Pápai Néplap – III. évfolyam – 1947.

1947-06-22 / 25. szám

ÉWÉ6I VIZSGÁK a Népi Kollégiumban Városunk e nagyszerű demo­kratikus intézménye a vizsgák al­kalmával fontos határkőhöz érke­zett. Mérlegre tétetett 38 munkás­paraszt diák egy évi kemény munkája. Ez az egyéves állandó rendsze­res munka kemény, férfias tett volt a kollégistáktól. Rendszeres szemináriumi órákon és kollégiumi órákon kívül külső előadók is meglátogatták a kollégiumot, az évfolyamán 19 alkalommal. 31 alkalommal tett látogatást külön­böző szervezetben, gyárakban, pár­tokban és fogadtak látogatást ifjú­sági szervezetektől és haladó diák­ságtól. E nagyfokú mozgalmi élet mellett azonban iskolai kötelessé­geikről sem feledkeztek meg. A fegyelmezett közösségi életet az a céltudatos munka eiedményezte, hogy iskolai tanulmányaikat is népi kollégistákhoz illő módon végezzék el. Mindenki megelége­désére szolgálhat a következő év­végi tas ulmányi eredmény : Kitűnő 10%, jeles 2.5%, jó 65%, elég­séges 22.5%. Sokak szemében talán ellentét van a kollégiumi és iskolai munka között. Azonban ez az ellentét csak látszólagos. A NÉKOSZ nagysierü nevelési módszere, — melyet még a franciák sem szé­gyelnek eltanulni tőlünk — teszi lehetővé, hogy tagjai szakkötele­zettségüket is a legteljesebb pon­tossággal végezzék el Nem szim­pla, szürke embereket nevelnek a népi kollégiumok, hanem állandó rendszeres munkán keresztül jé szakembereket és öntudatos har­cosokat. Péntek éjjel érkezett a buda pesti ország s kiküldölt vizsga­biztos és háromtagú vizsgáló bi­zottság három napi szakadatlan munkán keresztül foglalkozott a tagok kiértékelésével. Az iskolai tanulmányi eredmények, kollé­giumi vizsgái eredmények, kollé­giumi magatartás, osztályöntudat, közösségi aktivitás, fejlődőképes­ség, érdeklődési kör, tárgyi isme­ret, hajlamok és adottságok : ezek a főbb szempontok, melyek sze­rint a kiértékelés történik. Mind­ezek a szempontok és különböző témájú dolgozaton keresztül árul­ják el a kollégisták felkészültségét. E?ek a vizsgák, amint a szem­pontok is mutatják: igen komo­lyak. Természetes a legjobbakat megjutalmazzák, az alkalmatlano­kat pedig szelektálják. így a vizs­gálati eredmények szerint kollé­giumunkat 3 tag köteles e hagyni. A vizsgálati eredmények kielé­gítők. Ha az évi munkát nézzük, meg kell állapítanunk a kollégium­ban jél kifejlődött a közösségi élet, így tudásban és gondolko­dásban értékesebb embereket ad a társadalomnak a kollégium. Jól telt el az első év, érdt mes veit dolgozni, s a biztató ered mények pedig sarkalnak bennün­ket a további munkára. A jövő év áldozatos munkájára hívjuk barátaink további segítsé­gét, hogy szélesítsük mozgalmun­kat, mert tudjuk, hogy velünk együtt a népi demokrácia is fej­lődik és erősödik. Biró István. Újból fellépett az országban a Az emberre is átragadó állat­betegségek közül régi időktől fogva az első helyet, mint a leg­veszedelmesebb, a veszettség fog­lalja el. A veszettség úgy emberre, mint állatra a veszett ebnek ma­rása következtében ragad át. Pár napos irtózatosan kinos fájdalmak kíséretében, a betegek megbénul nak, majd kiszenvednek. Az első világháború után szinte nagy mértékben el volt terjedve, azonban a harmincas évek szi­gorú állategészségügyi rendsza­bályai és a kötelező eboltások