Pápai Néplap – I. évfolyam – 1945.

1945-11-03 / 31. szám

iVyilaíkozaí Mindszeu/öy József hercegprímás pásztorleveléröl Az ország összes katolikus templomában jelolvasták a katolikus egyház fejének Mind­szenthy Józsefnek pásztor levelét. A pásztorlevél apártatlanság érve alatt a tények meghamisításával példátlan beavatkozás a választási küzdelembe, egy párt javára a munkáspártok ellen. A pásztor levél megtévesztéssel igyekszik befolyásolni a katoli­kus hivöket a politikai álláspontjukban, és egy olyan tényezőnek, amelynek politikán kivüli pár­tatlan álláspontot kellene elfoglalnia, jogtalan és törvénytelen beavatkozások a pártok alkot­mányos küzdelmébe. Egyben kísérlet arra, hogy felborítsa azt az egyezményt, amely a magyar Függetlenségi Front négy pártja között létrejött, a nemzeti egységről a reakció elleni kíméletlen harcokról, az ország előtt álló súlyos gazdasági kérdések megoldásáról. A pásztorlevél védelmébe veszi a nemzetrontó nagybirtokosokat, leplezet­len támadást intéz a demokratikus földreform ellen, amely a magyar parasztok százezreit föld­höz juttatja és kezére játszik azoknak a kül­földi köröknek, melyet újból nyeregbe szeretné segíteni a magyar reakciót. Meg vagyunk győ­ződve róla, hogy a katolikus hívők többsége, sőt az egyház képviselőinek számottevő része nem ért egyet Mindszenthy Józsefnek ezzel a fellépésével, amely az egyházat a nép ellenes reakció eszközévé akarja süllyezteni és azzal fenyeget, hogy az egyház is a pártharcok szín­helyévé lesz. Megállapíthatjuk, hogy Mindszenthy József pásztorlevele, melyet sok helyütt a papok azzal egészítettek ki, hogy felhívták a híveket egyik bizonyos pártra való szavazásra, — kérdé­sessé teszik a választások érvényességét. A Magyar Kommunista Párt ismételten és ünnepélyesen kijelentette, hogy a teljes vallás­szabadság híve, hogy tiszteletben tartja min­denki vallásos hitét, ezt változatlanul vallja ma is. Leszögezzük azt is, hogy amennyiben a katolikus egyház nem fordul a demokrácia ellen és politikai harcba pártatlan magatartást tanú­sít, tiszteletben iartjuk jogállását. A történtek után azonban kijelentjük, hogy a jövőre nézve levonjuk a következtetéseket és a reakció segédcsapatává szegődött egyházi körök támadását ugyanolyan eréllyel fogjuk vissza­verni, mint a magyar demokrácia ellen intézett bármely oldalról jövő támadást. Budapest, 1945. november 2. Magyar Kommunista Párt politikai bizottsága. Mindszenthy pásztorlevelét a .november 2-án megtartott négy demokratikus párt közötti értekezlet is elitéli és a demokrácia elleni jog­talan támadásnak tartja. Ratkó Anna Pápán A honvédség és a munkásság kézfogása a 4-es lista győzelméért a Kommunista Párt kedd esti pártnapján. Hatalmas tömeg gyűlt össze kedden este a Corso moziban. Ekkor tartotta ugyanis első ízben a Magyar Kommunista Párt pápai szer­vezete :— tekintettel arra, hogy a párthelyisé^ előadóterme az állandóan fokozódó érdeklődés miatt igen szűknek bizonyult — a kedd esti pártr napot, a Corso mozi helyiségében. A pártnap a Himnusz eléneklésével kezdődött. Az első szónok Horváth István elvtárs, a Győri Területi Bizottság tagja volt. Hangsú­lyozta a pártok összefogásának szükségességét a döntő gazdasági kérdések