Pápai Néplap – I. évfolyam – 1945.

1945-07-01 / 10. szám

1945 július 1 felfogták a pápái nijilasrendőrség vezetőit. Szombathelyen elfogták Lotz és Horváth nyilas rendőrfogalmazókat. A pápai politikai osztály kérte kiadatásukat és Pápára való szállításukat. Vitéz Nagy, aki összekötő volt a nyilas párt és a rendőrség között, már a pápai rendőrség foglya. Reméljük, hogy rövidesen a többi Németországból hazaszivárgó volt pápai rendőrtisztek — közöttük — Harasztossy is hurokra kerülnek. — Megalakult a Magyar Vasutasok és Hajósok Szabad Szakszervezetének kézi csoportja. Horváth Józsel Máv. felügyelő, mint legidősebb tag, korelnöki minőségben megnyitotta a gyűlést és ismertette a szakszervezetek feladatát. Kiss Károly nemzetgyűlési képviselő a vasutasságot a. szervezeti építőmunkára hívta fel a demokratikus Magyarorszdg újjáépítése érdekében. Beszéde után megkezdődtek a választások. A tisztikar a kövétkezőképpen alakult: Elnök: Dolgos Lajos, alelnökök: Kőműves József és Fehér Béla, titkár: Tóth Ferenc, h. titkár: Leposa Imre, jegyző: Tárnoki Gyula, pénztáros: Óvári János, ellenőrök: Horváth István és Zimonyi Frigyes. Választmányi tagok, állomás: Temesi Lajos, Nagy Imre, Bolla Gyula, fűtőház : Fövényessy Ernő, Tóth Imre, Dévényi István, forgalmi: Görög Gyula, Fenyőházi Albert és Verrasztó Ferenc. A megválasztott elnök megköszönte a bizalmat és az ülést bezárta. — Mestervizsga előkészítő tanfolyam. A Pápa és Vidéke Ipartestület első izben tart mestervizsga előkészítő tanfolyamot. A tanfolyam megnyitása július hó 1-én azaz vasárnap d. e. 11 órakor lesz az Ipartestület tanácstermében. Mestervizsga előkészítő tanfolyam tárgyai és azok előadói: Közigazgatási ismeretek : Sándor József ker. iskola igazgató h. a) Az ipar gyakorlása, b) tanonc és munkás ügyről, c) közszállításokról, d) munkabérekről, e) munkaidőről, f) versenyről, h) kisipari hitelről, i) a törvényes érdekképviseletekről. Gazdasági ismeretek: Adóügyről : dr. Tóth Géza p. ü. titkár és dr. Kéthe'.yi László p. ü. fogalmazó. Társadalombiztosító: dr. Boda Kálmán ügyv. h. igazgató és d

r. Barabás Béla fogalmazó. Könyvelés és levelezés: Szakály Kiss József gy. igazgató.. Gondolattól a kivitelig: Bodolay Jenő iparisk. igazgató. Munkaadó és munkavállaló szociális viszonya: dr. Sulyok Dezső polgármester, Kerekes János polgármester h., Závory Zoltán m. rendőrkapitány, Tamás József az Iparos Kör elnöke. Iparegészségügy: dr. Merétey Károly v. tiszti orvos. — MaDISz-szeminárium kezdődött hetenként egy előadással és egy vitadélutánnal. Az első előadást Bácsi Sándor tartotta »Demok!üaítikus történelem-,szemléletünk« ^ címmel. Igen nagyszámú hallgatóság ,előtt lendületes, magával ragadó előadásban tárgyalta ezeréves történelmünket, egy tisztultabb és reálisabb szemszögből nézve. A magasszínvonalú előadást élénk vita és hosszantartó megbeszélés követtje. Június 26-án: Lőrincze Lajos a népi írókról beszélt. Mélytartalmú előadásban a népi írókat nemcsak az irodalom szempontjából nézte, de rámutatott azoknak igazi — ép a mostani időkben nagyon is jól megmutatkozott munkájukra. Az újszerű előadás élénk érdeklődést váltott ki, az eddig nem mindenki által olvasott népi írók iránt. A szemináriumi sorozatban megszólalnak még városunk zenei, művészi képviselői, a pártok, az ezernek, valamint az iskolák előadói is. Bízunk ifjúságunkban. — hó — Az állami mezőgazdasági szakiskola igazgatósága felhívja mindazokat, akik a mezőr gazdasági szakiskola majorjából, baromfitelepéről, gazdaságából, vagy kertészetéből felszerelési tárgyakat, bármily ingó vagyont, anyajgot, vagy élőállatot, (nyulat, baromfit) elvitetek, saját érdekükben jelentsék be a szakiskola igazgatóságának a gazdaság majorjában lévő magtárépületben 1945 július 2-án déli 12 óráig. Akik a bejelentést elmulasztják, súljos büntetésnek teszik ki magukat. Egyben felkéri a szakiskola igazgatósága mindazokat, akik a szakiskola vagyontárgyainak elhurcolásáról tudnak, jelentsék be az ^gazgafftságnak szóban, vagy írásban. A nj/omravezetők értékes jutalomban részesülnek. Minden/ asz újjáépítésért! Levelek a szerkesztőhöz. Szerkesztő Barátom! Sok rendezésre váró dolog van még vámsunkban. Mindent nem tudok és nem is akarok felsorolni, csak egypár olyant, Jami nagyon szembetűnő és könnyen lehetne rajta .segíteni. Furcsa, hogy Pápán még Horthy Miklós Fő-tér

