Pápai Néplap – II. évfolyam – 1946.

1946-10-06 / 40. szám

Ki a nép ellenségeivel a KOALÍCIÓBÓL . . ! ^LLLL'IL^ 111 llíCII I'JÜliilUIIIIII^I; R |!iWIKIill!]I;!l 11 L L'i'j:!; L^L IMIM LLLLL miniül MIMIIM IMMMIUI MLMMMIIII IIÜHIIIIIII MMMM Á két munkáspárt egysége szétförhetetlen — mondta Némeíh Ernő elvtárs a Munkásotthon ünnepségén. — Grácsmann elvtárs a Szakszer­vezetek részéről emelkedett szó­lásra. Beszédében kifejezésre jut­tatta, hogy a szervezett munkás­ságot nem csupán a szórakozás lehetősége hozta itt egybe, hanem a munkásság közös gazdasági proplémáinak megoldása. Rámu­tatott a pápai szervezett munkás­ság öntudatára hogy semmilyen nehéz helyzetben sem volt haj­landó elárulni osztályát. Amikor a szabadulás lehetőségét csak árulás árán akarták megadni, erre az internálótáborban sínylődő elv­társaink nem voltak hajlandók. Inkább mind egy szálig elpusztulunk, mondták, semhogy árulók legyünk. Éljenek a Szakszervezetek! Él­jen a Munkásegység ! — zárta be Grácsmann elvtárs beszédét. Kerekes ]áno$ polgármester elv­társ a város nevében üdvözölte a szervezett munkásságot, ami meg­teremtette újból a munkásság szá­mára a tudatosító munka lehető­ségének fo'ytatá'á 1 Megható szavakkal ecsetelte az emlékmű értelmét. A síró anyát, ki egymaga maradt gyermekével a gondok közepette, a vigasztaló gyermeket, ki ökölbeszorított keze intő példa, hogy felelni fog a bű­nösöknek. Oswald elvtárs a Szociáldemo­krata Párt nevében tartotta meg nagyon szép előadását. Méltán fordult a hallgatósághoz, hogy méltó-e hozzánk, hogy hagyjuk futni és vidáman élni a szadista pribékeket. Erre a felelet csak egy lehetett Nem! Mi kommunisták és szo­cialisták szent szövetség­ben őrködünk demokráci­ánk felett, — folytatta beszédét Oswald elv­társ. Mi már több mártírt nem fogunk adni! Irány számunkra Szakasits elvtárs mondása: „Vagy elpusztul ez a világ, vagy szocialista lesz!" Mi újjáépítjük az országot, mi szocialisták és kommunisták, de nem a reakciónak, hanem a szo­cializmusnak, — fejezte be nagy­hatású beszédét Oswald elvtárs. Kenesey veszprémmegyei fő­jegyző szólalt fel és kívánta, hogy ez a oíthon valóban a szeretet, a megértés és barátság otthona legyen. Németh Ernő elvtárs zárta be az ünnepséget, mondván: sem a múltban, sem a jelenben a reakció nem tudott éket verni a Munkás Otthonban a két munkáspárt közé, de a jövőben is itt csak a megér­tés lehet a két párt együttműkö­dése körül, ami kell, hogy a szo­cializmus szellemében fojjoti min­dig. Éljen a munkásegység! Hogy élnek vissza hatalmukkal Mihályházán a reakciós urak dáknak, akik még ma sem akar­ják tudomásul venni, hogy nehéz bűneiket jóvá kellene tenni, nem pedig a régi megszokott szellem­ben a népet nyúzni. Mert a nép az nem felejt és ha önmaguktól nem akarnak megváltozni, a be­csületes szegények közössége lllllilllMílillilllllllllM fogja erre őket kényszeríteni­Mert ha nem tudnák ezek az úrak: „Süpped a föld, ha súlyosat hágunk, Olyat látunk, amit még sohse láttunk: Oldódik a nyári melegben Fagyos, keserves magyar átkunk." Ady Endre. IIIIIIMMIMMIMMIIÍ II I llllll Iliit A Szociáldemokrata Párt hétfői párlnapfa