Pápai Néplap – II. évfolyam – 1946.

1946-03-24 / 12. szám

Igazol a nép Amikor egy évvel ezelőtt a diadalmas vörösliadsereg felsza­badított bennünket a német rab­lógyilkos hordáktól és a régi feudális rendszer évezredes rab­szolgaságából, azt hittük naivul, hogy itt a mult többé kisérteni nem fog és nyugodtan hozzáfog­hatunk az általunk lelkileg any­nyira óhajtott, szebb és demo­kratikus rendszerünk építéséhez. Joggal hittük, mert azokban a napokban a régi rendszer minden javát élvező, de az emberi jogokat sárba, vérbe ta­posó sötét lovagjai nem voltak sehol Rossz lelkiismeretük féle­lemmel töltötte el őket, számítva arra, hogy ami bűnt évszázado­don át. dolgozókkal szemben el­követtek, az most megfog rajtuk toroltatni. Azt hitték és joggal, hogy az idejük örökre letűnt. Azonban a nép nemesebb volt mint ők, nem élt a jól kiérde­melt megtorlással, örömében ide­álizmusában fátyolt vont Dózsáék Martinovicsék és a tizenkilences, húszas években vele szemben el­követett gazságokra. Egy rövid esztendő azonban elég volt annak megállapítására, hogy súlyos hi­bát követtünk el, a nemeslelkü­séggel, mert az a bizonyos osz­tály amelyik soha érdemleges, hasznos munkát nem végzett, csak a milliók véres verejtéke által termelt javakat élvezte, élt a dolgozókon mint az élősdiek, lassan előbújtak búvóhelyeikből látva hogy bántódásuk nem esik, kezdték élni újból haszontalan életüket, hogy vissza csinálhas­sanak mindent. Kezdetben csak félve, óvatosan dolgozták, majd mind sz^mtelénebbü', hogy el­veszett pozícióikat vissza hódít­hassák. az eszközökben nem vá­logatnak, hamis propaganda, hazugság, hízelgés, megveszte­getés és protekció mind fegy­verük, mind felhasználják a cél érdekében Amint látjuk nem is hiába, mert már ott vannak min­denütt mintha mi sem történt volna, elfelejtették 1945 március 27-ikét, nem is volt igaz, tán csak álmodták és szívós kitar­tással törnek céljaik felé, va_gyis vissza idézni a multat. Mert hiába az ő finom illatokhoz szokott orrocskájuk nem álhatja a munkás ós a paraszt szagot. Ok a munkást ós a parasztot csak mint rabszolgát tudják el­képzelni, kiknek millióit csak azért teremtette az Isten, hogy ők a párezres tömegjüket kiszol­gálják. Addig míg a helyzet bizonytalan volt , rájuk nézve, óvatosan kezdték kerülgetni a felszabadulás által a felszínre került demokrata vezetőket. Ha­zugságaikkal és más rendelke­zésükre álló eszközeikkel olyanok akiknek egyébként az internáló­táborban, vagy a börtönben volna a helye. Minden nehézség nél­kül átestek az igazoláson, válo­gattak a pozíciókban, később pe­dig már ők igazolták a nyugat­ról visszaszivárgó nyilas komáikat és elhelyezték őket az általuk kiszemelt állásokba. Ma már lassan ott tartunk, hogy ők irá­nyítanak mindent, céljaik eléré­sére minden lehetőséget elkö­vettek. Elősegítik a népnyomort azáltal, hogy a gazdasági liely­zöt leromlását mindenféle sza­botálázssal és egyéb eszközökkel elősegítik, számítva arra, hogy Y A vasút 100 éves fennállását önkéntes rohammunkával ünnepli a pápai vasutasság Köztudomású dolog, hogy a háború hövetkeztében a vasút­vonalak, műtárgyak, mozdony és kocsipark teljesen tönkrement. Az ország halálos vergődésében hang­zott el Gerő elvtárs közlekedés­ügyi miniszter azóta már szálló­igévé vált leihívása: „Arccal a vasút felé". Az ország sírban feküdt, s a kétkedők a felhívást kézlegyintéssel intézték el A