r Horthy Miklós Fő-utca

v Gömbös Gvulautca. Verbőczy-utca és Levente-utca' van, ezeket ma olyan furcsa hallani. Nem lehetne ezeket másképp elnevezni? Gondolom fel lehetne használni dr. Ságvári Endre, Bajcsi-Zsilinszky, Ady Endre, József Attila stb. nevét. Esetleg valamelyik devecseri vértanúét is. El tudom képzelni, hogv a Horthy Miklós Fő-utcát Vörös Hadsereg útjának nevezzük. És még valami. — Nem jártál mostanában a Deák Ferenc-utcában a »Szalay«-,féle cipőiizlet előtt? Olyan bűz üti meg az ember orrát, amint ott elhalad, hogy zsebkendőjét akaraf

r lanul is az orra elé teszi. Valami rothadt káposzta, — vagy mi lehet ott — nem lehetne azt onnan eltakarítani? Kérlek, ha helyesnek találod, közöld le ezt ' a levelet. Elvtársi üdvözlettel Gogolák László. Szerkesztő E-lvtárs! Szavakkal ki nem fejezhető öröm az számnukra

t hogy kinyíltak az üzletek és nem is üresek, örömünk azonban csak addig tart, míg magunk is vásároTni nem szándékozunk. Nem akarom azt írni, hogy töírjék le ezeket az istentelen magas pápai árakat, mert tudom, hogy ez csak úgy lesz lehetséges, ha mindenki magáévá teszi a többtermelés gondolatát és átviszi azt a gyakorlatba is. Azt intézzék el valahogy, hogy az árak legyenek mindenütt kiírva. Ne legyünk olyan ikell(ejTietlenségn<4' kitéve, mikor bemegyünk az üzletbe, nem tudunk vásárolni, mert nincs annyi pénzünk, hogy a kért árút megfizethessük. Tegyék kötelezővé az árak kiírását. Szabadság! Sz. V. Tisztelt Szerkesztő Elvtárs! Engedje meg, hogy lapjában napvilágot lásson e levélj melynek tartalma közérdeket szolgál. Alig néhány hete, hogy városunk kereskedő és iparos társadalma a dicsőséges Vörös Hadsereg bevonulása után megtarthatta első szabad gyűlését a pápai ipartestület otthonában, ahol megjelent Sulyok Dezső polgármester, a kereskedők és iparosok. A gyűlésen gyönyörű beszédek hangzottak el, nemcsak kereskedők és iparosok, hanem városunk valamennyi társadalmi rétegét érintő kérdésekről volt szó. Különösen a kereskedőktől hallottuk, hogy ebben az országban érdemtelen vagyonharácsolók többé nem fognak slétezni és csak a tisztesseges kereskedők és inarosok számíthatnak arra a demokratikus Magyarországon, hogy létük biztosítva lesz. A gyakorlat mást mutat. A Dohánygyár és a Perutz

