyban és békességben is ...! A világ békességében !

w Hirtelen meleg lesr a szemem, valami végigfut az arcomon .. . Nem történt semmi. Csak egy vízcsepp csillog az aszfalton .. mert: meglestem karácsonyt Závory Zoltán. A most lebonyolításra kerülő takarmányakció keretében s általában az aszálysujtotta vidékre szállított takarmányokra a közlekedésügyi^miniszter jelentős fuvardíjkedvezményeket biztosított. így a kévézett, tépett, valamint bálázott kukoricászárra 407

0-os, a laza és préselt bálázott állapotban szállítandó szénára és egyéb takarmányozási célra szolgáló növényekre 20V.'OS a kedvezmény, takarmányozási célra szolgáló melasz szállításnál pedig nem az 5. kocsirakományu, hanem a 6. osztály díjtételét alkalmazza a MÁV, ami 25

?/

s-os kedvezményt biztosit. A szárított és nedves cukorrépaszeletre 20%-os a kedvezméy. A gazdák szállítás esetén forduljanak az illetékes gazdasági felügyelőséghez. amely szállítási igazolványt állit ki részükre. A szállítási igazolványokkal történő visszaéléseket a legszigorúbban büntetik. Figyelem! Üzletnyitás! Értesítem a T. fogyasztó közéiséget, hogy — miután özv. Takács Józsefné üzletéből kiléptem — hentesüzletei nyitottam [Nóvák Á. László gabmkferetkedas Helyén] KORVIN-UTCA 2. SZÁM ALATT A T. fogyasztóközönség pártfogását kérem Kovács fózseí hentesmester Korvin-u. 2. Hallotta Vasúti kedvezményben résresülnek az inségtakarmányt szállító gazdák (Jj művészeti szövetkezet alakult A magyarországi irók, zeneszerzők és előadók boldogulásának előmozdítása céljából megalakult Budapesten a Szerzők Értékesttö Szövetkezete, mely felhívja az országban élő irókat, zeneszerzőket és előadókat jelentkezésre. A szövetkecet egyik jelentős célja a kezdők felkarolása. A jelentkezéseket rövid életrajz és néhány kézirat melléklésétel a szövetkezet központi irodájába (Budapest, V. Személynök-utca 21. sz.) kell beküldeni. Szomszéd? ... hogy miután nyilvánosságra hoztuk az egyik hangos politikai exponens visszavonulásának okát, ő felháborodva „cáfolta" adatainkat. Mint most lap* társunkból olvassuk, Pártközpontjuk fegyelmi vizsgálatot indított és pártkörüli tevékenységétől azonnali hatállyal felfüggesztette a főkotifeust a „valótlan adatok miatt." . . . hogy meglepett bennünket városunk érdemes költőjének hasonló sorsa . . . hogy Sütt Miklós takácsi kereskedő feketén áiulja a borsot és mellette „fűszeres" prrpagandát is csap a csempész úton szerzett áru mellett. . . . hogy Marcal tő községben a tavalyi vetésterület 100%-át, a tavasziak alá pedig kis híjján ugyanannyit megműveltek. . . . hogy egyes községek zsíros parasztjai izgatnak a textiljegyrendszer ellen, mondván : „a múltban annyit lehetett vásárolni, amennyit akartunk,

1' de szívesei elfelejtik a háborút, aminek tap« solói és elősegítői' voltak, s aminek következménye volt, hogy raktárainkat gyárainkat és gépe inket elhurcolták elvbarátaik nyugatra. . . . hogy az egyik többszörös sen exponált pedagógus Iakásának udvarán a Magyar Élet Pártja 'jelvénnyel játszadoznak a gyermekek Igaz, hogy nála ez már nem oszt — nem szoroz .. . . . . hogy Hevesi József őrnagyot átadták a szombathelyi katonapolitikai osztálynak, mert a Hitleri háborúhoz Hunyadi páncélosokat szervezett és leventéit elvitte nyugatra. Talán az mellékes is, hogy barátja, Csarmasz ügyvéd, a Népbírósági tárgyaláson terhelő vallomást tett ellene, miszerint Hetesi a Nemzetvédelmi Osztály pápai megbízottja volt. . . . hogy Karácsony másnapján avatja fel a grófi kastélyból épült kultúrházát a kéttornyulaki ifjúság ünnepség és kultúrműsor keretében. . . . hogy Szilveszterkor a MKP helyi szervezete újjáépített nagytermében nagy SKllreaetercotct rendez, melyre szeretettel várják Pápa lakosságát pártkülönbségre való tekintet nélkül. . . . hogy a „nyilas Misinek" becézett gyógyszerészünk a szegény gyermekek részére gyüjté asszonyokat azzal utasította el, hogy „ő csak hashajtót tud adni

1'. Hiába, „ez a nyilas magatartás". De talán illene egy kicsit alkalmazkodni a demokráciához, „ha nem is lesz belőle szalonnal" . . . hogy a Pápai Hitelszövetkezet ICO forint felfllfizetését a rendőrlegénység ez úton köszöni meg . . . . . . hogy 3 vagon eukorérkezett a pápai cukorrépatermelík részére az elmúlt héten és a szétosztásnál a kilón felüli töredéket senki sem kapta meg. Most joggal kérdezi 180 termelő, hogy hova lett a 20 -10 dekákból öszszetevődött néhány mázsa cukor? Reméljflk, az illetékesek erre rövidesen választ adnak...