munkásság azonban halálos ko­molysággal feküdt az újjáépítő munkának, s ha korgó gyomorral, ruhátlanul, ázva-fázva, de dolgo­zott, s aránylag rövid időn belül a vonatok megindultak. A mun­kásság tudatában volt annak, hogy. amit épít, magának építi. Ma már mondhatjuk, hogy vasút van, s ha a rombolásokat egyik;másik helyen ideiglenes jellegű megoldással küszöböltük is ki, mégis eredményes munkát végeztünk. A pápai vasutasok is kivették részüket az újjáépítési munkából. A forgalmi személyzet romokat takarított el. a fütöházi személy­zet mozdonyait hozta rendbe példátlanul álló megoldásokkal. Ezt bizonyítja az újjáépítési ju­talmak azon sorozata is, melyet egyes munkástársaink kaptak a rohammunkában elért kiváló munkateljesítményükért. A pályafenntartási személyzet is derekas munkát végzett. Bizo­nyíték a vonalain megindított forgalom. Mo-t a pápii vasutasság a vasút fennállásának 100 éves évfordu­lóját készül megünnepelni. Az év­fordulót is magához méltóan munkával ünnepli. Önkéntes rohammunkával szán­dékozik a Pápa-csornai vonal Pápa - Marcaltö állomások közötti két felrobbantott hidat helyre­állítani és a teljesen tönkrement vasútvonalat megjavítani és rövid időn belül átadni a forgalomnak. Pápa városnak és Pápa város lakosságának szándékozik ezen önkéntes munkavállalásban vég­zendő munkát a 100 éves fennálás ünnepi ajándékának adni. A pápai vasutasok ezt ígérik s ígéretüket meg is fogják tartani. A munka azonban olyan nagy, hogy azt csekély erejükkel le­győzni nem tudják. Ké rik tehát segítségül Pápa város összes dol­gozóit. Arra kérnek minden ön­tudatos dolgozót, hogy 1 — 2 napi önkéntes munkavállalással járul­jon hozzá a vasútvonal mielőbbi üzembehelyezéséhez. Ha a vasutasság ezen közér­dekű munkavállalásában a pápai dolgozók is részt vesznek a for­galom kb. 50 — 60 nap alatt meg­indulhat ezen a vonalon s mind­azon munkatársunk, aki a mun­kában részt vett, közvetlenül hozzá­járult Pápa város gazdasági és közellátási problémáinak meg­oldásához. Kérünk, hívunk benneteket munkás elvtársaink a munkára, hogy annak végeztével együtt ünnepelhessünk. Muhi Gyula MÁV főintéző. imiimiilMM. lillíüllllll 11! I SÍI 111111 illllilllilllllilllll llillll! I!! IISI IlM Szociáldemokrata Párt szombati Pártnapja Korcsmáros elvtárs nyitja meg a pártnapot és bejelenti, hogy Béldi és Ozsvaid elvtársak Vesz­prémbe vannak pártkonferencián, majd felkéri dr. Elek elvtársat előadásának megtartására. Dr. Elek elvtárs magasnívójú előadásában kijelenti, hogy a mai honvédség alapja az, hogy megszüntetni a születési kiváltságokat és népi alapon építeni ki a hadsereget a legmagasabb fokozatig. Majd kijelentette, hogy a honvédséget úgy kell nevelni, hogy még egy­szer elvtársak ellen ne foghasson fegyvert a magyar katona. Most már megindult a honvédségnél a tisztítási folyamat és reméli, hogy rövidesen nem beszélhetünk egyet­len reakciós katonatisztről sem. Óriási taps jutalmazta előadását. azáltal a keletkező elégedetlen­séget saját céljaikra kihasznál­hatják. Azonban ma már a mér­ték betelt. Itt állunk Dózsa ivadékai és kiáltjuk, jó urak elég volt a játékkal. A nép türelme nagy, de többet már nem bír el. Most mi 1945 március 27-ével egy küzdelmes év után kezdjük újból a rend csinálást. Kihívtá­tok a nép haragját, tehát igazol­jon a nép. Sokszor elhangzott a figyelmeztetés e lap hasábjain is felétek, fittyet h nytatok