Városunk ipari dolgozói már a múltban ismerték a Munkás Otthon működését, annak nevelő munkáját. Ez volt az a hely, ahon­nan a pápai munkásmozgalom elindult, ami elvezette elvtársain­kat a börtönig, az internálásig, a kivégzésekhez. Az elnyomatás alatt is a Munkás Otthon nevelte nagy nehézségeken keresztül az ifjúsá­got, adta tovább nekik a szociá­Iista kulturát. Vasárnap kora órákban már nagy az érdeklődés az ünnepsé­gek iránt. A város minden rétege, minden haladó értelmiségije és munkása megjelent, hogy kegye­letét rója le az ünnepségeken ke­resztül a vértanuhalalt halt elv­társaink emléke felett. A helyi szervezetek vezetősége részéről eljött mindenki, a városunkban időző kultuszminiszter, Keresztúri Dezső, továbbá Bácsi Sándor ev. lelkész, a hadosztálytól Gyéresi István őrnagy elvtárs, a 15. kieg. részéről Pálfalvy Ferenc százados, Kenesei vármegyei főjegyző, a ren­dőrkapitányság részéről Schneller István rendőrkapitány. Keresztúri Dezső miniszter pár szóval fordult az ünneplő közön­séghez, melyben örömét juttatta kifejezésre, hogy itt a dolgozók minden rétege egyaránt egymásra fognak találni, együtt fogják a kulturát terjeszteni. Kell is, hogy a munkásság és az értelmiség a szórakozáson keresztül is egy­máshoz közel kerüljön, Németh Ernő elvtárs a Munkás Otthon elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Vezetősége nevében köszönetet mondott minden egyes elvtársnak, ki áldozatos munká­jával, a mindennapi fáradságos munkája után még dolgozott, hogy a munkásság számára újból ott­hont teremthessen. Megköszönte a város hozzájárulását, hogy gaz­daságilag lehetővé tette, hogy az otthont fel lehessen építeni. Németh elvtárs elmondta azt a számtalan nehézséget, ami az Ott­hon fennállását végigkísérte. Két­szer kellett a rombolásból újjáépí­teni. Megemlékezett azokról a vér­tanúinkról, kiknek halálával a mun­kásmozgalom oly sokat vesztett, kiknek az emléke kötelez bennün­ket azza, hogy a harcot a jövő­ben még keményebben is foly­tassuk. Kell, hogy ma minden párt­politika nélkül, egysége­sen dolgozzunk a munkás ságért, épúgy mint, ahogy mártírjaink sem nézték, hogy ki kommunista és ki szociálista, hanem harcol­tak a magyar munkássá­gért. Ezután leleplezték az emlékmű­vet, elhelyezték a koszorúkat úgy a közületek, mint a gyászoló csa­ládok. Kell, hogy ma mindenki a mártírjaink példáján okul­va, rálépjenek arra az útra, mit Marx-Engels • Lenin Sztálin számunkra megje­löltek. Tanuljunk tőlük, hogy megérdemelt és meg­harcolt jogainkat megvéd­hessük, — fejezte be beszédét Németh elvtárs. Mihályházán több szegény csa­lád életét keseríti id. Cseke Lajos és sógora Dózsa Sándor. A demokrácia adta szabadsággal úgy élnek, hogy a dolgozó sze­gényparasztok mindennapi gond­terhes életét olyannyira mega­karják nehezíteni, hogy az telje­sen elviselhetetlenné válljon. Id. Cseke Lajos, a németbarát ,,zsiros", aki a felszabadulás előtt még Hitlert éltette, 30 hold földjét kisbérletekbe kiadta, úgy­szintén sógora Dózsa Sándor 15 holdnyi földjét. Az infláció ideje alatt pénzben nem fogadták el a bérleti járadékot a természet­ben fizetni nem tudó bérlőtől, mert