Pápai Néplap – II. évfolyam – 1946.
1946-02-17 / 7. szám
II. évfolyam, 7. szám. Ara; 4500 pengő. 1946 február 17 PHPM DEMOKRATIKUS HETILAP MEGJELENIK VASÁRNAP Mora vecz Imre: Katasztrófa politika Sulyok Dezső beszédére óriási vihar tört ki a parlamentben és a sajtóban. „Szándékosan szenvtelen hangon, a közbeszólások viharában, néha pózosan karbatett kézzel intézett olyan súl}'os támadást a kormány és Nagy Ferenc programbeszéde ellen, amilyen felelős helyről még nem hangzott el a magyar demokrácia másféléves története alatt" — írja a Szabad Nép. A vihar botránnyá fokozódott toeszédének a sovinizmus és irredentizmus lényegét adó kitételeinél. Azokkal a hamis érvekkel jött elő a demokratikus aemzetgyülésben, ami vei a Horthy reakció is legjobban elterelte a figj'elmet a belső bajokról a nép elnyomásáról, 'lezsarojásáról. Ma katasztrofális lehet' ránk nézve «z a soviniszta, revizionista izgatás, ami miatt 25 evig kellett szenvednie a határokon ful élő magyar kisebbségnek. A békekötés előtt pár hónappal végre józanul állást kell foglalnunk a határontúli magyarsággal és a határkérdéssel kapcsolatban. -Először is ki kell gyógyulnunk abból a nevetséges hiedelemből, hogy a Nagyhatalmak, főleg az Angol-szászok azért konferenciáznak, tárgyalnak liétszám, hol Londonban, hol Moszkvában és mindent azért csinálnak. hogy nekünk kedvünkbe járjanak Be kell látnunk és egy pillanatra sem feledkezhetünk meg^ arrói, hogy a magyar reakció, az „országgyarapító" Horthy Ehhez még hozzá kell venni a nagy nemzeti szégyent, Szálasit. Ezt is vegyük (a nagyhatalmak egyelőre csak ezt veszik) a ^történelmi igazságnak 11 ,, amit egyesek. n^iiit a magyar békekötések alapját emlegetik. Mindnyájunknak fáj, hogy Kolozsvár, Nagyvárad Romániához tartozik és hogy most itt állunk a trianoni határokkal. De ezért nem a magyar nép, hanem a reakciós úri politika, a fehérlovas „bevonulás 4 4, a Magyar Birodalom gondolata a felelős. Ezzel kell leszámolnunk. A sulyokdezsők mákonyként ható bizsergetően kedves soviniszta izgatásával a h adás, denr állíMiklós Hitlerrel szövetkezve ! igazságtétel" hajtogatása helyett „hódította" vissza a Felvidéket, Erdély egy részét. Hitler szolgájaként hátba támadva 4ia.pt.uk meg a Bácskát és Dél magyarország égj? részét. Három éven át mindent megtettünk a fasizmus hű kiszolgálására. Hitler köpönyege mögül leskelődve orvul hátba szúrtuk a szabadság szerető népeket és eltiportuk a „haladás", r valamit, meg jóvá\ tenni akarás^ j^lét is. a reakció, a sovinizmus, az irredentizmus felszámolásával mindörökre be kell tennünk az ajtót bűnös multunk mögött. Csak ezzel nyerhetjük meg szomszédaink és a nagyhatalmak bizalmát. Csak a mostani demokráciái k erőssége lehet érdem a békéiárgyalásnál és garancia jövőnket nézve. A némz-trontó sovinizmus helyett a kossuthi gondolatot kell krácia ügyét kell szamb : tanunk. Hazánk dunavölgyi ország. Itt nemzetünknek együtt kell élnie, haln-ia a szomszéd népekkel. Meg kell találnunk a módot a harmóniára, a demokratikus együttműködésre, mert a jövőben csak így boldogulhatunk. A jövő a demokratikus előrehaladás Együttműködésünknek a szomszéd népekkel, ennek a jövőnek a jegyében kell létrejönni. De előbb határainkon belül minden vonatkozásban győzelemre viss/ük a. demokráciát és megsemmisítjük a reakciót. Ezen a téren szomszédainkkal szemben nagyon sok behozni valónk van. Demokrácia terén a jugoszlávok, csehek, románok