kö­vetkeztében sikerült hazánk terü­letén teljesen kiküszöbölni, oly­annyira, hogy a Pasteur Intézet, ahol a megmart emberek gyógyu­lást találtak, kénytelen volt munka hiány miatt felszámolni. Az elmúlt két esztendő alatt az alföldi részeken, továbbá a határ­vidék mentén hihetetlen veszedel­mes nagy számban — kb. 15.000 esetben — állapították meg ismét a betegséget. Városunk szeren­csére még mentes a fertőzéstől, azonban ismerve a járványok ter­jedési természetét, bevonulása ne hezen lesz elkerülhető, Mivel ku­tyaállományunk szerencsétlen nagy számban elszaporodott, nem árt rámutatni az itt jelentkező vesze delemre, mert ezzel ha tisztában vagyunk, már nagyrészt védeke­zünk is a baj ellen. A veszettség ellen — melynek ez az állat a íőbetegségterjesztője — kitűnő oltási védekező eljárás van, bár pillanatnyilag oltóanyag csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezést^, azonban remény van rá, hogy az itt mutatkozó hiányok íövidesen kiküszöbölőd­nek. Egymagában ez a mód azon­ban nem elégséges a baj meg­előzésére. Legalább ennyire fon­tos, felesleges számú kóborebek befogása és végső esetben azok kiirtása. Megkell szűnni annak a lehetetlen állapotnak, hogy a vá­ros szívében egy családnak 5—6 ebe legyen. Természetesen ezek a szerencsétlenül meghagyott álla­tok enni nem kapnak, tehát kény» telenek elkóborólni és az utcákat ellepik annyira, hogy manapság a pápai utcán kerékpáron, sokszor gyalog is ebmarás veszélye nél­kül lehetetlen a közlekedés. A kóbor ebek nagyrésze természe­tesen nincsen bejelentve, így majd a közeljövőben végrehajtandó ol­tásban sem fognak részesülni, így a veszettségnek, ha az váro­sunk hatarához érkezik, kitűnő terjesztőivé vállnak. Mondanom sem kell, hogy ezzel mindnyá­junkiá, de főképpen gyermekeinkre kimondhatatlan veszélyt jelentenek. Tehát e téren tenni kell vala­mit és tenni is fogunk. A közeli napokban megkezdődik utcákon szabadon kóborló ebek gyepmes^ ter általi befogása. Ez alól csak a szájkosárral ellátott, vagy pórá* zon vezetett ebek fognak mente­sülni. Biztos, hogy ez az eljárás drasztikus. Azonban ismerve a veszede'meket, amelyeket a ve­szettség okozna, semmitől sem szabad visszariadnunk. Tehát senki se nehezítse meg az állategészség­ügy embereinek a munkáját, sőt segítsünk nekik, hogy megelőz­hessük ezt a közelgő veszedelmes betegséget. Dr. Veres Sándor. Szabotálta a beszolgáltatást, demokrácia ellen izgat, az njgazdákat fenyegeti VInáron a volt földbirtokos Vinár község békéjét, az új< gazdák nyugodt termelő munká* ját zavarják a község reakciós volt földbiitokosai. Szabó Mária, Szabó Mártonné és Szabó Júlia, kiknek földjéből 1946 áprilisában a helyi földosztó bizottság 14 házhelyet osztott ki a község újgazdái kő­zött, amit a vármegyei földhivatal is jóváhagyott Mitsem törődve a megyei tanács döntésévél, kiszó ratták a karókat és felszántatták Szabóék a földet. A mult rendszer tipikus figu­rája ez a család, aki görcsösen ragaszkodik a zsellérek verejtékén és vérén szerzett birtokához. Két éven keresz'ül nem teljesített be­| szolgáltatást, 80 mázsa gabonát ! rejtegetett, amit házkutatás alkai­i mával meg is találtak nála az • ágyban, fürdőkádban, ágy alatt eldugva. A búzát ocsuval és kon­kollyal keverte és a lovaival etette meg, minthogy