sem a tavalyi, de különö­sen az idei termés gyengesége folytán a parasztok saját feja­dagjukat sem tudták biztosítani. Most van jó pénz, vásárlóértéke állandó, de ebből sem hajlandók Cseke és Dózsa úr elfogadni a járandóságot. A bérlők, mint pl. Mészáros Dezsőné, — akinek a férje hadifogságban van, — min­dennapi kenyerét sem tudja biz­tosítani gyermekei ós a maga részére. Dózsa úr gyermektelen, tehát nem is érez egy apa szí­vével. Sőt! A végrehajtókat űzi Mészárosék nyakára. Talán érdemes lenne átnézni a földhöz való jogét a német fasizmust és Hitlert éltető gaz­Nincsen most légó, mert a Balatoni-üveg fehér és jó ! Bóldi elnök elvtárs megnyitó­jában mólyen elítélte azokat, akik a két párt közé éket akar­nak verni, mert aki elolvasta a vasárnapi Népszava vezércikkét, olvashatta, hogy a kót munkás­párt együttműködése zavartalan. .Béldi elvtárs megnyitója után dr. Györky ügyvéd elvtárs tar­tott előadást „Jog a demokráci­ában 1' címen. Magasszínvonalú előadásában a magyar törvény­hozásról beszélve megemlítette, hogy az első törvényeinket Szt. István király alkotta. Rátért - a mult rendszer által alkotott tör­vényekre, amelyeknek minden szakasza népellenes volt. Yégül rátért az- 1945 és 1946-os tör­vénycikkekre, melyeket a nép érdekében hoztak, többek között a házassági törvényeket, amelyek teljes modernak, 5 évi külön­éléssel már elválasztanak, sőt közös megegyezésre azonnal el­választja a házastársakat a bí­róság. — mondta végül Németh elvtárs. Az ünnepséget Németh Mária, Horváth János, Erdős Ferenc elv­társak szavalatai és a Munkás Otthon kórusa tette még hangu­latosabbá és szebbé. A délutáni kultúrműsor nagyon komoly munkát jelentett a Mun­kás Otthon kulturgárdája számára. Szavalatok, táncok, énekszámok és színdarabok egy délutánt ki­töltő műsor várta a zsúfolásig megtelt kerthelyiség vendégeit. A gyermekek számára külön örömök is voltak. így a szegénysorsúak részére ruhanemű jutott, de min­den gyermek kapott sóskiflit és almát. Ezt a SzDP nőtagsága ren­dezte. A hallgatóság nagy élve­zettel hallgatta városunk Vaszari Pirijének ének és táncszámait. Este tánc következett, amikor a város minden szórakozni vágyó embere megjelent és soha nem lá­tott nagy tömegek jelentek meg a Munkás Otthon épületében. Az egész napot felölelő műsor nagy örömet keltett a város dolgozói­nak. De ezentúl nagy őrömet je­lentett a Munkás Otthonban dol­gozó elvtársaknak a siker, mert láthatták azt, hogy önfeláldozó munkájuk nem járt eredmény nél­kül. Várjuk, hogy a közeljövőben ismételten rendezzen egy ilyen jólsikerült napot a Munkás Otthon tagsága, a pápai dolgozók számára. Legvégül beszélt a legdemo­kratikusabb törvénycikkről, a földreformról, amit kétezer év alatt nem tudtak megvalósítani, azt a demokrácia három hónap alatt valósított meg. Oswald elvtárs tit';ári beszá­molója után véget ért a pártnap. Értesítem a város nagy­érdemű közönségét, hogy uri- fodrász üzletemet Márton István u. 1. sz. alatt megnyilotíam, ahol kitűnő kiszolgálást nyújtok Szíves pártfogást kér MARADICS IMRE uiifűdrász Márton István u, t. (Kafula cukrászdával szemben)

Next

/
Thumbnails
Contents