Pápai Néplap – III. évfolyam – 1947.

1947-08-03 / 31. szám

Cú!haladták a békebeli termelést, nehéz körölmények között dolgoznak Munkaruhát követelnek a Perutz-gyár dolgozói A vasútállomás mellett tompa zúgás árulja el messziről az ország egyik legnagyobb textilüzemét, a Perutz-gyárat. 1700 dol­gozó munkájának eredménye a heti 120 000 méter áru, amiből a munkások édeskeveset látnak viszont. Annál többet Perutz úr, aki még magyarul sem tud tisztán beszélni. Már a gyárba való belépésnél is furcsa jelenségbe ütközik az ember. A kapucédula csak úgy érvényes, ha azt Fülöp személy zeti főnök úr — akinek múltja közismert — aláírja. Ezekután nem sok erélyt lehet feltételezni az üzemi bizottságról. Valóban, a dolgozók helyzete rosszabb, mint más nagy textil­üzemekben és az üzemi bizottság nem nagyon tud a bajokon segíteni. Egészségtelenek a munkatermek. Az üzemben most, nyáron ful­lasztó a hőség Sok üzemrészben rossz, vagy hiányos a szellőztető­berendezés. Van olyan nap, hogy 10 dolgozó asszony is összeesik a hőségtől. Mégsem jutott eszébe senkinek, hogy legalább üdítő italt osszanak a munkások között. De nem jobb a helyzet a tisz­tálkodás szempontjából sem. A textilmunkás egész nap porban végzi munkáját. Van ugyan fürdő a kultúrházban, de csak két kád és nyolc zuhany 1700 ember részére. Ez is gyáron kívül van, a kultur* házban. És aki egyszer már el­hagyta a gyárat, már otthon is tud tisztálkodni. És egész furcsa módon a dolgozók a fürdőért 20 fillért tartoznak fizetni! Ezzel szemben a munkahelyen tussoló nincsen és mosdó is csak igen kevés. Ugyanígy nagy sérelme a dolgozóknak, hogy az egész szövő*részen nincse­nek öltözők, A munkások kevés, nehezen meg. szerzett holmija ott lóg a gép mellett. A fonórészen vannak ugyan öltözők, de ketten, sőt gyakran hárman kénytelenek ru­hájukat bezsúfolni egy kis szek­rénybe. Gyenge az ÜB! Szociális téren is megmutatko­zik, hogy az Üzemi Bizottság nem áll a sarkára a vállalat vezetősé­gével szemben, amikor munkás­érdekről van szó. ÉRTESÍTENI a t. merendelőimet, hogy Női Divatszalonomban a munkát augusztus l<én megkezdtem Szentmihályné Híri Magda nöi szabó Fő-u. 6. SZ. A termelés havonta csak­nem 500.000 méter, a vál­lalat szociális alapja mégis csak havi 2000 forint. Nem sok munkást találunk a gyár­ban, aki ebből részesedett. De az ÜB arra sem volt képes, hogy a munkások jogos szabadságát meg­valósítsa. Sem természetben, sem pénzben még nem kapta meg minden munkás azt, ami törvé­nyesen jár. A vállalat vezetősége sokat ad a külsősé­gekre. Most vásároltak két üdülőt a Balaton mellett. 70 személy ré­szére van hely. Idén olyanformán tették lehetetlenné a munkásság üdülését, hogy ellátásért napi 20 forintot számítot­tak fel. Ugyanakkor a Balaton mellett sokezernyi textilmunkás üdült vál­lalati nyaralókban napi 5—6 fo­rintért I A vállalat sokat ad a látszatra. Gyönyörű, korszerű napközi-ott­hon van, de csak 50-60 gyer­meknek van hely. És a délutáni, vagy éjjeli szakmány dolgozói nem vehetik igénybe még ak° kor sem, ha gyermekük az 50 kivételes között volna. Sokmindent lehetne még felso­rolni arról, hogy mit nem tudott megteremteni az ÜB. így például a tavalyi tüzelőbeszerzést, amiből minden dolgozónak egy mázsa jutott télire. Munkaruhát! De a Perutz-gyár dolgozóinak legfőbb kérdése, elsőrendű köve­telése a munkaruha 1 Keresetük­ből a drágaság mellett még éle­lemre is alig jut, nem hogy ru­házkodásra. A perutzgyári textil­munkás nem bírja el, hogy min­den három hónapban egy ruhát szaggasson el a gép mellett. Jogos követelése, hogy a vállalat a heti 120.000 mé­teres termelésének egy kis részét adja oda munka­ruhának. Úgy, ahogyan az más textilgyá­rakban már régen megvalósult. Munkásegységgel, harccal! Ha minden dolgozó összefog, akkor célt fognak