Pápai Néplap – II. évfolyam – 1946.

1946-02-10 / 6. szám

PllPftl NÉPLAP DEMOKRATIKUS HETILAP MEGJELENIK VASÁRNAP 1946 februári F Elj en a köztársaság ! 1946 február 1-én megszületett a harmadik magyar köztársaság. Az elsőt a nemes harag, a szabadság utáni vágy hozta létre az 1848-as szabadságharc viharában. A másodikat úgy emlegetjük, hogy 1919. Várözönből emelkedett ki, de tisztaság ragyog róla. A szabadság megszületését, a nemzeti függetlenségünk visszaszerzése és a 400 eves Habsburg szolgaság bilincseinek széttörése kísérte. Most a harmadik romokon született egy hatalmas magyar, — de mondhatjuk világ­sorsforduló közepette. Magyar milliók — városok, falvak, tanyák — népének szive repdesett ezen a napon. Az új magyar szabadság napján egy nagyszerű érzés mozdította meg a sziveket. — Szabad hazában, mint szabad magyarok élünk. <. * Pápa város képviselőtestülete, a zsúfolásig megtelt Jókai­mozgóban megtartóit képviselőtestületi díszközgyűlés keretében ünne­pelt ezen a napon. A Szózat eléneklése után Molnár Tibor szavalta el Petőfi: Respublika című költeményét. Ezután KEREKES JÁNOS POLGÁRMESTER megnyitóbeszéde következett. .Ma, amikora magyar nép a köztársasági államforma mellett döntött, mind e hazáját és fajtáját szerető magyar embernek meg kell, hogy dobbanjon a szive, mert ma a magyar nemzet évszázados szabadságharca fejeződött be. "AZülT az évszazados harcok,' amit a magyar mindenkoron a német szolgaság ellen vívott, ma vegetért azzal, hogy a magyarság az általános titkos választójog alapján megválasztott nemzetgyűlés — szakítva a népellenes királysággal, a népi köztársasági államformát törvényre emelte." Beszéde további részében ismertette Kerekes-elvtárs a magyarság évszázados függetlenségi törekvéseit. Az idegen elnyomó királyság ellen a köztársaságért vívott jiagy szabadságharcokat. Majd az 1919-es forradalmat, melynek egyik fő törekvése az ország függet­lenítése, a nép köztársasággal való szabaddálétele volt. — „Ma a reakció mindent megkísérelt, ami csak módjában állott a köztársaság elgáncsolására. Földjüket vesztett nagybirtokosok, a nemzettől idegen arisztokraták, pénzmágnások, a klérus közül sokan a királyság vissza­állításáról álmodoztak. Ezek a körök, melyek merőben idegenek a magyarság gondolatvilágától nemcsak a királyság hamis csillogását áhítozzék vissza, hanem a királyságtól a saját uralmuk, és népellenes kiváltságaik visszaszerzését remélték. Ezek elsősorban megnyilvánultak abban, hogy a köztársaság kérdésében kialakult demokratikus egy­séget, személyi problémák és megtévesztő jelszavak bedobásával igyekeztek megbontani" (Le velük!) Kerekes elvtárs beszéde további részében rámutatott, hogy illúzió lenne azt hinni, hogv a köztársaság törvénybe iktatása egyszer és mindenkorra védelmet nyújt a reakcióval szemben. — „A köztársaság reakciós v; gy demokratikus jellege harc." El ősorban a Függetlensegi Frontba tömörült demokratikus pártok feladata a köztársaság népi demokratikus taríaímának biztosítása és erélyes elhárítása azoknak a kísérleteknek, melyek a köztársaságot próbálják majd a saját nép­és nemzetellenes céljaikra felhasználni. A népfenséget jelentő köztár­saság a széles dolgozó néprétegek vállaira van helyezve, a hatalom van a népért és nem fordítva, a népet nemcsak igavonónak tartja, fejnem annak szabadságot ad, őrködik annak életszínvonala felett, erős, biztos államforma, mely a reakcióval szemben hatalmát min­djenkor megtudja tartani. Nézzük meg a nagy nemzeteket, akiktől ezidőszerint jő vagy rossz sorsunk függ, mind a demokratikus elvek ?lapján épültek fei, nem mindegy, hogy ezek mellett vagy ellenük foglalunk állást. Ha tudjuk őket követni a demokratikus haladásban, meg van a remény rá, hogy Magyarország hamarosan talpra fog állni. Nem lehet kö­zömbös egy jó hazafinak sem, hogy ezután, mint szabad magyar fog éini. Tehát küzdelem a reakcié ellen, harc a boldogulásért, harc hazánk felemeléséért, harc a magyar demokratikus népköztársaság megvédelmezéséért, (Éljen! Éljen!)' zárta be megnyitó beszédét Kerekes elvtárs. Indítványozta, hogy a közgyűlés ezen aktus alkal­mából a nemzetgyűlést és a magyar kormányt táviratban üdvözölje. SZALAY TIBOR VEZÉRŐRNAGY ELVTÁRS hadosztályparancs­nok nagyhatású beszédét a' következő szavakkal fejezte be: A még felmérhetetlen jelentőségű közjogi esemény napján megvizsgálván öjimagunkat, mérlegre