megoldására. Ki­iemelte, hogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi Pront megerősítésének feltételei is vannak. Elsőrendű fontosságú a kormány választások utáni teljes átalakítása. Pártunk követeli a munkásellenes kijelentéseket tevő reakciós mi­niszterelnök — Dálnoki Miklós Béla és az inflációt előidéző Oltványi pénzügyminiszter leváltá­sát. A választások eredményétől függ, fel tudjuk-e építeni rövid idő alatt az országot, kapunk-e enged­ményeket a jóvátételek teljesítésé­ben, megszűnik-e a Szövetséges ellenőrző csapatok megszállása, amely tagadhatatlanul súlyos te­herként nehezedik az ország köz­ellátására. Elsőrendű nemzeti érdek, hogy a választásokon ine a reakció győzzön, hanem a demokrácia pártr jai, mert csak ezzel a győzelemmel fogjuk a külföld segítségét és támogatását biztosítani. A reakció győzelme a Szövetséges Ellenőrzést megnehezíti, a támogatások megvonását .az pjjáépítés kitolódását, szenvedésünk meghosz­szabbítását eredményezné. A Kommunista Párt nem néz sem jobbra, sem balra, elsősorban ma­gyar demokráciát akar, s ehhez hívja segítségül a magyar dolgo­zókat. Aki jó magyar az segít és ránk szavaz november 4-én. Aki jó hazafi a négyes kockába teszi a keresztet, mert ezzel is előbbre segíti sorsának jobbrafordulását. Ezután az egybegyűlt dolgozók lelkes taps­vihara közben — Pártunk központi vezetőség gének tagja, Ratkó Anna elvtársnő emelkedett szólásra. Az egyszerű, hat elemit végzett, so­kat szenvedett textilgyári munkásnő ma már nemzetgyűlési képviselő, szakszervezeti főtitkár lett. Éppen a napokban jött meg Franciaországi­ból a Szakszervezeti Világszövetség alakuló ülé­séről. Ez az egyszerű ténv is azt mutatja, hogy Pártunk nemcsak hirdeti a dolgozókért való harcot, de a győzelmet magukkal a dolgozókkal akar ifi kivívni. Mi nem grófokat, nagybirtokosokat, gyá­rosokat, a nép régi és új kizsákmá­nyolóit, elnyomóit felöljük listáinkra, mint egyes magukat demokratikusnak és magyarnak hirdető jártok teszik, • a mi vezetőink munkások, parasztok v olvan dolgozók, akik maguk is saját bőrükön tapasztalták, a salát életü­kön érezték a múltban a fasizmus, a nagybirtok és a nagytőke elnyomását és kihasználását. A nők a múltban kettős elnyomásban szent vedtek, — mondta Ratkó elvtársnő. Jó fe­leségnek, jó anyának és jó munkásoknak kel­lett lenniök. Ma már nem csak a kötelességből vehetik ki a részüket, Pártunk módot nyújt arra, hogy a dolgozó nő saját sorsának jobbra­fordulásáért harcoljon. Elsősorban a nők ér­deke, akik ma 60o/ 0-kal többen vannak, mint a férfiak, hogy Pártunk győzzön, s hogy a reak­ció győzelme vissza ne süllyessze őket a mult elnyomó, kizsákmányoló keretei közé. Nem 'en­gedhetjük többé, hogy egy gyilkos háború el­ragadja tőlünk férjeinket, gyermekeinket. Jo­gainkat meg is kell védenünk, s erre csak egy mód van, a Kommunista Párt győzelme! Ezért szavazzon minden jó anya, jó feleség, jó mun­kásnő az ő jogaiért egyedül harcoló Kommu­nista Pártra, a 4-es listára. A mi erőnket nem a ránk szavazók száma mutatja meg, mert i egy clolgoző családanya szavazata ne­künk sokkal többet ér és jelent, mint száz kikent-kijent, lakkozott körmű budapesti dáma szavazata. A mi erőnk a tömegekben, szervezettségünkben, fe­gyelmezettségünkben ¥ s a dolgozók széles rétegeinek