Pápai Néplap – II. évfolyam – 1946.

1946-04-14 / 15. szám

2 PÁPAI NÉPLAt* 1946 április Í4 A. sváb lakosság ismét bebizo­nyította, hogy örök kerékkötője kíván lenni az ország rendjének és k ö zbi z to n s ág á n a k; mcg érett arra, hogy odakerüljön, ahová tartozónak az 194l-es népszám­lálás alkalmával vallotta magái: Németország területére. Ennek a kérdésnek valóban nem lehet más megoldása, mint a káros elemeknek az országból való ki­telepítése! —sil-r­A Szociáldemokrata Párt jubileumi taggyűlése Egy éve. alakult ujjá a Szociáldemokrata Párt pápai szervezete. 1945 április 6-án néhány régi munkásszervezeti tag összejött, hogy az elnyomatás évei után újból megalakítsák a Szociál­demokrata Párt pápai szerveze­tét. Egy év munkájáról és a jövő feladatairól volt szó az április G-i seregszemlén. BÉLDY ZOLTÁN a pártszervezet elnöke mondotta a megnyitót. Megemlékezett az úttörőkről, beszélt a nehézségek­ről a szervezésben ós a vidékkel való összeköttetésben. A Szociál­demokrata Párt az összmunkásság pártja akar lenni ésebbeaSzIM révén az ifjúság is belekapcsolódik. NAGY GYULA a pápai szervezet multévi titkára mondotta el a megalakulás tör­ténetét. A párt hívó szavát fő­leg az üzemi munkásság értette meg. Sajnálatos az értelmiség távolmaradása. Beszédét az ala­pítónak a demokratikus Magyar­országért közös munkára való felhívásával fejezte be. OSWALD FERENC titkár a pártszervezet életét is­mertette. Hangsúlyozta az üzemi bizottságok fontosságát „Kiépít­jük az üzemi pártszervezeteket, melyektől az országépítő munka eredményasebbó tételét várjuk." Ezután bejelentette a vidéki szer vezés erőteljesebb megindulását ós a reakció elleni hathatós küz­delmet Az értelmiségiek nevében Temesd Alfréd szólalt fel. El­méleti fejtegetései során a szo­cializmus fejlődéséről beszélt. Kifejtette, hogy a jobb. erköl­cseiben Í8 t'iősebb társadalom kialakulására a megfelelő gazda­sági viszonyok megteremtése mellett is csak egy mód van, az ha a íizikai és szellemi munká­sok egyetértésben, vállvetve épí­tik fel a barátság és a béke or­szágát. Gr ács mami Pál a be­és külpolitikai helyzetről tartott beszámolót. Kifejtette a párt álláspontját a békekötéssel kap­csolatban, majd mint a S'.LU elnöke az ifjúság munkáját is­mertette. Kocsmáros József az iparosok nevében beszélt. Minden iparost csatlakozásra szó­lított fel. Becsei Ferenc a párt nesztora, a 30-40 év előtti poli­tikai küzdelmekről beszélt, majd Béldi elnök a gyűlést bezárta. Az ünnepi gyűlés megmutatta, hogy a pártszervezet mintegy háromszázezer t^got számláló közössége eredményes munkát végzett és fog végezni ajö vőben is. A M.K. P. József Attila pártnapja A pápai Kommunista Párt e heti pártnapján kivételesen nem a jelen problémáit tárgyalták. A mindennapi kenyórkeresés fog és körömharcában megálltunk egy percre, hogy elhetyezziik a ke­gyelet ós megemlékezés koszo­rúját a munkásság harcos költője sírján. József Attilának szentel­ték ezt a pártnapot születése év­fordulója alkalmából. Az előadó : dr. Tarján száza­dos elvtárs másfélórás előadás­ban formálta meg a nagy költő portraitját. Megtisztította attól a sok hamis sallangtól, amivel a polgári társadatom máris felci­comázta, hogy kisajátíthassa ma­gának. József Attila a munkás­ságé, maga is proletársorból származott, s rövid életében vé­gigszenvedte a proletársors min­den eredendő kínját. A börtön és az utca, a gyár és a föld, a vizárulás a pálvaudvarokon és a szénlopás nem nevelhettek zön­gicsélő, megalkuvó polgári köl­tőt. József Attila a proletárság költője, a dialektikus materializ­mus alapján álló forradalmár, aki a művészet lángpallosával harcol a fasizmus ellen, melyet «Búza» című versében merész néven nevez. Osztálya prófétája, ki felelem nélkül felmeri emelni szavát a munkásságért a legsö­tétebb Horthy elnyomás idején. A rendőrkopók fenyegetései sem tudták megtörni, hiszen a gyenge testben egy egész társadalmi osztály 7 szelleme lobogott. A tiszta szocialista ideológia vezette a tőke elleni harcában. Minden társadalmi osztály ak­kor kezd jelentékenyebb szere­pet játszani a történelem szín­padán, mikor művészei terem­nek, akiket azért szül, hogy üstökösként utat mutassanak a kavargó, formátlanul vajúdó tö­megnek. Ilyen volt József Attila, aki lantjával összhangot, formát adott a proletariátus gigászi zú­gásának. Az egyenlőtlen küzdelem a tőke ellen korán felőrölte szer­vezetét. Öngyilkosságát hősi ha­lálnak, sőt ennél is többnek, mártíromságnak kell tekintenünk. Lángoló költészete bevezette őt a Halhatatlanok Pantheonába, rövid pioiiirélete pedig osztályos társai szivébe. Tarján elvtárs felolvasott néhá­nyat