Pápai Néplap – I. évfolyam – 1945.
1945-10-10 / 25. szám
A Szovjetunió autóipara Beszélgetés Csudakov szovjet akadémikussal Jevgén Csudakov a Szovjet Tudományos Akadémia Gépészeti Intézetének vezetője. Egyben helyettese Komar óvnak, a Szovjet Tudomá-* nyos Akadémia elnökének, a termelőerők tudományos kutatását irányító tanács vezetésében. Tevékeny szervezője bonyolult expedícióknak, melyek a nagy szovjet ország távoli vidékein a fém, a szén, az olaj új forrásait kutatják. Mint gépész és gépkonstruktőr kiemelkedő munkát végzett az automobil gyártás terén. Kutatásai eredményeinek nem kis része van a szovjet autóipar fellendülésében. Intézetében tudományos munkások egész csoportja készült az automobilgyártás és az autóforgalom speciális feladataira. A szovjet tudománynak e hivatott képviselőjével volt alkalmunk beszélgetést folytatni. Csudakov a következőket mondotta: — Munkatársaimmal és kartársaimmal együtt a nemzetgazdaság számos kérdését tanulmányozzuk. Mindezek közül engem legjobban az autóépítés és az automobilközlekedés problémái érdekelnek. A Szovjetunió autóipara és az autóforgalom jelentősége a közlekedésben a háború előtt hatalmas ütemben fejlődött. A fiatal szovjet autógyártás soha nem látott gyorsasággal lendült fel. 1924-ben alig volt autótermelés. 1929—30. években kezdték meg az első jelentős automobilüzem építését. 1931-től a fejlődés rendkívüli tempót ért el és hat év alatt a Szovjetunió az utolsó helyek egyikéről az európai automobilgyártásban a harmadik, az egész világon pedig az ötödik helyet foglalta el. Majd 1939-ben a világtermelés második helyére került. Különösen kifejlődött a könnyű, kevés üzemanyagot fogyasztó teherkocsik gyártása. Majd követte ezt sportkocsik szériagyár- i tása. Egyre több magánember lett autótulaj- ! donos. Roppant perspektívák nyílnak meg a szovjet autógyártás előtt a háború utáni időszakban. A honvédő háború éveiben szovjet automobiltermelés a front szükségleteinek megfelelő újítások és bővítések végrehajtásával, új jelentős üzemek berendezésével és üzemek üzembehelyezésével még jobban megerősödött. Az automobilkonstruktorok a háborús tapasztalatok alapján a szovjet automobil új típusain dolgoznak. 1943-ban az érdekelt íNép^biztosságok kezdeményezésére a konstruktorok értekezletet tartottak, amelyen ennek a problémának megoldását tárgyalták. Ez az értekezlet kidolgozta az új automobiltípusok gyártási tervét, amely kb. 3—6 év alatt hajtható végre. Az új szovjet autó típusával szemben támasztott sokrétű követelmény nemzetgazdasagunk sajátos szocialista jellegéből fakad. Átlag 1 tonnasúlyában autóparkunk már most is megelőzi a többi országokét, de a teherbíróképességben ínég fejlődésre szorul. És ez a fejlődés a tonnasúly további növekedését is jelenteni fogja. Törekvéseink első eredményei már láthatók. Most kidolgozás alatt van egy új, nagyés középméretű teherkocsitípus. Ezzel egyidőben kisfogyasztású egyéni használatra készülő újtípusú kocsik gyártásának előkészületei folynak. Minthogy a forgalomban lévő új modellek száma elég magas, — most folyik az alkatrészek egyesítésének munkája. Ezek a feladatok foglalkoztatják a szovjet autókonstruktorokat — fejezte be nyilatkozatát J. Csudakov. — Meghívó. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének Pápai Csoportja folyó hó 21-én, vasárnap délelőtt 11 órakora bencés gimnázium dísztermében tisztújító évi közgyűlést tart, melyre a szakszervezet minden egyes tagját meghívja és megjelenésre feltétlenül számít az Elnökség. x A volt Tolnai Világlapja, a Délibáb és Párisi Divat című lapok régi biztosításos előfizetőinek újból nyújtja a biztosítási kedvezményt a Dolgozók Világlapja. Saját érdekében érdeklődjék a Dolgozók Világlapja ujságbizományosánál, miután címváltozás folytán nem tudja a kiadóhivatal a régi előfizetőket megtalálni. Beszélgetés a MaDISz központi kiküldöttjével Itt ül velem szemben a MaDISz központi kiküldöttje, Firon András fiatal, határozott fellépésű, mintegy biztosíték arra, hogy feladatát — amivel megbízták — sikeresen fogja végrehajtani. Egyszerű megjelenésű, kabátja gomblyukában a piros-fehér-zöld 3 karikás MaDISz-jelvénnyel, csupa élni- és dolgozniakarás az egész lénye. A demokrácia „úttörőjét" ismerem fel benne. Most alkalmam nyílik a magyar ifjúság egyik vezetőjével beszélgetni, — igyekeztem megbízásáról egyet-mást megtudni. Először nehezen, de azután a hosszú unszolásra engedékenyen kezd feleletet adni kérdéseimre. Milyen céllal jött Pápára ? — teszem fel az első kérdést. A MaDISz Kongresszus egyik határozati javaslatát ültetem át gyakorlatba — mondja. Az ország összes „diákvárosában" segítek felállítani a MaDISz diákügyosztályait. Következőben a diákügyosztály működésének >vezető szempontja után érdeklődöm. A diákügyosztálynál — mondja — mindenekelőtt vezetőszempont, hogy a diákügyosztályt a tanárok és a diákok együttes munkájával építsük ki." Tudjuk azt, — folytatja — hogy eredményes nevelést csak a pedagógusokkal karöltve fejthetünk ki. Nagyon hibás volt a MaDISz eddigi álláspontja, amely gyakran szembeállította a tanárokat és diákokat. Mik a diákügyosztályok legközelebbi feladatai ? Az Országos Diák Ügytosztály országszerte tanári-ankétokat akar rendezni, ahol szó esne a tanárok és diákok együttműködéséről, azonkívül a tanulószobákról. Mik azok a tanulószobák? Elhatároztuk — folytatja lelkesen —, hogy a téli hónapokban, amikor a diákok többségének nem lesz otthon tüzelőjük és ablaküvegük, tanári tanácsadással és minden kellékkel ellátott, fűtött tanulószobákat állítunk fel szervezeteinkben, ahol folytathatják tanulmányaikat. Ez biztosítéka lesz annak, hogy a MaDISz-ban komoly munka folyik. Merész kérdést teszek fel utoljára : milyen álláspontot foglaltak el az iskolák igazgatói a diákügyosztállyal és a tanulószobákkal kapcsolatban ? „Az iskolák igazgatói általában nagy megértéssel fogadtak — mondja —, különösképen a Bencés gimnázium igazgatója, dr. Sdly Arnulf, akinek szavaiból kiviláglott, hogy különöskép érdeklődik az ifjúság mai problémái iránt. Azonban minden igazgató egyetért velem abban, hogy szükség van a tanulószobákra, amihez meg is ígérték a tanárikarok nevében támogatásukat " Az igazgatókkal való beszélgetésem biztosíték arra, hogy „a pápai tanárok és diákok ezentúl együtt fogják végezni a nevelés nagyon felelősségteljes és fontos munkáját 1 1. A bészélgetés itt abbaszakadt, mert a megnyerő modorú „tagtársat" többen ostromolják kérdésekkel és így az én rengeteg kérdésemre már nem tudott feleletet adni. Azzal a meggyőződéssel j öt lem el a MaDISz székházából, hogy az újjászervezett vezetőség ezt a feladatot is sikeresen fogja végrehajtani a tanárok és a diákok megelégedésére. —iss—za. Az Első Hadosztály diákhangversenye A jövendő reménysége, az ifjúság jött el a klasszikus hangversenyre, hogy merítsen a szépség forrásából. Nem zeneértők ültek a tömött sorokban, hanem fogékony, friss fiatalok. És a zene legnagyobbjai szólottak 'hozzájuk... ^ A nagy olasz zenei patriarcha, Scarlatti Macskafugáját, játssza elsőnek Cziffra Györ'gy őrm. Az energikus ritmikájú, forró lüktetésű dallamvezetés JCziffra szenvedélyes egyéniségével párosul. A Kalmár-házaspár leszűrt, kifih nomult művészetében Haydn hegedű-zonigfara szonátája szólal meg. Majd ugyancsak Kalmárék előadásában az itáliai klasszicizmus képviselője, Vivaldi patétikusan búsongó