Pápai Néplap – II. évfolyam – 1946.

1946-10-13 / 41. szám

n h á z .-Vasárnapig abb amerikai lmes enés vígjáték. 5. főtől-Keddig i filmbohózat inek i oka ben : VYN DUGLAS. ». 20 ig Jöií! egy rű operettje. jen: I és Maurice KEZDETE: r. Szornba­­l\{l órakor.. $-5-7órakor. 11-1-ig. O ől-Vasárnapig réfa i film. radó. Kedd—Szerda íds remeke. ikér adó. öl-Vasárnapig lyar film. nyom yan UDÓ. f ások alatt és és 10—88­kiviteli R.-T. rad •ódája epe r-u. 80. bőrt ét sabb áron á r o 1 CHRACH UTCA 3. ázott ház) Izzó lelkesedés a Bcilol hétfői pártnapjan «7>r. Sándor: Csökkenteni kell a közvetítő kereskedelmet. S*olgár Syu/a: Ez az ország a parasztoké, munkásoké és a haladó értelmiségieké. íTarján Símre: A munkásság magát a népet jelenti és a nép akaratának érvényre kell jutni. A Baloldali Blokk Béldi elvtárs elnökletével tartotta meg hétfői pártnapját. Megnyitó szavaiban kifejtette, hogy a három párt teljes össze­tartásban őrködik demokráciánk felett. Megemlékezett október 6-ról népünk szabadságáért harcoló vértanukról, akiknek a gyűlés egy­perces néma felállással áldozott. A Szoc. Dem. Párt részéről Sándor József dr. kereskedelmi igazgató tartotta meg előadását, „Gazdasági helyzetünk a béke­kötések után" címen. Részletezte úgy a kereskedelem, az ipar, mint pedig a mezőgaz­daság szempontjából a magyar élet követelményeit és kilátásait. A kereskedelemről szólva meg­állapította, hogy csökkenteni kell a közve­títő kereskedelmet, amik az árak emelkedéseinek okai. Beszélt a szövetkezetek fontos szerepéről és a részvénytársasá­gok a tőkések érdekeit szolgáló nyerészkedő voltáról, aminek he­lyét a szövetkezeteknek kell el­foglalni. Polgár Gyula a NPP helyi el­nöke beszélt ezután. „Én nem tudok az előző előadóhoz hason­lóan egy magas színvonalú elő­adást tartani, mert „ nem jártam iskolát, mivel ősszel krumplit kel­lett szedni, tavasszal pedig krum­plit kellet ültetni az iskola helyett," — kezdte előadását a közönség derűs helyeslésévei Polgár Gyula. A magyar parasztság valóban a semmiből teremtett minden dol­gozónak kenyeret, mikor látta az ország elesettségét, eszköz nél­kül, vagy kevés szerszámmal túrta a földet, aminek meg is lett a kellő eredménye, mert ma minden dolgozónak jut kenyér. így a föld­osztás nem maradt eredmény nél­kül. Ugyanakkor meg kell látnunk, hogy akik az országot rombo­lásba kergették, akik az elmúlt év nyaráig bunkerben, vagy jYémetországban szakállukat növesztve bujkáltak, használják ki ma is az emberek elégedet­leqségét, szítják az ellentétet és gyűlöletet. Akik régen a zsidó vagyonokat rabolták, ma háttér­ből próbálkoznak újra nyeregbe kerülni. A Baloldali Blokk figyel­mét arra kell irányítani, hogy ezek semmi módon se juthassanak hatalomhoz, mert az ország a parasz­toké, a haladó értelmiségé és a munkásoké. J(a abban az időben fel nem osztjuk, a földet, akkor ma éhen pusztulna sok magyar ebben az országban. Ha ma még találunk olyanokat, akik hátráltatják mun­kánk menetét, annak folytsuk tor­kára a szót Ma még sok minden nehéz. De át kell vészelni a mai nehézségeket, türnürj% kell, de nem azoknak a javára, akik gyermekeinket vitték ezerszámra a szibériai