Pápai Néplap – II. évfolyam – 1946.

1946-11-17 / 46. szám

STossa István: i vagyunk a oszlopai, aki jogainkat csorbítja, az a demokráciát csorbítja Szakszervezeti nagygyűlés Pápán Vasárnap óriási érdeklődés és egy és 1/4 millió szervezettmunkás nagy lelkesedés mellett folyt le a üdvözletét tolmácsolta Pápa szerpápai szakszervezeti nagygyűlés. A Jókai Mozgó nézőtere ezúttal kicsinynek bizonyult és az előcsarnokot is teljesen megtöltötte & szervezett munkások tömege, hogy meghallgassák a Szakszervezeti Tanáos főtitkárának, Kossá István ós a Textilmunkások szakszervezetének kiküldötte Hegyi Gizella felszólalását, A gyűlés egyik érdekes jelensége, hogy az érdeklődők több mint 50°|

o-a nő volt. Pápán ez volt az első politikai megnyilvánulás, ahol a hallgatóság körében a dolgozó nők számarányuknak megíelelően resztvettek. Szeretnénk azt hinni, hogy ez nem marad elszigetelt jelenség, hanem a pápai dolgozó nők politikai ós öntudati fejlődésének a megnyilatkozása. Azt szeretnénk hinni, hogy Pápa dolgozó női is felismerték a szervezettség erejét, érdekli őket saját sorsukon keresztül az ország és a demokrácia sorsa, a nép jövője, amely hosszú háborús ós inflációs küzdelem után végre nyugalomra, munkalehetőségre, a holnapi kenyér biztonságára, a régi elnyomó-rendszer uraitól mentes országra, egyszóval népi demokráciára vágyik. És hogy ez a vágy a legteljesebb formában megvalósulhasson helyet kár a politikában, a gazdasági életben ós magáévá teszi a Baloldali Blokk célkitűzését a szebb, magyarabb jövő kiépítéséért vívott harcban. A gyűlés első szónoka Hegyi Gizella, ismertette a munkásság szívós harcát a stabilizációért, a jó forintért, rámutatva, hogy ebben a heorikus küzdelemben a munkásság alkotó és küzdő képessége nyilvánult meg. Ma elérkezettnek látjuk a harcot a dolgozók életszínvonalának emeléséért, a többtermelés révén. Ismertette azokat a vívmányokat, melyeket a szervezett munkásság az üzembizottságok segítségével kiharcoltak, hogy a dolgozók életét megkönnyítsék, a munkájukat kellemesebbé tegyék. Ez a harc — mondotta — politikai harc is, mert a tőkéstől lépésről-lópére kell kiharcolni mindazt, amivel egyéni helyzetén túl az össz dolgozók politikai ég gazdasági érdekeiért küzdünk. Ezt a harcot minden dolgozónak saját érdekében támogatni kell, mert csak így tudjuk elérni azt, hogy a munkásság életszínvonalát emeljük. Ekkor értelme lesz a munkának, mert az egy szebb, boldogabb jövőt jog biztosítani — fejezte be előadását Hegyi Gizella. Ezután Jfossa Jstván tartotta meg hatalmas beszámolóját A Szakszervezeti Tanács nevében vezett munkásainak, majd ismertette a stabilizációért vívott hősies küzdelmet és annak eredményeit. — Sokan azt hitték, hogy július 31-én bezárjuk a kifosztott üres üzleteket és augusztus elsején kinyitjuk azokat, áruval tömötten. Mi tudtuk, hogy a jó pénz megteremtése sok nehézséggel ós áldozattal jár ós tudtuk azt is, hogy lesznek újabb bajok. A tőkés spekuláció gondoskodott arról, hogy ne menjen minden simán. A legfontosabb a gazdasági életben az, hogy alakul az árak ibérek viszonj'-a. Az Anyag- ós Arhivatal olyan árakat állapított meg, hogy elmaradtunk az 50 százalékos életszínvonaltól. Ma a Szakszervezetek azért harcolnak, hogy helyreállítsák az árak és bérek viszonyát és ennek érdekében minden erőnket az árak leszállítására kell összpontosítani. Hoszszú huzavona után sikerült megegyezni a Kisgazdapárttal ebben a kérdésben, hogy az árakat az augusztus 1-i árakhoz viszonyítva 25 százalókkal csökkenteni kell. Fokozni kell a harcot az árdrágítók ellen is. Ezentúl csak gyári ós fogyasztói árak lesznek. Ki kell kapcsolni h 'gazdasági életből a közvetítő nagykereskedelmet, ami az árak oktalan emelésének előidézője. Mi nem a tőkéseknek és a nagykereskedőknek, hanem a munkásságnak szanáltunk. Amilyen százalékban nő a termelés, olyan mórtékben kell emelni a munkásság életszínvonalát, vagyis csakis a többtermeléssel érhetünk el jobb életlehetőséget. A reakció tudva azt, hogy mi politikailag ós gazdaságilag akarjuk megverni, politikai és gazdasági támadásba ment át ellenünk. Minden törekvésük, hogy a szakszervezetek jogkörét szűkítsék. Mi ezt nem engedjük. Mi vagyunk a demokrácia tartó oszlopai, aki jogainkat csorbítja, az a demokráciát csorbítja. Ezeknek azt feleljük : €V c kezekkel a szakszervezetektől! Mi önálló