a legdacosabb és legtitkol­tabb verseiből. Szavai idomán plasztikusan rajzolódott ki lelki szemeink . előtt a . lobogószemű forradalmár-költőegyéniség. Bondy Ferenc Termeljünk olajos növényekei! Nem lehet eléggé hangsúlyozni az olajosnövények fokozottabb termelésének fontosságát, hogy : közellátásunk megoldhassa elodáz­hatatlan föladatainkat. Gondoljunk csak a sertésállományunkat ért veszteségek kövelkeztében más módon áthidalhatatlan zsirellátásra és gondoljunk azokra a nehézsé­gekre, amelyek növényi zsír és olajanyagok külföldről való be­hozatalának ina útját állják. Ola­jos növények termelése nélkül közellátásunk nem tud gondos­kodni a városi lakosság étolaj­ellátásáról épen úgy, mint azok­nak a rendkívül fontos iparágak­nak nyersanyaggal való ellátásá­ról, amelyek növényi zsírokat és j olajokat dolgoznak fej, mint pl. a szappangyartás. Hazánk növényi olajszükségletének biztosítására a háború élődi időszakban is. ami­koraz étolaj fogyasztása minimális volt, évi átlagban közel egymillió métermázsa olajmag itthoni ter­melésére, vagy a hiányoknak kül­földről való behozatalára volt szük­ség, ma pedig, amikor az étolaj­szükséglet sokkal nagyobb, mint a háború előtt, olajmagszükség­letünk is magasra emelkedett. Kormányrendeletek írják elő az olajosnövények termelését, de ne csak kényszerből termeljük azokat. Termeljünk azzal a tudattal, hogy •azok termelésével országépitö munkát végzünk és az egész nemzet gazdasági életének meg­alapozásához, fenntartásához já­rulunk hozzá. A termelést köte­lezően előíró kormányrendelet gondoskodik arról is, hogy a termelő megfelelő ellenérték jut­tatásban részesüljön. Termeljünk tehát olajos növényeket önként és szívesen. Hazánkban a következő olajos­növények ternaelhetok: repce, szója, ricinus, len és napraforgó. Ezek közül ma különösen felkarolandó a len, napraforgó és a szójabab. napraforgó hazánkban min-' denütt megterem, talajban nem igenyes, sok munkát nem követel, amellett elgazosodott földjeink tisztításában nagy segítseget jelent. A másik igen fontos olajnövényünk, amely a már előrehaladott vetési időszak ellenére is még mindig vethető és amely agyag, vályog talajainkon mindenütt megterem, a szójabab. Ennek magja nemcsak olajtartalmával, de rendkívül nagy fehérje tartalmával is kitűnik. Még egy nem említett növényünk van, amelynek magja szintén olajat tartalmaz, s amelynek ter­melését kisgazdaságaink felkarol­hatják és ez a takarmánytök. Ter­meljünk ezt is minél többet, mert ezáltal állataink jobb és bővebb takarmányozásához járulhatunk hozzá, de a tökmagot se hagyjuk elkallódni, gyüjísük össze, mert a belőle származó olajmennyiség közellátásunkban szintén igen je­lentős tétel lehet. Mindenfajta olajosmag feldolgozásánál rend­kívül értékes íakarmányanyagok maradnak vissza a különféle olajmag-darák és olajmag-pogá­csák alakjában, s ezek állatállo­mányunk takarmányozásában nél­külözhetetlenek a mezőgazdaság számára. Az olajosmagvak termelésére vonatkozó termelési szerződések megköthetők minden községben és aláirhatók a községi termelési bizottságoknál. A vetőmag- igé­nyelhető és beszerezhető a Futura bizományosoknál. Termeljünk minél több olajos­növényt ! Felső dunántúli Mezőgazdasági Kamara. A FÖLDMIVELESÜGYI MI­NISZTER felkéri azokat, akik­nek tudomásuk van a nyugatra hurcolt magyar tulajdont képező mezőgazdasági gépek, tenyész- és igavonó-állatok, szekerek stb. hol­létéről, továbbá arról, hogy azok jelenleg kinek a birtokában van­nak, az elhurcolt termelési esz­közökre vonatkozó jegyzékek ki­egészítése végett, a legközelebbi gazdasági felügyelőség en, v a gy Budapesten a Fölmíveiésügyi Minisztériumban jelentkezzenek. 5%i a fasiszta A fasizmus magyarországi tér­hódításának egyik fegyvere a fa­siszta könyv, a fasiszta sajtó volt. Az ilyen sajtótermékek még java­részt forgalomban vannak és ier­tó'zik a magyar gondolkozást, gá­talják a nép felvilágosításának haladását. Ezeknek a könyveknak el kell tünniök a magyar olvasóközönség kezeiből !, Nemcsak a fegyverszü­neti szerződésben foglalt kötele­zettségünk, de a demokratikus rend megóvása is ezt követeli. A kormány már rendelet formájában intézkedett a nem kívánatos sajtó­termékek beszolgáltatásáról ; aki április 20-ig nem tesz eleget a rendeletben előirt kötelezettségnek, az illető ellen a legnagyobb szi­gorral fognak eljárni. Á Magyar Kommunista Párt legközelebbi pártnapja f. hó 15-én kedden a CORSO moziban Gazdasápi újjáépítésünk kérdései Előadó: FERENCZFALVY ANTAL elvtárs Hirdetéseket elvesz a Szocdem. Könyvesboltja és a Munkás Nyomda. l-rV V^i * VM^"^* • ' > ' A>- -

Next

/
Thumbnails
Contents