Pápai Néplap – II. évfolyam – 1946.

1946-12-29 / 52. szám

Polgári gondolkodású rétegeink és a parasztság túlnyomó többsége, akár tudatosan, akár tudat alatt, reszkető aggodalommal tekintenek a Szovjet-Unio felé és borzalommal gondolnak álmatlan éjszakáikon rettegésük tárgya: a „tagállam"-ság felé. Ugyanakkor megfeledkeznek arról, hogy a Szovjet-Unio

f

c ha ilyen terve lett volna, ezt a felszabadítás órájában végrehajtotta volna, a felszabadul tömegek tapsvihara és — többé kevésbbé — őszinte lelkesedése mellett. De, eltekintve attól, hogy a Szovjet-Unio nem akar bennünket tagállammá megszervezni, attól szigorúan tartózkodik, hogy a rendelkezésére álló hatalmas fegyveres és erkölcsi nyomásával bolsevizáljon, amint azt illetékes tényezői nem egyszer és nyoomat.ékos formában kifejezésre is juttatták. És mégis, a nem szociálisan gondolkodó tömegek eme megérzése, amely a magyar demokrácia egyik legerősebb támaszát, sőt szülőatyját a SzovjetUnióban látja, helytálló, de egé- ! szen más meggondolások alapján. Nézzük tehát, melyek azok a tényezők, amelyek a SzovjetUnio részéről befolyásolták a magyar demokráciát. Mindenekelőtt és elsősorban, kizárólag a győztes szovjet csapatok felszabadítása adta meg azt a lehetőséget a magyarságnak, hogy az előző, közel 30 eszteudős, legesztelenebb és legál'-abban kizsákmányoló,-és elnyomo *polTtikfrf"renHszer után, közvetlenül a demokratikus államformára térhetünk .át az összes pártok koalíciója formájában. Ez egyúttal levezetője is lett a tömegek jogos gyűlölet reakciójának az előző uralom exponenseivel szemben és a pártok. demokratikus alapon való, koalíciója akadályozta meg és tette szükségtelenné a forradalmi átalakulás vérfürdőjét, amelytől való jogos félelem volt egyik oka, a kevé-bbé bűnös tömegek nyugatra való kiözönlésének is És ennek, a látszólag oknélküli félelemnek a szülötte, az a tajtékzó gyűlölet is, amely az első rémület elmultával, felütötte a fejét a reakciós tömegekben, nem kis mértékben szítva a nyugatról visszaszivárgottak által, egyrészt a felszabadítók, másrészt a demokratikus berendezkedést véglegesnek tekintő magyarság iránt. Még pedig azért mert elképzelésük szerint, ha nem az orosz hadsereg szabadított volna fel bennünket a fasiszta iga alól, hanem az angol, vagy amerikai, akkor elmaradt volna a demokrácia térhódítása, munkás vezetéssel, holott, mint ezt márelőbb is jeleztem, akkor is megtörtént volna a dolgozók lelki felszabadulása, azzal a különbséggel, hogy polgárháborúval is számolni kellett volna, a szocialista eszmék hirdetőit elgáncsolni akarók reakciós cselekedetei miatt. De a szovjet csapatok jelenléte türelmessé, elnézővé ós megbo.csájtóvá (talán néha túlságos mértékben is! tette a demokratikus eszmék zászlóvivőit ós arra buzdította őket, hogy az ilyen hatalmas rendszerváltozást megakadályozni akarókat nem .irtották ki a forradalmak régi módszerei szerint, hanem vállalták a sokkal hatalmasabb ós fárasztóbb feladatot: az újjáépítéssel együtt a tömegek átnevelését. Ha becsületes őszinteséggel utána gondolunk, meg kell hogy állapítsuk, hogy mindezt a szovjet segítsége nélkül végre nem hajthattuk volna. Nem konszodilálhattuk volnafüggetlen állanji életünket, (mert nem sok példát mutat a történelem arra, hogy a győztes hadsereg a győzelem pillanatában lemondott volna arról, hogy a saját hadseregén keresztül vezesse a legyőzött ország közigazgatását, ha másért nem, az egyszerűség kedvéért.) De nem csak független állami életünket és létünket biztosították,, hanem az. infláció keserves évében, közvetlen élelmiszei és anyagi juttatással segítettek át bennünket a kezdet nehézségein és más különböző módokon adott segítéggel és engedményekkel tették lehetővé gyáriparunk és mezőgazdaságunk mind nagyobb kapacitású munkába állását is. _ Másrészt, nagyjelentőségű számunkra az az erkölcsi hatás, amelyet a Szovjet-Unio politikai életünk kifejlődésére gyakorolt. Felszabadította a félelemben tartortott, elnyomott rétegeket és biztosította ariól — ismételten kimutatott barátságos megnyilatkozásai alapján — a demokratikus fejlődést mindennél többre becsülőkkel, hogy szabadon propagálhatták és propagálhatják eszméiket és fenntartás nélkül küzdhetnek azért a célért, amelynek helyes voltát úgy a nyugati, mint a keleti demokráciát immár a gyakorlatban is bebizonyították; hogy a jövő fejlődésének utja csak egy lehet: népi demokrácián át a teljes szociális felszabadítása — oszthatatlanul — az egész emberiségnek. De ezt nem csak a mi szociális igényli tömegeinknek adta ajándékul a Szovjet, liauem egész Európa és a világ minden más állama számára is akkor, amikor izzó szoáialista érzésű, hatalmas hadseregének erejére támaszkodva meggátolta ós meggátolja még ma is, hogy a kapitalizmus végvárai, részükről akár egy újabb háború árán is megdönteni kíséreljék azt a szociális előrehaladást, amelyet Magyarország ós a többi európai és más világrészbeli uj demokráciák már eddig is elértek, s amelynek további fejlődését éppen annak a Szovjet-Uniónak a sziklaszilárd elhatározása nem engedi feltartóztatni a maga hatalmas ütőerejü hadseregének erkölcsi erejével, amelyről azonban a világ minden jelentős politikusa tudja és mégállapította, hogy soha nem lehet támadó szándékú. íme; ez tehát a Szovjet-Unio hatása hazánk fejlődésére: segítség a szabadság rrjegszü/etésénél, támogatás a kezdet keserves nehézségeiben ós biztos támasz a függel'en, önálló, rt]agyar élet kiépítésében. És ha ennyit vártunk és kaptunk egy idegen hatalomtól, nem szabad, hogy akadálya legyen annak a mindenkire kivétel nélkül kötelező együttműködésnek, amelynek eredménye a független, szociális berendezkedésű, minden becsületesen dolgozó gyermekét egyformán szívére ölelő, magyar haza. !lll|[íli!l

