Pápai Néplap – III. évfolyam – 1947.

1947-08-17 / 33. szám

akkor előre haladnunk, az újjáépítés, a demokratizálódás útján — mondotta Losonczy Géza elvtárs a pedagógusok nagygyűlésén — * Egy újabb lépéssel került az értelmiséghez közelebb a Kommu nista Párt helyi szervezete. Szombaton délután a Bencés gimnázium tornatermében értelmiségi gyűlést rendezett a MKP értelmiségi frakciója Losonczy Géza a pedagógusok harcos támogatója és Kossá István a szakszervezet főtitkára részvéteiével. A szépszámban megjelent hallgatóság bizonyítéka volt annak, hogy mindjobban dőlnek le azok a mesterségesen meghúzott falak* pártunk és a haladó értelmiség között. A megjelentek nagyrésze az az értelmiségi réteg volt, ki mindeddig távoltartotta magát minden politikai megmozdulástól. A jelenlévők a legtökéletesebben megértették Losonczy elvtársnak komoly, tárgyila> gos előadását az értelmiséget is jelenleg foglalkoztató kérdésről; a választások kérdéséről. A haladó értelmiség sem tudhatta, hogy a most kialakuló pártok valóban milyen célzattal indulnak a választások elé. Szükséges volt tehát e gyűlésnek megrendezése, hogy városunk értelmiségi rétege tiszta képet kapjon a pártok összetételéről és azoknak egymáshoz és a Függetlenségi frontba tömörült pártokhoz való viszonyukról. Az előadás elérte célját, elérte felvilágosító munkáját, bizonyíték arra, hogy városunk értelmiségei lelkesedéssel köszönték meg Losonczy Géza elvtársunknak, hogy előadásával előbbre vitte őket is a tisztánlátás felé. Losonczy elvtárs előadásában felsorakoztatta a választáson induló pástok esélyeit. így megállapította a következőket: A demokratikus pártok annyi viszálykodás után eljutó; tak oda, hogy éppen a legkritikusabb pillanatban szövetségre tudtak lépni, addig a jobboldalon sokkal nagyobb a szétforgácsolódás és a tanácstalanság is. 1945 ben egyszerű volt a jobboldal helyzete, mert a jobboldali elemek a Kisgazdapártban tömörültek. Ma nem ilyen egyszerű a helyzet. Komplikálja a helyzetet az, ami saj óban, szónoklatokban kifejezésre jut, hogy ez a Kisgazdapárt nem azonos azzal, ami 1945 őszén volt, — ez szellemében megváltozóban van. Korántse lehet tehát azt ta nácsolni reakciós köröknek, hogy ezt kövessék, mert ez már nem a Nagy Ferenc féle kisgazdapárt, ez a Dinnyés és Dobi féle kisgazdapárt ! A Pfeiffer-párt a jelek szerint a Sulyok-párt utódjának tartja magát. Átvette belföldi és külföldi kapcsolatait Balogh István pártja közelebb áll a demokratikus fejlődéshez, mint Pfeifferé. Munkájuk a npoU gári életforma" védelme. A Polgári Demokrata Párt a régi magyar és angol liberális tradíciók örökösének tartja magát. Érre vall ennek a pártnak ingadozó, habozó politikája sok kérdésben. A Barankovics-pártról sokat nem lehet mondani. Ez katolikus színezetű pártot óhajt indítani, de hogy ez progresszív #Iesz-e, vagy a jobboldalhoz szít, erről nem lehet jósolni. A Magyar Radikális Párt Zsolt Béla vezetésével működik. Ez a párt Peyer Károly belépése folytán előtérbe került. Slachta Margit keresztény női tábora a hatodik. Ennek a karakterét még nera igen látjuk, A jelenlegi időpont a választási szövetségnek kedvez és a többieknek nem kedvez. Az új pártoknak nem volt módjukban azóta szervezettségre szert tenni, hogy soraikban a szükséges ideológiai egységet és tisztázottságot kikovácsolják és ezért a választások jelenlegi időpontja számukra id&előttinek mondható. Viszont a választási szövetségben levők számára jóval kedvezőbb a helyzet. Ha tovább megyünk, ott talál juk a Nemzeti Per ásztpár tot, mely Kovács Imre távozása után Erdei Ferenc vezetése alatt demokratikus vonalat követ. Számol azzal, hogy a Kisgazdapártból nem mennek rögtön a Kommunista Pártba és ebből az ő pártjuk bizonyos mértékű felduzzadása fog következni. A Szociáldemokrata Pártban tapasztalható optimista hangulat egypár hét óta mintha felváltódott volna a realizmus józanabb hangjaival, főként azóta, hogy Peyer és társai kiváltak pártjukból Mi mindig mondottuk, * hogy Peyer ügye jelentéktelen ügy, nem ér.demes zajt csapni, a peyer izmus azonban már más, ennek a lényege a mun» kásegység megbontása, a balszárnnyal való szövetkezés he* lyett a jobbszárnnyal való szövetkezés. Hogy ez mennyi kárt tudott tenni — természetesen erre válaszolni korai lenne. A Kommunista Pártban is tanúi lehettünk egy változásnak, de ez ellenkező előjelű, mint a Szociáldemokrata Pártban. A hangulatnak ez a megváltozása bennünket is gondolkodóba ejtett és spekulálni kezdtünk azon, hogy mi lehet ennek a hangulatváltozásnak az oka. A választási bizottságok összeállítása kapcsán az összes többi pártnál nagyobb lendületet és félkészültséget tanúsított és ez meglepetésként érte az ország közvéleményét. A második az, hogy a Kommunista Párt elsőnek jött ki a képviselőjelöltjeinek listájával, a Kommunista Pártban ilyen erős az egység, nálunk még ilyen nehéz kérdésben sincs ellentét. A harmadik tényező az, hogy a Kommunista Párt hozta ki elsőnek a maga határozott és világos választási programmját. Az összes többi pártok legfeljebb a pártvezérek beszédeiben mondot* ták el, hogy mit akarnak. De természetesen nem ez a deklaráció dönti el a választás sorsát. Sok más kérdésben összeütköznek az ellentétek. Egynéhányat hadd említsek meg, A vallás, a magántulajdon, a nemzeti gondolat kérdése és az értelmiség kérdése. 