rá, vissza éltetek a nép türelmével, most ítélni íog a nép, Szédelyi Károly Utána Variházy ezredes eivtárs szólalt fel, aki azt fejtegette, hogy a magyar hadseregre szükség van. Nem azért van erre szükség — mondotta —, hogy mi támadni akarunk, vagy támadástól félnénk, mert szomszédainkkal történel­münk során sohsem voltunk ilyen jó viszonyban, mint napjainkban, így támadástól, amint iátjuk, nem kell félni. Ha mégis akárki meg akarna támadni bennünket, az a vöröshadsereg erős öklével találná magát szemben; Ez a mai kis hadsereg lesz a jövő demo­kratikus hadsereg szülőanyja és ezért szükség van a mai kis had­seregünkre is. Több értékes hozzászólás után Korcsmáros elnökhelyettes az ülést berekesztette. K. S. Illatszerek, mosó- ós mosdó szappan, cukorka, csokoládé a Fecskefészekben Marton Joli és Beck Vera Pontos és szolid kiszolgálás ! Tuba Ká roly szikvizüzeme Bástya u.12 Baráti szívvel... éles nyelvvel Tünődhetünk megint,— kedves tókerti elvtársak —, .miért is vagyunk mi kevesebbet érő lakosai a városnak, mint a többi város­rész lakói? Miért kell nekünk évente leg­alább egy pár cipővel többet el­koptatnunk, amikor úgyis az utolsó darabot viseljük! Viseljük ? — Nem. Úsztatjuk. Úsztatjuk ped-ik nem azért, hogy — ugyebár eme szappanszüke világban pont hivatalba, munka­helyre menet vegyünk naponta kétszer—háromszor lábvizet . . . hanem úsztatjuk azért, inert né­hány közösségellenes háztulajdo­nos, meg néhány sokatmarkoló telektulajdonos nem „méltóztatik" tudomásul venni, hogy a gazdag­ság kötelez ! Nem kell tengerészkapitánynak lenni ahhoz, hogy megállapítsuk: ha az átereszeket rendbehozták és az árkolást kellő időben el­végezték volna, ma mi is száraz lábbal kelhetnénk át a tókerti sártengeren. Elég ehhez a városi mérnöki hivatalban altisztnek lenni . . . Csak hogy néha-néha a városban menve, a szemet is ki kellene nyitni! Úgy tudjuk: van Pápán egy Földigénylő Bizottság is. Ugy tudjuk : már elfogyott minden igényelhető földje ! Van egy tiszteletteljes indítvá­nyunk : igényeljék ki minden telek­tulajdonostól az elhanyagolt tel­keket, akárki legyen is a „tulaj" és adják olyanok kezébe, akik csö n megmunkáljak, körül­k helják ,mert meg tudják be­örülni a közösség által nekik juttatott magántulajdont! Mert ugyebár, aki nem teszi, az csak két okból nem teheti: Vagy nem akarja! Vagy nem tudja ! Ha nem akarja : szabotőr, aki­nek nem jár telek, hanem inter­nálótábor. Ha nem tudja: azt bizonyltja, hogy továbbnyujtózkodott, mint ameddig a takarója ér, vagy telek­spekuláns, akinek a Tókertben helye nincs. Harmadik eset? Ja... igen, hogy vidéki az illető? Erre van egy jó tanácsunk: aki Piripócson lakik, vegyen telket először Piri­pócson és Pápán csak akkor, ha minden érdemes pápai már kapott és még annyi telek marad, hogy a Marslakóknak is jut belőle ! Ha pedig volna olyan szegény, öreg, nyugdíjas özvegyasszony, aki nem bírja sem fizikailag, sem anyagilag, mi tókerti férfiak köz­munkában szívesen elvégezzük, mert tudjuk, hogy magunknak dolgozunk. Városi mérnöki hivatal! Szí­vesen szolgálunk a mulasztók névsorával! Államrendőrség kapitánysága! Őrjáratot a Tókertbe a mulasztók rendreszoktatására! Olvasóink! A jövő számunk­ban közölni fogjuk a névsort: a hanyag ház- és telektulajdono­sokét és a mulasztó tisztviselőkét. Az idő sürget. A tavaszi talaj­vizeket meg kell előznünk ! Szurkáló

Next

/
Thumbnails
Contents