hangba csendül fel. Aztán mintha mosolygó apró angtyalok dalolnának földöntúli szépséggel ezüstcsengésű hangjukon, úgy zeng föl dr. Berkes alhdgy. klarinétján Mozart lehelletfínom muzsikája. Hándel Largója csendül fel magíasztos tisztaságában klarinéton. Dr. Berkesnek frenetikus sikere van: a lelkes ifjúság aliígi-alig engedi el a színpadról. Hándelt Tóth Lajos fhdgy. is megszólaltatja Ariosojában, majd a legnagyobb jön, <a zene koronázatlan fejedelme, a sziklákat görgető titán: Beethoven. Szivárvány a borús égen, fényíve alatt még mágnesesen vibrál a levegő Cziffra György viharos előadásában. Végül Bachhal fejezi be Cziffra a magasnívójú >,zenei élvezetet nyújtó hangversenyt. Ősi hagyomá,nyok, régi stílusok teljessége ez a.zene: zenei prédikátor ö, ki megszólaltatja azt a belső hitet, mely Luthertől kezdve minden 'lélekben külön-külön önálló egyéni küzdelem útján erős várként épül fel. v \ Végül meg kell emlékeznünk Bondy Ferenc kiváló kíséretéről is, mely hathatósan elősegítette a magánszámok sikerét. Az ő zenei aláfestése adta meg azt az alapszínt, melyre a dallamok gazdag árnyalatai felépültek. . Különösen a Mozart zenénél varázsolta elő iMozart szellemét lebilincselően, s teremtett ,ezáltal dr. 'Berkessel kiváló együttest. Elhalkulnak á hangok, s a diákság > — a hadosztály 'kultúrális osztálya jóvoltából — gazdagult lélekkel tér vissza az iskola (padjaiba. Ezl a hangverseny is megmutatta, hogy a hadsereg nem csak harcolni tud, de a szépet ápolni, s az ifjúságot nevelni i§... < Bozóky É^a Modern idők" (Egy film tanulságai.) A közelmúltban láttuk filmen Chaplinnek jezt a nagyértékű darabját. Amilyen régi, olyan aktuális még ma is. Chaplin neve egy ideig lekerült a sztárok névsorából, köszönhető volt ez az akkori amerikai tőkésuralomnak. Most. amikor az amerikai munkásság ismét kiharcolta maIgának a méltó helyet, Chaplin most kezdett el újabban belekapcsolódni régi munkájába. Sajnos egyelőre még csak a régi filmjeit láthatjuk, azonban ezek is sokat jelentenek azok számára, akik át tudják érezni és meg tudják figyelni, hogy mi rejtőzik Chaplin kétbalkezes alakításai mögött. Chilin a demokrácia igazi harcosa volt régi nagy napjaiban is, elnyomatása idején és ma is. Előbb említettem a »Modern idők« című filmjét. Jellemző, hogy ő rendezte és ő is játszotta a főszerepet. Ez a film bemutatja azt> hogy mit jelentett ezelőtt körülbelül 20 évvel szocialistának lenni — Amerikában. Ez a szó akkor egyet jelentett az elnyomással, az üldözéssel, a kardlappal és a börtönökkel. Az agyonhajszolt munkást belekergették az utcai tüntetésekbe és sztrájkokba. Chaplin is résztvett az amerikai szocialistáknak a tőkével vívott elkeseredett küzdelmében. Egy ilyen jelenetet személyesít meg Chaplin ebben a filmjében. A gépnek az előnyös mivoltát nem a munkások javára, hanem kárára használták ki. Nem a gép szolgálta és könnyítette meg a munkás helyzetét, hanem) a gép rabszolgájává sülyesztették a munkást lelkiismeretlen kizsákmányolóik: a tőkések. A futószalag filmje ez, amelynek egyre gyorsuló üteme tönkreteszi rabszolgájának idegzetét és a gyengébb idegzetüeket az őrülésbe ^kergeti. Chaplin humorán keresztül akarja rávezetni a népet arra a tényre, hogy nem az ember szolgálja a gfépet, hanem a gép az embert. Tamás László. V. Kunt László annak közlését kéri, hogy ő nem volt a 101. hadtáp-század tisztje, hanem a 103. gyüjtőszázadé. Semmi vonatkozásban nem állt a 101. századdal, mert ugyan a 101. századhoz vonult be, de egy hét után még itthon áttették a 103. gyüjtőszázadhoz. Pápa, 1945 október 1. x Orvosi hír. Dr. Dióssi Ferenc orvos, magánrendelését Korvin-u. 4. fsz., ismét megkezdte. Rendel d. u. 5—7-ig.