1945 őszén ezek voltak a jobboldal propagandavonalai. A jobboldal szövetségesévé szegődött az irtózatos nyomor, lerongyolódás, stb. Természetes, hogy a jobboldali pártok fel is használták ezt s pl. az értelmiség felé a következő volt a szólam ; mindenkit ki fognak irtani, akinek nem kérges a tenyere. Hát ezt nem tették, — akkor továbbmentek és azt mondták, hegy egy fokkal lassúbb halálra ítéltek benneteket: éhen* halasra. Ma, 1947 nyarán nagyot fordult a helyzet, de ez még távol van attól, amikor a bőség kosarából mindenki vesz. És ugyanígy vagyunk a mostani jelszavakkal : meg kell védeni a baloldallal szemben a vallást, védeni kell, hogy ne legyünk szovjet tagállam ... stb. A történelem megtanit arra, hogy a népek nem könyvekbői tanulnak, nem is újságokból, — lassan tanulnak, nehezen tanulnak, de megtanulják azt, ami történelmi tapasztalat, emit maga a történelem égetett a bőrükbe és ha azt az alapvető törvényt már megtanulták, hogy a régi uralkodó osztályok katasztrófába döntöttek bennün* ket, megértették, hogy új társadalmi erőknek kellett jönniök, akiknek kezében a nemzet sorsa a béke, a gazdaságifelemelkedés szempontjából biztosabb kezekben van, mint a letűnt osztályok kezében. Az Egyház és Kommunista Párt viszonyáról szólva mondotta: A kommunista párt lapja és az Uj ember között figyelemreméltó vita zajlott le. A vitát Pénzes Balcluin cikke váltotta ki, melynek lényege az volt, hogy vájjon a kommunista párt részéről tanúsított magatartás taktika-e csupán, vagy valami más rejlik mögötte. A kommunista párt azt igaz@lja a gyakorlat erejével, hogy* a kommunisták nem ellenségei az egyháznak és nem akar ják az Egyházat és a vallást elválasztani és a kommunisták is keresik a hivőkkel való megegyezést. És semmiféle áldozatot nem ismernek az egyházakkal való megegyezésre. Természetesen eb-' ben a tekintetben a kommunisták hizatkozhatnak arra a tényre is, hogy a földreformot úgy hajtották végre, hogy számos kis eklézsiának jusson és ahol a tulkapás az egyháztól földet vett- el,* azt igyekeztek visszajuttatni. Az Egyház és demokráciának viszonya nemcsak a magyar demokráciának, hanem a megbékélés ügyének is határköve. A másik kérdés, a magántulajdon kérdése és a polgári életforma védésének kérdése. Egy héttel ez előtt, a Világ című lap tudósítója elment azokra a helyekre, ahol Sántha Dezső járni szokott. Sántha a bárokban ritkán kö tött el 3— 400 forintot esténként, ellenben igtn gyakran 3—4000 forintot. Egy embernél, aki 3—4000 forintot költ el ez abszolúte nem feltűnő egy körben, ahol textilesek ugyanannyit elköltenek ... Melyik polgári életformát védi Balogh István, melyik polgári életforma védelmére kei fel a jobboldal? Viszont kötelezettsége a demokráciának azokat a rétegeket emberi életformához juttatni, amelyek még mindig ennek a küszöbéig sem jutottak el. És ha ezt a programmot megfogalmazzuk, eljutunk a hároméves tervhez, amelynek köz ponti gondolata ez: Emberi életformát biztosítani, jobb életformát biztosítani azoknak, akiké lezüllött, az értelmiségi nyomor megszüntetése és azoknak a dolgozóknak, akik az életforma határain kívül estek, megadni a lehetőséget. Ha nemzeli politikát akarunk külpolitikai vonatkozásban, akkor, olyan politikát kell követnünk, amely a nemzet függetlenségét mindenkivel szemben megvédi. Minden kommunista megnyilatkozásnak és cselekedetnek az egység a veleje és tartalma. Ha sikerül elérni a nemzet egy táborba tömöi ítését és ha minékünk sikerül elérni katolikusok, reformátusok, evangélikusok és zsidók egységét, ha sikerül elérni, ho*gy a dolgozók semmiféle ürüggyel egymásba ellenséget ne lássanak akkor sikerült előrehaladnunk az újjáépítés és a demokratizálás utján. Legyenek bármilyen választási megnyilvánulások, bármilyen események, ehhez a vonalunkhoz a választások alatt és után is töretlenül ragaszkodni fogunk — fejezte be mély hatású beszédét Losonczy Géza elvtárs. SZÖVETEK SELYMEK PAMUTÁRUK Lj Kossuth-u. 16, sz, SZÖVETEK SELYMEK PAMUTÁRUK