Pápai Néplap – II. évfolyam – 1946.

1946-12-29 / 52. szám

sszoeyom 1 ^1^11119111 litllfl IIIIIK 911111 I l i! (Akivel tegnap Pesten a Belvá­rosban találkoztam.) Bocsássa meg, hogy irok Magának. De — lássa — írnom kell, mert a hall­gatás megfojt. Lehet, hogy nem olvassa most, de talán valami titokzatos rez­gés, mely álmában megérezteti „Nagyságoddal" reágondóláso­mat és lidércnyomással ébred reggel. Higyje el, örülnék neki, ha így lenne. Emlékszik? Ön jött a legdiva­tosabb per^sabundában, szattyán csizmával korához képest még elég jóvonalu lábain imbolyogva. Lakkozott és vörös körmein a decemberi napfény úgy villant meg, mintha vörösboros pohár tüze lett volna rajtuk, az illato­sított cigaretta kábító eleggyé vegyült buja parfömjével, melyet a magamfajta szegétiy járókelő úgy nézett, mint a kapáló paraszt az elsuhanó Azúrexpress füstjet.. Arcán a kozmetikai szalon oda­krémezett csábmosolyával vala­hol a testi és lelki „napos oldal" magátólértetődő fölényével jött és egy kutyát vezetett. Es itt van a poén. Nem a kutya, hisz én is szeretem a kutyát. Nem egyszer találok vi­gasztalást a Bennem istenét ke­reső kutya-szemben. Én is isme­rem azt a pesszimista mondást, hogy : minél több embert ismer az ember, annál jobban szereti a kutyáját!" . , . de . . . .jie ^rmás kutya volt. — Ez egy dülledtszemű, le fitty edtszájú, angolkóroslábú francia buli volt. Ez még nem lett volna baj, ha­nem — (ezen van a hangsúly) vadonatúj szövetruha volt rajta. Elsőrangú kéz munkája. Igazi: gentlemann of taylor stb. műhe­lyéből került ki. — Angol koc­kás, igazi gyapjú, valódi piros szattyánbőr szegéllyel, szíjazattal és ezüst csattal . . ., a ruha ol­dalán elegáns ferdénvágott szi­varzsebbel, melyből szépenhim­zett valódi selyemzsebkendő fityegett. Asszonyom! Megnéztem Ont. Talán mohószemü selyemfiunak gondolt, mikor végignéztem, ta­lán arra gondolt, hogy megint ugyanahoz a kozmetikushoz megy legközelebb, mert lám, milyen sikere van: csodálják! Igaza volt! Csodáltam! — Úgy néztem Magát, minha a szénkorszak brontosaurusai kö­zül egy jött volna váratlanul velem szemben a pesti utcán... Csodáltam merészségét, buta­ságát vagy szemtelenségét! Nem látta — Asszonyom — a járda mellett hulladékon koto­rászó mezítlábas, rongyos pesti gyermeket? Nem látta milyen sóvár sze­mekkel nézte azt a nyegle ál­latot? Bizonyára arra gondolt sze­gény, miért is született ő csak embernek? — Vagy, ha mái­született önakarata nélkül, — csúnya Bácsik miért hurcolták el dolgos Apukáját katonának, mi­kor sehogyan sem akart vala­hol, egy erdőszólen gyanutlanul kilépő másik Apukát agyonlőni csak azért, mert más nyelven beszól, vagy, — mert azt más­milyen ruhába öltöztették! És ha már elvitték, miért nem engedik haza már mikor Anyu­kát egy bombaszilánk örökre elaltatta ? Miért kell neki romházpincék­ben a sötétben rémüldözve töl­teni az éjszakáit ós kérgesszívü buli tulajdonosoktól összekére­getni nyomorult „megélhetését" ? Ön elkergette azt a gyerme­ket, mert bizonyára féltette a bulit, hogy „elférgesedik" a gyermektől 1 Nem látta — Asszonnom — azokat a kopottruhás suhanókat, kik a belvárosi elegánsak között lesütött szemmel suhantak dol­guk után, — milyen szemekkel nézték Magát. Hogyan szorult ökölbe a ke­zük és csikordult meg a foguk. Mert ha látta volna szemüket és hallotta volna a lenyelt átko­kat, talán nem ment volna olyan előreélvezö mosollyal az Esspres­sóba . . . Hogyan? Ön — az „europeér" a nyugati kultúrlény nem tudná, nem tudná, hogy Pesten hány elkallódott, gondozatlan, mezít­lábas kis csavargó néz a remény­telen holnap, a korai züllés és fertőző bajok elé, hogy hány dolgozó nem képes iskolába­járatni gyermekét, mert becsü­letes munkája béréért a falat kenyeret kell előteremtenie — Újévre is legszebb ajándék, egy R A O I Ó villany vasaló és rezsó Kapható Villáin. rádió és villamos s ági keres kedés Cégtulaj­donos ; BALLA ENDRE és TÁRSAI Széchenyi-tér 8. Telefon: 11-07. úgylehet az ön feketézó'-tőzsér férje, vagy barátja miatt! Nein érzi Asszonyom, hogy ebből elég volt? Hogy nem ezért haltak mártír­halált a dolgozók? Nem tudja, hogy ezzel a sótá­val úgy járhat, mint a lŐpor­kamrában szivarozó matróz, ki méltatlankodva fúl a vízbe, mi­kor felrobban