rokonszenvében rejlik. örömmel üdvözölte a rendkívül nagy szám­ban megjelent, lelkes honvédeket, s bizalmát jelentette ki irántuk. Kifejtette, hogy az a mun* kássá.g, amelyik mellett a rendőrség és hon­védség tömegei állnak, soha nem vesztheti el harcát. A tömeg ezután lelkesen éljenezte az ezután felszólaló Kerekes János polgármester elvtársat, aki a város nevében hitet tett a pápai dolgozók elszántságáról és cselekedni akarásáról. Nagy taps követte ezután az emelvényre lépő honvéd­tiszt elvtársat. Hangoztatta, hogy hiába dolgoz­nak a hadsereg demokratizálásáért a katona elvtársak, ha a felülről jövő reakció elgáncsolja har­cukat. Népi származású tisztek helyett nyugatról \ visszaszivárgott reakciós ficsurakkal akarják meghiúsítani az új honvédszellem kialakulását. A megbízható tartalékos tisztek és tiszthelyet­teseket leszerelik, — elsősorban a kommunis­tákat, — helyükre sebtiben leigazolt hivatásos jobboldaliak kerülnek. A Párt fokozott segítsé­gét kérte a hadsereg megtisztítására. Utána egy tiszthelyettes elvtárs jelentke­zett szólásra, s a honvédség nevében ígéretet tett arra, hogy \ solm többé másért, mint a dolgozók szabadságáért, annak megvédéséért fegyvert nem fognak. Egy civil elvtárs követelte a reakció egyik helybeli védőbástyá­jának, Fülöp vezérkari ezredesnek azonnali leváltását és segítségét ígérte Szalay vezérőrnagy elv­társ hadosztályparancsnoknak, a túl magas össze­köttetésekkel rendelkező vezérkani tiszt eltár volításában. A tömeg ekkor hosszú percekig lelke­sen ünnepelte az első hadosztály kom­munista parancsnokát, Szalay vezér­őrnagy elvtársat. A felszólaló kijelentette, hogy a pápai munkásság súlyos provokáció­nak tekint maga ellen minden per­cet, melyet Fülöp még a helyén tölt, innen szólította fel, hogy kérje azon­nali nyugdíjaztatását, s ne várja meg, amíg a pápai dolgozók maguk emelik ki helyéről. »Az ilyen még a nyugdíjat sem érdemli meg!« törüljön, hogy ép bőrrel szabadul!« — kiáltották a felháborodott munkások. Ratkó Anna elvtársnő megígérte, mint a Központi Vezetőség tagja, hogy a honvéd elv­társak részére a Párt legmesszebbmenő segítséu gét fogja kiharcolni. Balogh elvtárs, a helyi pártszervezet tit­kára a dolgozók támogatását, a választási agi­tációban való tevékeny közreműködését kérte. Az Internacionálé eléneklése után páratlan lelkes hangulatban ért véget a nagygyűlésé­nek is beillő pártnap. Akik „kiskirályokról" beszélnek... Majdnem minden faluban akad egy . . . Irtunk már a mihályházi Szalókiról, a farkas­gyepüi, Dobóról, most Kovácsi van soron . . . Őt Német Mihálynak hívják és talán azzal lehetne kezdeni, hogy saját bevallása szerint ötféle elnök. Mi csak háromról tudunk; Kisgaz­dapárti, Földigénylői és Nemzeti Bizottsági el­nökségről. így aztán büszkén jelentheti ki Német úr: Nem tehet ellenem senki semmit, mert öt­szörös elnök vagyok 1 E helyről csak három kérdést intézünk Német úrhoz: 1. Miért nem adta ki a cselédeknek járó vetőmagot, mikor van vetőmag ?! 2. Milyen címen adott a magtárba leszál­lított vetőmagból 6 métermázsát Viczencz doktor­nak?! 3. Milyen címen tartott meg magának 15 hold príma földet, mikor a cselédeknek csak 4—6 hold homokos, használhatatlan földet utalt ki? ! listai a para^íságé !

Next

/
Thumbnails
Contents