hónqezökre njeghalni, hanem saját rrjagunk, a dolgozó nép részére. A politikai hatalom­ból is részt kérünk, mert ha ^z nem a nép kezébe kerül, a reak­ció birja a propagandát pénzzei és egyeb eszközökkel, hogy tönkre tegyék azt amit mi nehéz mun­kával ezy éven át építettünk. A magyar parasztság négy mil­liós tömegével az ors£ág legna­gyobb rétege, de számarányán alul vesz részt az állam vezeté­té ében. Azt kell látnunk, hogy még ma az államapará­tusban a régi emberek ülnek. Mi pedig népi de­mokráciát akarunk, amit nem fogunk a régi rend uraira bízni. Helytelennek tartjuk a 16 fize­tési osztályt, mivel nem ismerünk 16 féle gyomrot serrj. A segéd munkaerők bére oly alacsony, hogy képtelenek családot alapí­tani, mi<í valamire való fizetést kap, addigra annyit dolgozott, hogy a kalapács kiesik a kezé­ből és a jobb fizetést már élvezni sem tudja, Követelésünkért a vég­sőkig küzdeni fogunk. Jelszavunk: Néppel a Népért! — fejezte be Polgár Gyula nagy­hatású előadását. Tarján Imre emelkedett szólásra: „Ma döntő kérdés a demokrácia kérdése - kezdte előadását. Ma mindinkább érezhető és látható a reakció szervezett készülődése demokráciánk ellen. A reakció, amely összetevődik a"~mult fél­feudalista rendszer híveiből, ma igyekszik megbontani a magyar parasztság, ipari munkásság és értelmiségiek egységét. Ma a reakció arcátlanul a szakszerve­zetek ellen lép fel. Természete­sen ez ellen a legélesebben tilta­kozunk, a törvényes keretek kö­zött, de ha kell még tömegmoz­galmakon keresztül is érvényt szerzüqk a dolgozó tömegek ér­dekeinek. Az MKP III, kongresszusának a párt jelentőségén túl országos jelentősége abban áll, hogy vég­kép állástfoglal a reakcióval szem­ben és követeli a Szoc. dem. és a NPP.-vel egyetembea, hogy tisz­títsa meg a Kisgazdapárt sorait az áldatlan reakciótól, amely gát­lója annak, hogy a koalíción be­lül is megtalálják az egymáshoz vezető utat. A magyar demokrácia két kér­dés előtt áll; népi vagy polgári demokrácia. Mi azt akarjuk, hogy a rqagyar nép fejlődése teljesen egy irányban haladjon az euró­pai népek fejlődésével. Mi nem a reakciónak épít­Szakasits és Veres és ott voltak a magyar dolgo­zóknak széles nagy tön] ege. Eredménye; a Jrfunkásegység és a dolgozó parasztság harcos csat­lakozása a Kommunista Párt programmjához és célkitűzéséhez. Nekünk nem elegendő az, ha Nagy Ferenc demokratikus szó­noklatokat tart, vagy cikket ír a reakció ellen. A szavakból tettek, kellenek, mert örökké r\em lesz­nek elegendők az Ígéretek. Min­den eszközt megfogunk ragadni, hogy követeléseinket végre is hajt­suk, ha keli akár tömegmegmoz­dulások segítségével is. A mun­kásság magát a népet jelenti és a nép akaratának érvényre kell jutni. A munkáspártok kinyújtják baráti jobbjukát, az eddig távol­maradók jelé, de aki ezt nem fogadja, vi­gyázzon, mert ez a kar ökölbe szorul és akkor sújtani is íud! u -- fejezte be nagyhatású előadá­sát Tarján elvtárs. 