a hajó? Vagy, ha már ez mind érték­telen érv, túlhaladott álláspont az ön számára, akkor gondoljon Karácsonyra, gondoljon a sze­retet mindent aranyfüsttel be­borító melegségére . . . gondol­jon arra, hogy valamikor Ön is volt gyermek ós várta a Jézus­kát . . . Húnyja le egy pillanatra a szemét, meditáljon néhány pilla­natig és nyíljék ki a szíve . . , hallgassa meg a szívót, mit mond ... és tegye azt. . ! * Hogy mit tegyen, ha nem szól semmit a szive? Arra is felelek. Azt tanácsolom: „Szívtelen kutyadajka! Siessen az első kö­vetségre, míg nem késő ós váltsa meg útlevelét a Szívtelen Kapi­talisták Eldorádójába. Szálljon rakétagépre ós hangsebességgel tűnjön el a magyar életből! Tűnjön el örökre, mert ezen az új magyar Glóbuson nincsen sem az Ön, sem a Társai részére többé hely ... — Mi nem jól­öltözött kutyákat és rongyos gyermekeket akarunk, hanem kacagó, boldog gyermekeket, akik esetleg jóltáplált, jókedvű kutyákkal is játszanak!" — Ezt akartam Önnek elmondani, ami­kor összeszorított foggal végig­néztem és ezt írom most Önnek, szerencsés utat kívánva, öntől őszintén undorodó híve: Zoltán. Ui.: a bulit is csak tessék elvinni. Jó nekünk, megteszi egy lomposszőiű, szegény magyar kuvasz is. Díönyvis m ertet és Magysr írók a szovjet népről Ebben a könyvben a legjobb magyar írók közlik gondolataikat, érzelmeiket a Szovjetunióról, a szovjet népről. Versekben, novel­lákban fejezik ki mindazt, amit a forradalom tüzében izzó, az alko­tás, az építés lázában verejtékező és gigászi harcokban vérző nagy Szovjetoroszországról tudnak. Mindazt, amit földjéről, folyóiról, egéről, parasztjairól, harcosairól, munkásairól, nagyembereiről ír­nak — mintha megilletődés, cso­dálat venné körül. A Keletről áradó világosság elöntötte írásai­kat és szinte új irányt szabott gondolataiknak, új perspektívát nyitott képzeletüknek, Ez a vilá­gosság a megismerést, az egye­düli igazságra való rádöbbenést is jelenti. A lélek magyar mérnökei el­j\funkás anya Karácsonya Glludj l?is 3dnosl?dm, Piros tubarózsám. őrzöm az álmod 2Jfí maradod nálad. ÜQa a nagv gépterem, Nem zakatol nejein. Kis íesíed ölelem, Piltegésed lesem. Gtludj kis Sánoskám, Piros tubarózsám. Olv boldogság nékem * (ítrcoskád, lia nézem. Sorsom holnap újra, KJunkás an^a sorsa. Slkívnak mellőled, 2?örgő fonógépek­Gtludj kis Sánoskám, Piros Tubarózsám. Karácson? estélyin, Eékesség ünnepén. — íródeák — E E i HÍM 111 nrtiiiü i niiitií; i IIIIIÜ mélyedtek az orosz lélek tanul­mányozásában ; éles és tiszta ké­pet adó írói látásuk, tárgyilagos szemléletük mögött megbecsülés, szeretet él. Az irodalomtörténeti szempont­ból is érdekes kötet szerzői: Ady Endre, Balázs Béla, Barabás Tibor, Barát Endre, Bálint György, Dar­vas József, Darvas Szilárd, Déry Tibor, Fodor József, Földeák Já­nos, Füst Milán, Gábor Andor, Gellért Oszkár, Gereblyés László, Gergely Sándor, Gyóni Géza, Hárs László, Havas Endre, Háy Gyula, Hegedűs Géza, Heltai Jenő, Hollós Korvin Lajos, Illés Béla, Illyés Gyula, József Attila, Kassák Lajos, Komját Aladár, Koroda Miklós, Kosztolányi Dezső, Kovai Lőrinc, Laczkó Géza, Lányi Sa­rolta, Lányi Viktor, Lukács László, Nagy Lajos, Oravecz Paula, Palo­tai Boris, Pásztor Árpád, Radnóti Miklós, Raics István, Sötér István, Szabó Ferenc, Szekfü Gyula, Szép Ernő, Tamás Aladár, Tóth Árpád, Vas István, Várnai Zseni, Vozári Dezső, Zelk Zoltán, Zsolt Béla. A szerzők arcképével, életraj­zával és névaláírásával. A kötethez Szekfü Gyula írt ajánlást. i i iii ii MB wii ni Mr yH MWPM' — • " I M" J"»" H A kertészeti munkaválla­lók OTI bejelentése. Az OTI önkormányzata szabályozta a kertészeti munkavállalók társa­dalombiztosítási kötelezettségét. Eszerint a kertészeti munka­vállalókra december 1-től kiter­jed a társadalombiztosítási kö­telezettség. Kertészetnek tekiu-. tendő a virágkertészetek, gyü­mölcs, konyha- termelő- és kőz­kertészet, gombatenyésztés és faiskola — az állami csemete­kertészet kivételével — stb. Nem kell kertészetnek tekinteni a kertinövónyeknek szántóföldi termelését. Az első bejelentése­ket legkésőbb 1947 január 15-ig kell teljesíteni. Szövet ek Selymek Pamuténak legolcsóbb Újévi Vásár A divatházban Kossuth-u 16. Szövete k Selymek Pamutáruk L

Next

/
Thumbnails
Contents