sokkal előbbre járnak nálunknál. Be kell hoznunk ezt a hátrányt, hogy megszűnjék velünk szemben a ma még sokszor áthidalhatatlannak látszó bizalmatlanság. A si' ánkozások, a „történelmi kell idéznünk, szomszédaink rokonszenvét kell megnyernünk. Ezt pedig biztosan ífem a fentebb említett vezérszónok, hanem a munkások, parasztok és haladó értelmiségiek demokratikus politikája fogja megnyerni. Ezek képviselői is ott ülnek a parlamentben. — Egy tömböt alkotnak. A váratlan és veszélyesen merész politikai sakkhúzások, az egyéni vélemény szinte kihívó harsogása helyett, a nép felemelése érdekében, következetes reálpolitjkát folytatnak. Ha szólnak, nyilt egyenes beszéddel a nép érdekétől indíttatva a mag3'ar milliók jobb jövőjéért emel,-yeJí szót. Sulyok Dezsővel a pártja nem azonosítja magát, tehát beszédére az indíttatást innen nem kaphatta. Kizárólagosan magából indult ki, — a beszédet magáért mondotta el. Gondolván, demokrácia van..., ezt szabad — ennyit csak megengedhetek magamnak. És ez a lényeg, itt a ragy különbség, amit régen leli-'tett felelőtlenül,. 'luxusból politizálni, ma már nem lehet. És ez a demokrácia. Nem lehet Önmagamból ki indulva politizálni, — mert érdekes, izgató a politika vesszőparipáján rohanni, kihasználva mindig a legmegfelelőbbnek látszó lehetőségeket, egyre magasabbra emelkedni, szerezni pénzt, rangot, hatalmat. Had háborogjanak a beszédemre, csak írjanak rólam minél többet, minél nagyobb címekkel. Had csodálkozzon a külföld rajtam, had csodálkozzon a belföld, vihart teremtve. A nép? — a pártom? — j« lesz egyelőre ugródeszkának a még nagyobb félé. Sutyok Dezső beszédével a tér- és időérzéke teljes kihagyását is elárúlta. Egy ilyen szenvedélyes egyéni állásfoglalás szinte nevetségesen hat a pártközi értekezletek, a Függetlenségi Fronton belül hirdetett szoros együttműködés világában. — Itt bent az országban De a bennünket éberen íigyelő külföld ellenünk használhatja fel és így az egyén elvakult politikájából a népre nézve könnyen katasztrofális politika lehet. ^ ADY: „A nacionalizmus nem hazafiság. A hizafiság valami olyan sine-qua-non-ja az embernek és a társadalomnak, hogy fogalommá sem kell sűríteni, s szót sem keresni hozza. Á közös kultúrában, s közös társadalmi munkában álló becsületes munkásemberek mind azok. Hazafiak, ha úgy tetszik. Aki ellensége a haladásnak, a jobbra törésnek, az emberi szellem feltétlen szabadsagának, hazaáruló, ha örökösen nem esz is egyebet, mint a nemzeti himnuszt énekli." A M. K. P. megyei konferenciája Február 24-én ünnepélyes külsőségek között kezdődik el a !agyar Kommunista Párt megyei konferenciája, hogy három napon keresztül foglalkozzék a pá; t.szerv<-zetek problémáival. A pártszervezetek kiküldöttei, munkások, parasztok, értelmiségiek. nők, ifjak jönnek össze, hogy élve párton belüli jogaikkor kritikát, önkritikát cy ikorolj:í1Pík. megismerjék a p>> • t problémáit, politikáját és H p Itvnimlat. Ez a koiifet^jj • élé.i»k bizon itéka a párt nek és hatalmas fejlődésének. A Magyar Kommunista Párt a semmiből született meg és most már az első konferenciát tartja, mely határkő, fordulópont a párt életében. A konferencia fontossága külsőségekben is ki lesz fejezve, ez mégsem díszértekezlet lesz, hanem munkakonferencia, gyakorlati problémák megvitatása és tisztázása pélí' IvV \ A |><) i ij l. ti s Veszi mbt- i iát hi t' íí Rákosi' ars. o s tötil Ív ! irrjn.