11 iji ,i «>jiininiii:i!tiiiiitui: iri;i;;iiwiiiii iiiiiiiiiÉiiiii A Mezőgazdasági Szakiskola volt igazgatójának demokráciaelleiies mesterkedése jük az orsz got, hanem a dolgozó magyar népnek, a parasztságnak, az ipari rrjun­^ásságnak és a haladó értel­miségnek. Ugyan ezeknek épít­jük a demokráciát is. E mellett tett bizonyságot- a Kommunista Párt kongresszusa is, ahol ott voltak szívvel és lélekkel Kora tavasszal a Magyar De­mokratikus Nők Szövetsége a Termelési Bizottsággal karöltve Pápán is megindította a kiskert akciót. A pártok küldöttjein kívül tagok lettek városunk más vezető egyéniségei. A munka eredményes és céltudatos volta megkívánta a szakembert A szakkérdések miatt meghívták Koperniczky István gaz­dasági középiskolai igazgatót, hogy a kertgazdáikodásról és an­nak jövedelmezéséről tartson elő­adásokat. Ám a Kommunista Párt küldöttje kifogást emelt a szak­előadó ellen, mert a szakiskola kertje a célt elérő kívánalom he­lyett azt mutatja, hogy ez min­dennek megfelel, csak nem annak, amit hivatva lenne dokumentálni. Mivel az igás állatokat elhurcol­ták, igy a Termelési Bizottság azzal a kéréssel fordult Koper­niczky szakiskola igazgató úrhoz, hogy a szakiskola traktorát, mely a garázsban pihen, illő díjazás mellett adja ki bérbe a Termeiő Bizottságnak és ők majd. a megállapított holdankénti szántásdíj ellenében a rászorultak­nak időszerüségi szempontok sze­rint kiadják, nehogy a határ nagy része bevetetlen maradjon és ez­zel a közélelmezés nehézsége to­vább is teljes borzalmával nyomja a munkásainkat. Hajlandó is volt az Igazgató úr bérbe kiadni a traktort, de olyan üzleti jó érzékkel, hogy a bérdíj­ból egy másikat lehetett volna venni. A magyar dolgozók létér­deke a termelés megindításának ilyen lehetetlenné tevő bérkérés folytán a Termelő Bizottság jogos felháborodással hagyta el az alku színhelyét. Hatalmi tudatának pó­zában az igazgató úr tovább­vonult akkor ez elől a kérdés elől, melyet úgy is mint a magyar állam agrikulturájának szolgája és a termelést minden ere­jével és szaktudásával kö­teles munkáló embere a segítésben, példaadásban mindenütt elől kel­lett voítia járnia. Koperniczky István igazgató urat, miután a Pápii Mez. gazd. szakiskola Földmives iskolává lett leépítve, áthelyezték a mi meg­nyugvásunkra Vácra az ottan fel­állítandó felsőfokú mezőgazdasági szakiskola szervezésére és beállí­tására. Mi megnyugodtunk, de vájjon a Koperníczkyvel megáldott Vác nyugodt le­het-e a nemzet érdekeinek ilyen felfogása mellett? Joggal kérdezhetjük akkor a „B"-lista Bizottságtól mi­kor hadirokkantak, hadbavonul­tak, hadifogságban levők család­fenntartóit tettek a pápai dohány­gyár munkásnői és munkásai kö­zül kenyértelenné, hogy mi ez? Vájjon kitől kell félteni a demokráciát? A szegény­munkások kiéhezett töme­gétől, vagy a Kopernicz­kyektől ? A felelet nem kétes. De sajnos az éleken nem a demokrácia tudatos építői vannak, han&m a múlt meghuzódottjai. Sokat lehetne kérdezni még, de a lényeg fejtegetésésez többett, a gondolkodó munkás elvtársak nem kívánnak. De türelmük fogy­tán. . , . Bakonyi Koppány. Tetemes kár ésa megbetegedésekegész sorozata származik a pat­kányok és egerek nagy­mérvű elszaporodásából. Ezek ellen biztosan ható szer a PATKÁNYIRTÓ PASZTA EGÉRIRIÓ HAG Gyártja: C O R A VEGYÉSZET! GYÁR Budapest, X Bihari-ut 2. Hatásáért szavatol .a gyár.

Next

/
Thumbnails
Contents