rgyár munkásai az elmúlt hetekben a Vörös Hadsereg parancsnokának jóvoltából 30 P-s árban már évek óta nélkülözött khimplitcukrot kaptak. A cukorka abban az időben megjelent városunk kereskedőinél is, természetesen nem 50 P-s árban, hanem az ötszörös, vagy hatszoros áron. Véletlenül fültanúja voltam, amikor a cukorkát beszerző egyének 60—70 P-s árban kínálták. Meghallotta ezt egy kereskedő és 80 P-t ígért érte, a harmadik már 100 P-t, bármilyen mennyiségben és így tovább. így térte el a cukorka a 300 P-s árat. Sok ehhez hasonló dolog fordul elő ma városunkban és nincs aki ez ellen felemelné szavát. Azért kell a fogyasztónak jlyen magas árt fizetni, mert egy-két ember nem elégszik meg 1—2 ezer pengős keresettel, hanem percek alatt 70—80 ezer pengőt akar keresni. Ez nem máSj mint a í'ogyászTó zsebéből való pénzrablás. Az ilyen embereknek egyenesen az internáló táborban lenne a "helyük. Városunkéban hány tisztviselő, munkás, munkásnő dolgozik 250—300 P hetibérért és nekik is jól esne, ha néha rendesebb áron hozzá juthatnának valatmihez. Tudom, vannak, akik mosolyogva mondják, hogy a krumplicukor nem olyan fontos cikk, hogy érdemes legyen szóvátenni. Igenis akkor, amikor már hónapok óta nincs cukorosztás, akkor fontos a krumplicukor, hogy némileg pótolja a hiányt, vagyis pótolná, ha szegény dolgozó ember becsütetes áron meg tudná vásárolni. Szeretném felhívni az illetékesek figyelmét (eme [káros jelenségre. Jó volna körülnézni egy kicsit és mégegyszer figyelmeztetni ezeket a kereskedőket arra, hogy demokratikus Magyarországon csakis becsületes kereskedők és becsületesen dolgozó embereknek van létjogosultságuk. Soraim közlését kérve vagyok elvtársi üdvözlettel Réfi István. Pápa megyei város polgármesterétől. 1947/1945. iktsz. Pályázati hirdetmény. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1700/1945. M. E. sz. rendeletével a városi képviselőtestület hatáskörébe utalta az államrendőrség kebelében kinevezésre kerülő megyei városi kapitányi és rendőrségi politikai oszíályvezetői állásokra való kinevezés előfeltételét képező jelölés jogát. A város közönsége nevében felhívom tehát a jelzett állásokra pályázni szándékozókat hogy pályázatukat az alább felsorolt okmányokkal felszerelten július hó 13-án déli 12 óráig Pápa város polgármesteri hivatalánál nyújtsák be. . A pályázati kérelemhez csatolandók: 1. Születési bizonyítvány. (Ha ez meg nem szerezhető, ugy oly hiteles okmány melyből az életkor kétségtelenül kitűnik.) 2. Tiszti orvosi bizonyítvány. 3. Olyan 60 napnál nem régibb erkölcsi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelölt élet, vagyon és személy elleni bűncselekmény miatt nem volt elitélve. (Amennyiben az erkölcsi bizonyítvány kiadására illetékes hatóság e vonatkozásban nem működik, az erkölcsi bizonyítvány helyhatósági bizonyítvánnyal pótolható. 4. A jelölt önéletrajzát. 5. A jelölést elfogadó (két tanúval láttamozott) saját kezűleg irt nyilatkozatát. Felhívom a pályázni szándékozókat, hogy kérelmüket a megjelölt határidőn belül nyújtsák be, mert a később érkező kérelmeket nem veszek figyelembe és nem terjesztem a képviselőtestület elé. Pápa, 1945. június 21. Dr. Sulyok Dezső s. k. polgármester. Hirdetmény. A „Pápai Füszerkereskedők Beszerző Szövetkezete" pápai bejegyzett cég alulírott igazgatósága ezennel közhírré teszi, hogy Pápán, 1945. évi július hő 8. napján délután 4 órai kezdettel a Cég saját üzlethelyiségében: Széchenyi tér 5. szám alatt rendkívüli közgyűlést tart, amelyre a Szövetkezet összes tagjait ezúton is meghívja: A rendkívüli közgyűlés egyetlen tárgya a „Pápai Füszerkereskedők Beszerző Szövetkezete" pápai bejegyzett cég feloszlásának, felszámolásának kimondása tárgyában és az ezekkel kapcsolatos teendőkre vonatkozó határozat meghozatala. (1875. XXXVI. t. c. 247. 2. pontja, u. e. t. c. 250—257. §§-ai, — alapszabályok 32. §-nak e (pontja). Határozatképtelenség es tén az újabb rendkívüli közgyűlés határnapja: 1945. évi július hó 9. napjának délután 5 órája a fent megjelölt helyen. Ezen újabb határnapon a rendkívüli közgyűlés a megjelenő tágok számára tekintet nélkül határozatképes lesz. (Alapszabályok 23. §). Igazgatóság.