tévén, képességeinket, erőinket, visszatekintvén küzdelmes .nemzeti multunkra, bizalommal tekinthetünk a„ jövőbe. indulhatunk el az új alkotmányunk keretezte állami életünk útján Lesz puritán, lelkes és tehetséges ember soraink közül az állam gépezet számára, van komoly munkáskezünk és törhetetlen szorgal­munk az önálló építésre. E javak és tulajdonságok birtokában biza­lommal tekinthetünk a jövőbe. A magyar köztársaság a demokratikus népek politikai és gazdasági fejlődésével lépést fog tartani s a kor szellemének megfelelően nemzeti jellege és szuverénitásának meg­őrzése mellett megszerzi és biztosítja a maga számára az össze­szabadságszerető és demokratikus népek barátságát és megbecsülését. Éljen a magyar köztársaság ! (Éljen ! éljen ! éljen !) NAGY ISTVÁN ELVTÁRS, a Nemzeti Bizottság elnöke emelke­dett szólásra. ... Az elnyomásnak, szolgaságnak keserves negyed­százada elmúlott. A magyar nép szaoaddár vált, országa önállóvá és függetlenné lett, nern fenyegeti többé a germán téboly veszedelme. Megszabadul van a kívülről ránk nehezedő erőszaktól, véglegesen úrrá lesz a belső ellensége felett is, megsemmisíti a reakciós erőket, csi­rájában fojtja ei minden, még oly gyenge kísérletet is, amely a régi rendszer visszaállítására és feltámasztására irányulnak és megépíti a szabad hazájának szilárd alapjait. Dr NAGY GYÖRGY a Független Kisgazdapárt részéről szólt hozzá : Végre elérke/ett az a történelmi pillanat, amikor a magyar nép felszabadítása után megvalósíthatta a "demokráciának egyik leg­fontosabb alapelvéi, ho^y a népakaratot juttatta érvényre, mely nép­akarat most, a mai napon nyilvánult meg abban a formában, hogy a magyar nép minden befolyástól mentesen kimondotta, hogy Magyar­ország köztársaság. Ennek a népakaratnak a megnyilvánulása olyan nagy jelentőség Magyarország jövőjét illetőleg, hogy ez az egész országra a jövőben nagy kihatással fog lenni. NÉMETH ERNŐ ELVTÁRS a Magyar Kommunista Párt nevé­ben : Ez a nap nagy napja lesz a magyar történelemnek. Hogy eddig eljutottunk, nem kis része van ebben a Magyar Kommunista Pártnak. Mi hirdettük, hogy a nép csak azt ismerheti el hazájának, ahol sza­badság és megbecsülés jár minden dolgozónak. Mi olyan országért harcoltunk, ahol a dolgozók nemcsak robotosok, hanem szabadok is, saját sorsuk irányításába maguk is beleszólhatnak. (Úgy van ! Úgy van !) A mai Magyarország új útra lépett és kell, hogy ebben az o.szágban az Egyenlőség Testvériség legyen a: irányító elv. 25 éven keresztül két háborúba sodort ai önkényuralom bennünket. A köz­társasági államforma meliett nem történhetik meg, hogy a nép meg­kérdezése nélkül az ország ilyen végzetes kimenetelt! kalandokban részt vegyen. A mostani világháborút uraink elveszhették, de a nep szabadsághoz jutott a Vörös Hadsereg győzelme folytán. Nagy veze­tőjének, Sztálin elvtársnak köszönhetjük, (Éljen ! Éljen !) hogy a mai napon a magyar történelem egyik legnagyobb napját ünnepeljük. Mi, kommunisták a többi demokratikus erőkkel egyetemben, mindent el­követünk, hogy a nép szabadságát jelentő Magyar Népköztársaságot megvédelmezzük naggyá és tökéletessé építsük ki. (Éljen ! Éljen 1) VARGA LÁSZLÓ a Polgári Demokrata Párt nevében: Mind­annyian szent kötelességünknek tartsuk, hogy ezt a magyar nép többsége által elfogadott államformát teljes erőnkkel, teljes szívünkkel és teljes lelkünkkel iparkodjunk szolgáni. Örök mementóként jegyez­zük meg magunknak — nehogy mégegyszer nemzetünket esetleg nem a hivatás magaslatán álló vezetők újra az árnyékos oldalra vezessék — a Kossuth idejéből származó mondást: „ne higyj magyar a németnek, akármivel hitegetnek." Ha ezt szem előtt tartjuk, mélyen tisztelt dísz­közgyűlés, ha erre a mementóra gondolunk, —. hogy hova juttatta a magyarságot mindig az a gondolat —, hogy idegen pénzért vagy hatalmi pozíciókért akadtak egyes hazaárulók, akik a Nemzetet elárul­ták, vagy eladtájc, — hogy ez soha be ne következhessék, erre az egyre kérem én itt a díszközgyűlés keretében Pápa város közönségét a Polgári Demokrata Párt nevébéflM"****** * ­POLGÁR GYULA a Nemz:eti Parasztpárt nevében: Én egy olyan néptömegnek a képviselője vagyok, melv idáig 'minden ejntyerí jogot nélkülözött. Végzetes történelmi bűnt tesz most jóvá nemzetünk. Négyszázéven keresztül kormányozták ezt az országot azok nélkül, akik a nemzet asztalára felteszik a : kenyeret/ (Úgy van ! Úgy Van F)

Next

/
Thumbnails
Contents