életünket megvédtük Horthyék minden gazsága ellenére, ma a demokráciában jogainkat ki akarjuk szélesíteni. A kisgazdáék kifogásolják, hogy mi miért csak a Baloldali Blokkal megyünk ? A felelet egyszerű: azért, mert a baloldali j^lokk célkitűzés e/Ve/ egy elértünk. A továbbiakban ismertette Kossá elvtárs a Baloldali Blokk követeléseit ós azokat a mákat, melyekkel a reakció rágalmunkáspártokat akarja feketíteni. Céljuk, hogy elriasszák a dolgozókat a demokratikus fejlődés útjáról. Mi a népi demokráciáért küzdünk ma és nem a szocializmusért. (Éljen a népi demokrácia!) Aki a tömegeket el akarja riasztani a demokráciától, az a nép ellensége, hazaáruló l A magyar parlamentben sok szó esik a szakszervezetekről. A jobboldal támadása minél jobban erősödünk, annál jobban fokozódik. Tudják, hogy a szakszervezet a magyar dolgozók harces szervezete, amely erejénél fogva képes arra, hogy leszámoljon a hazaáruló reakcióval. Kifogásolják, hogy miért foglalkozunk politikával a gazdasági kérdéseken kívül; Mi megtanultuk a saját bőrünkön, hogy a kettőt egymástól elválasztani nem lehet. A múltban harcunkat azért vesztettük el, mert az politikailag nem volt alátámasztva. Akkor tudjuk gazdasági érdekeinket megvédeni, ha politizálunk és beleavatkozunk a politikába. Persze ez a tőkéseknek nem tetszik. Ők szeretnék a saját hatalmukat továbbra is biztosítani a munkások felett. Beszéde további részében felhívta a hallgatóság figyelmét az értelmiség és munkásság viszonyának megjavítására. „A mult rendszer élesen elválasztotta ezt a két réteget. Ma a megváltozott körülmények között a munkásság politikai tényező lett, felelősek vagyunk a máért és az ország jövőjéért. Fel akarjuk építeni az országot és ebben a munkában az értelmiség segítségére, feltétlen szükségünk van. A nőkérdésről szólva, megemlítette, hogy helytelen az a megállapítás, mely szerint a nők reakciósok. Megállapítása szerint azok a férfiak reakciósok, akik nem engedik a nőket gyűlésre a pártokba, mert attól félnek, hogy a nők is olyan okosak lesznek mint ők. Sok szó esik a községi választásokról is. Mi nem félünk a választásoktól. De azt akarjuk, hogy azt a hibát, amit a mult esztendőben elkövettünk, hogy njindeqkinek szavazati jogot adtunk, kiküszöböljük. Mi azt hittük, hogy a német ós magyar fasizmus rombolása kiábrándította a tömegeket ós így választójogot adtunk mindenkinek. A tapasztalat azt mutatta, hogy ez helytelen volt. Ma látjuk, hogy csak annak van joga beleszólni az ország politikai életébe, aki a demokrácia szerint él. Aki a demokrácia adta jogokat a nép ellen akarja felhasználni, annak öklünket mutatjwk meg. Uj választójogi törvényt követelünk, hogy a nép ellenségei ki legyenek rekesztve a választásokból ós majd meglátjuk, hogy kii lesz a többség. Jó példa eire a fehérmegyei alispán választás, ahol a többség egy iskolázatlan munkásra esett. A községi választásokkal egyidőben nemzetgyűlési választásokat akarunk, mert a parlament mai összetételében nem demokratikus. Végre meg kell érteni mindeukijaak, hogy az ország fejlődése arra megy, amerre a dolgozók érdekei vezetik, nem pedig a szavaz® cédulák szerint. Hogy az előttünk álló feladatokat megvalósíthassuk, egyet kérek, hogy a szakszervezet 75 éves harcos hagyományaihoz híven a sok mártírunk emlékéhez hiven, amit e város dolgozói adtak az elmúlt 25 év alatt, a jövőben is ŐriEziik meg a szakszervezet egységét, mert ezzel építjük hazánkat a magyar dolgozóknak. Kövér István, a szakmaközi bizottság elnöke három határozati javaslatot terjesztett a gyűlés elé: 1. Az Igazságügy miniszter dolgozzon ki egy törvényjavaslatot, amely halállal bünteti a feketézőket, a spekulánsokat. 2. Az Iparcikkek árát a munkásság bérével arányosítsák. 3. Az 1945-46-ban szerzett vagyonok megdézsmálása. A javaslatot a gyűlés egyhangúlag elfogadta és az Internacionálé eléneklésével a gyűlés véget ért. Délután szakmaközi gjűlós volt, amelyen megtárgyaltak minden fontos üzemi kérdést, majd a hétfői nap folyamán Kossá elvtárs meglátogatta a gyárakat. Moto rkerékp ár, rolló és redőny, valamint egyéb lakatos szakmába vágó munkát a legjutányosabb áron vállal lakatos Petőfi-utca mester 22. szám. Téli kötött ing 45.94 Ft Női bunda nadrág 30.34 „ Téli férfi zokni 6.68 Ft 3.98 „ Bőr kaszty fik Kötött női és férfi puh% i " ' "" 1 : verek nagy választékban Kossuth utca 1