beszolgáltatta volna, mert gyűlöli a demokráciát. Lázít az újgazdák ellen és nyűg talanságot kelt a faluban. A vinári újgazdák türelme fogy tán. Nem értjük, hogy az illetékes szervek miért hagyják a demo­krácia e megrögzött ellenségét szabadon garázdálkodni a demo­krácia ellen Szigorú vizsgálatot követel Vinár dolgozó népe. Hirdetmény. A közmunkakötelezettek jövc delmében beállott változások 'bejelentése tárgyában Az Építési és Közmunkaügyi Miniszter 15.900/1947. É. K. M. sz. rendeletre hivatkozással (meg' jelent a M. K. 120. sz.) mindazok a közmunkakötelezettek, akiknek jövedelme a fizetések arányosítása folytán, vagy más okból, (pl. elő­léptetés, nagyobb üzleti forgalom) az 1946. évi augusztus hó 1. napja óta emelkedett az 1947. évi jánius havi közmunkaváltság ese dékességekor új bejelentést köte­lesek tenni. Aki a befizetést közvetlenül a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) teljesíti a bejelen­tést az .összeírólapra köteles a a munkaerőnyilvántartó által rá­vezettetni. A R. I. 8. § ának, illetve a R. II. 2. § ának hatály alá eső üze­meknél és vállalatoknál a köz­munkaköteiezettségüknek rendes munkahelyükön teljesítő szemé­lyeknél az 1-2 bekezdésben fog­laltak megfelelően alkalmazandók. Azok a kötelezettek, akik a jelen rendelet életbeléptetése előtt a válságalapiukban beállott váltó­zásra vonatkozólag az 1947. évi június hó 1. napját megelőzően már új bejelentést tettek és a be­jelentés óta jövedelmükben válto­zás nem állott be, újabb bejelen­tést tenni nem kötelesek. A váltság új összegét 1947 május hó 1. napjától kezdődő ha­tállyal az 1947. évi június havi közmunkaváltság fizetésével egy­idejűleg kell fizetni. Az 1947. évi május havi vált­ságkülönbözet összege 1947 já­nius hó 5-ig bezárólag késedelmi póilék nélkül fizethető be. Ha a közmunkakötelezettség az 1. §. (1) bekezdésében, valamint a munkáltató az 1. §. (3) bekez­désében megállapított bejelentési kötelezettségének az 1. § (1) be­kezdésében megszabott határidőn belül nem tesz eleget és a vált­ságkülönbözetet nem fizeti be, a hátralékot a jövedelem emelkedést követő hónap 1. napjától — mint esedékességtől számítva — a tör­vényes késedelmi pótlék felszámí­tása mellett köteles befizetni. A kőzmunkakötelezett, aki a jelen rendeletben előírt bejelentési vagy új közmunkaváltság befize­tési kötelezettségének nem tett elegef, az R. II. 9. § a szerint, illetőleg az R. III. 8. §-a szerint kiszabható bírságon felül a R. II. 7. 5. § a értelmében természetbeni munkára is igénybe vehető. Ha a közmunkakötelezett az 1. § (3) bekezdésében, valamint a munkáltató az 1. § (3) bekezdé­sében szabályozott bejelentési kö­telezettségével kapcsolatban tuda­tosan valótlan adatokat jelent be, illetőleg a valóságnak megfelelő adatokat elhallgat s ezáltal a vált­ság összegét megrövidíti, cselek­ménye a R. II. 10. §-a értelmében adócsalásnak minősül, s egy évig terjedhető fogházzal bünttethető. Jelen rendelet hatálybalépésével a 12.600/1947. É. K. M. sz. ren­delet (M. K. 101. sz.) hatályát veszti. Kerekes János s. k. -( it . • .1 Jojjon » eü Jól akar szóra 3E 11 f ? özv Nagy Sándorné piac-téri vendéglőjébe Kerthelyiség. Sípos Erzsi művészete, tánc. Kitűnő ételek, italok várják Önt. Sebestyén-jazz. Jöjjön el!

Next

/
Thumbnails
Contents