érni a Perutz­gyár munkásai, ha az ÜB gyen­gének bizonyult is a munkaruha elintézésében. Az MKP előadói egymásután tartják az egyes osz­tályok dolgozói részére a kisgyü­léseket. Ebből is láthatják a mun­kások, hogy vannak támogatóik. Érdeklődve, lelkesen hallgatják a MKP előadóit. Megértik, hogy a három éves terv a dolgozók élet­színvonalát fogja felemelni. Meg­nyugvással veszik tudomásul, hogy a drágaság elleni harc élén Rá­kosi Mátyás, a forint apja, a hadifoglyok hazahozója áll, — segítőtársai pedig: a hídépítő Gerő Ernő, és Vass Zoltán, a feketézők főellensége. És minden gyűlésen szó esik a gyár do'gozóinak főköveteléséről, munkaru húr öl is. A harc a helyi MKP szer­vezet vezetésével már meg is indult. Ha a munkások támogatják, nem maradhat el a siker. Éppen ízért bizonyos, hogy egységesen kiál­anak saját érdekükben. A munkaruháért, a jobb munkaviszonyokért, a drága­ság letörésééit és a három­éves tervért . . . Üzem látogatás a Dohánygyárban Az utóbbi időben több panasz merült fel a Dohánygyár munká­sai részéről a gyár vezetőségével szemben. A MKP, hogy meggyő­ződjön a panaszok jogosságáról, amennyiben lehetőség van rá, orvosolja azokat, 24-én, csütörtö­kön Papp Lajos nemzetgyűlési képviselő elvtárs és Závory Zoltán elvtárs és lapunk munkatársa látogatta meg a gyárat. Hosszasan tárgyaltak az Üzemi Bizottsággal, meghallgatták a közös panaszo­kat, majd egyeseket fájó kérdé­seikben nyugtatták meg. Különösen sérelmesnek találják a dohánygyári munkásnők, hogy bár férjük nem dolgozik, családi pótlékot és lakbér segélyt nem kaphatnak, mert nem ők a csa­ládfenntartók. Fizetésük meglehe­tősen alacsony. Teljesítménybér nincs, ami azonban nemcsak a munkás, hanem az állam részére is káros, mert így a termelést nem lehet fokozni. Itt is feltétlenül meg kell teremteni az akkord termelést. A múltban legalább a piszkos munkát végzők kaptak munka­ruhát, most azonban nem ad az igazgatóság. Fizetésük csak a legszükségesebbekre elég, ruhát, cipőt venni nem tudnak, teljesen lerongyolódnak. Sürgős és elengedhetetlen kérdés az 1919-ben politi­kai magatartásukért kény szer B-listázottak vissza­vétele, vagy nyugdijuk rendezése. Mindezen ügyekben már eljárt az ÜB. a gyár központi igazgató­ságánál, azonban csak elutasítá­sokat, vagy legjobb esetben be nem tartott ígéreteket kaptak. A megbeszélések után végig­járták az üzemet, beszélgetett Papp elvtárs a munkásokkal, s egyéni sérelmeiket is meghallgatta. Az egyik munkáscsoport mikor meglátta Závory elvtársat, örömmel Üdvö­zölték őt, s kérdezték tőle, hogy: Mi jót tetszett hozni? Ez az üdvözlés elárulta azt, hogy a dohánygyári munkásság tisztá­ban van azzal, hogy honnan vár­hat segítséget és a kommunista kiküldöttek csak jót hozhatnak számukra. Villanyvilágítást Vanyola községnek! Már az elmúlt évben beszá­moltunk arról, hogy Vajda elvtárs a vanyolai MKP szervezetének titkára minden erejével oda hatott, hogy Vanyola községbe minél előbb bevezessék a villanyáramot. Annak idején a város műszaki hivatala Ígéretet tett, hogy a mun­kák elvégzését elő fogja segíteni. Azóta ép egy esztendő telt el, az igéret csak igéret maradt. Most a község vezetősége a MKP pápai járási titkárságát kérte meg, hogy ügyét vigye öűlöre. Nem értik, hogy ki szabotálja el a község elektromos árammal való ellátását? Innen is felszólítjuk az illetékes szerveket, többek között a Pannónia Aramfogyasztó Rt-t, hogyha rajta múlik, kezdje el minél előbb ezeknek a munkák­nak a végrehajtását, hogy télre ne kelljen a falunak ismét sötét­ségben élni, adjunk világossá­got a rászoruló falvaknak. Eladó a Szt. László-u. 33. sz. alatti ház. Érdek­lődni lehet Ötvösu34. Szövetek Selymek Pamuftáruk Kossuth-u. 16. Ilii DIVATHÁZBAN Szövetek Sely m e k Pamutáruk

Next

/
Thumbnails
Contents