!!!llll!lllltilitllMliilM^ AZ ANYA Részletek Maxim Gorkij regényéből „A.z anya" talán a legszebb regénye Gorkijnak, a nagy •/rósz itónak^ ^f^mi'jX-ratmkásasszony, aki ijedten és tájékoz'atiauul áll szemben a fenyegető világgal és saját élete szenvedésével. A fia, Pavel, forradalmár, a munkásmozgalom egyik vezetője. Es az anyát a fia iránt érzett szeretet elvezeti a társadalom nehéz kérdéseinek megértéséhez és végül a forradalmi tevékenységhez. Az anya az első világháború előtt már megjelent magyarul, de csonkított, cenzúrázott fordításban, A Szikra most újra kiadta ós a magyar olvasóközönség ezúttal kapja először kézbe a nagyszerű regény teljes szövegét. Az alábbi részlet Pavelnek a bíróság előtt elmondott védőbeszédéből való. ... Mi azt mondjuk : az a társadalom, amely az embert csak a meggazdagodás eszközének tekinti — embertelen. Ellenségünk, nem tudunk megbékélni vele, mert kétszínű és hazug. Gyűlöljük cinizmusát és kegyetlenségét, amellyel az egyéniséget elnyomja. Harcolni akarunk* és harcolni fogunk az ember fizikai és erkölcsi rabságának minden módszere ellen, amely az embert a haszonlesés prédájául veti oda Mi, munkások, akiknek erőkifejtéséből keletkezik minden — a hatalmas gép csakúgy, mint a gyermekek játékszerei, akiktől megtagadják a jogot, hogy küzdjünk emberi méltóságunkért és akiket mindenki saját céljaink elérésére használ ki, — szabadok akarunk lenni. Önök lelkileg rabok, mi csak testileg. Nem szabadulhatnak az előítéletek ós szokások nyomása alól, amelyek szellemileg gúzsbakötik önöket, minket semmi sem gátol belső szabadságunkban. A mérgek, amelyekkel megmérgeznek g}'engébbek, mint az ellenmérgek, amelyeket akaratlanul belénk oltanak. Öntudatunk nő, szüntelenül fejlődik, egyre gyorsabb ütemben és felszárnyalva magával ragadja az önök soraiból is a legjobbakat, a szellemileg egészségeseket. Nézzenek körül — önök között nincs már ember, aki szellemi fegyverekkel tudna küzdeni a hatalomért. Elpuffogtatták összes érveiket, nem tudnak már védekezni a történeti igazságszolgáltatás ellen, nem tudnak ujat teremteni a szellem birodalmában. Terméketlenné váltak. A mi eszméink gyarapszanak. egyre féuyesebbek, egyre jobban megragadják a nép tömegeit éa előkészítik a szabadságharcra. A munkásság nagy szerepének tudata elönti a világ 'összes dolgozóit és egy lélekbe forrasztja őket. Hiába próbálják feltartóztatni az élet megújulásának folyamatát. Csak kegyetlenséggel ós cinizmussal tudnak szembeszállni vele. De a cinizmus nagyon is szembeszökő, a kegj^etlenség pedig vérlázító. Azok a kezek, ame.lyek ma még fojtogatnak bennünket, rövidesen baráti kézszorítással fogják a mi kezünket. Az önök energiája a kibányászott arany gépies energiája. Egyesíti önöket, de olyan csoportokba, amelyek kölcsönösen feltalják egymást. A mi energiánk élő erő, a világmunkásság összetartásának egyre növekvő ereje. Mindez, amit Önök tesznek, bűn, mert az emberek leigázását szolgálja. A mi munkánk felszabadítja a világot a rémek ós szörnyetegek hatalma alól, amelyeket a hazugság, a gonoszság és a kapzsiság szült. Önök elszakítoftátMMtt: embert az élettől és összetörteK. A szocializmus egyesíti ezt az összetört világot, míg egyetlen nagy egész nem lesz belőle. És ez beteljesedik. Jgen tisztelt vevőinknek és ismerőseinknek r SSoldog ^Újévet kívánunk WEISZ IMRE és TÁRSAI Pápa, Kossuth Lajos utca 7. sz.