Munkás Ujság 1. évfolyam, 3-52. sz. (Pápa, 1919)
1919-05-25 / 42. szám
2 5. oldal. MUNKÁS ÚJSÁG 1919 j un ius 3. den más helyét. (Hivatkozunk Pápa 24 iskolájára.) Pápa úgyis 4 járás mezőgazdasági és az egész megye ipari központja. Miért ne birjon akkor Pápa közigazgatási tekintettel is önállósággal? Nem is kételkedünk ebben, hogy az lesz. Mert a Forradalmi Kormányzótanács által kiküldött politikai megbízottak, illetve biztosok nem pasák, mint a régi főispánok, akik rendcsen csak székhelyüket halmozták el mindenféle megérdemelt és meg nem érdemelt jóval, hanem kipróbált jó szociálista, becsületes munkások, akiknek szivéhez részrehajlás nem fér, akiknek az egyik proletár olyan kedves, mint a másik, akik az egyik város javát ép úgy akarják, mint a másikét, de akiket nem lokális, de magasabb szempontok vezetnek. E megbízottak feladata, hogy ügyeljenek arra, vájjon az egyes munkástanácsok minden dolgukban a Kormányzótanács szellemében járnak-e el. Ők létesítik azt a kapcsoló szervet, mely összefűzi a Munkástanácsokat a Kormányzótanáccsal. Segítik a munkástanácsokat ama törekvésükben, mely a vármegye lakosságát érdeklő összes ügyek helyes irányba való vezetését célozza, előmozdítják a rendeletek helyes értelmezését és végrehajtását. Feladatuk a termelés intenzivebbé tétele, a közellátás szervezése, a kultúra terjesztése, a forradalmi gondolatnak az elnyomott osztályok között való intenzív terjesztése. Külön feladata az ellenforradalmi elemek garázdálkodásának és az egyéni kisajátításnak lehetetlenné tétele. A kormányzótanácsi biztosok gondoskodnak a vármegye területén levő felesleges élelmiszereknek a fővárosba és egyéb városok éhező proletáriátusához való eljuttatásáról. A biztosok lehetőleg együttműködnek a munkástanácsokkal és intéző-bizottságokkal. Ha azonban az intéző-bizottság a proletáriátus érdekeivel" eiientétes működési íejitnc ki, sőt a dolgozók érdekeit egyenesen sértené, a Kormányzótanácsi biztosok sürgős előterjesztést tesznek a Kormányzótanácsnak a szükséges intézkedések megtétele iránt. Ellenforradalom elfojtása céljából a Kormányzótanács felhatalmazására a karhatalmat is igénybe vehetik. Ezekből látható, hogy a Veszprém vármegye élére állított kormányzótanácsi biztos működési köréhez az atyaúristen és kiskirály szerepében volt főispáné össze sem hasonlítható, de a reá ruházott hatalmi és jogkör, valamint e hivatal jelenlegi viselőjének személye garanciát nyújt nekünk, hogy Pápa város ezentúl akadály nélkül haladhat a dolgozó emberek javára a fejlődés ama utján, melyet számára természetadta kedvező fekvése, mezőgazdasági, ipari és kultúrális helyzete kijelölt. s I í í I I * % I I I I Figyelem! Mindazok a pápai és járási uradalmak és föidmives elvtársak, akik szőlőtermeléssel foglalkoznak, ne mulasszák el a permetezéshez szükséges intézkedéseket mielőbb megtenni. Permetezőgépeket, valamint hozzávaló alkatrészeket csakis a pápai Termelőszövetkezet utalványaival lehet vásárolni. Vörösréz tárgyakat és háztartási cikkeket újonnan készít és javításokat elfogad KLEBOVICS BÉLA rézműves, Pápa, Árok-utca 22. szám. FELHÍVOM a helybeli vörös katonaság és vörös őrség összes parancsnokait és alparancsnokait, liogy vasárnap, e hó 25-én délelőtt 9 órakor a városházán levő hivatali helyiségemben jelenjenek meg. — Piroth György teljhatalmú politikai megbízott. A devecseri ellenforradalom epilógusa. Teljes rend és tökéletes nyugalom van immár az álnok módon, hazugságokkal felizgatott és félrevezetett devecseri járásban. A fehérgárda mozgalmát a kiváló veszprémi és pápai katonaság egy nap alatt leszerelte, a budapesti vörösgárdisták pedig az egyes községekben házról-házra járva szedték össze az elrejtett fegyvereket. A nép immár belátja, hogy elámították hazug rémhírekkel és a forradalmi törvényszék sújtó ítélete elérte a bűnösöket, akik közül csupán Torma Károly gazdának, a puccs egyik értelmi szerzőjének, továbbá Zsédenyi s Horváth csendőröknek, akik csapataink megérkezése előtt elvtársainkat durván bántalmazták és ütlegelték, sikerült elmenekülniük s ekként ideig-óráig a megérdemelt büntetéstől szabadulniok. Kézrekeritésükre 2000—2000 K dijat tűztek ki. A többiek felett a forradalmi törvényszék már Ítélkezett. Halálra ítélték Somogyi János gazdát, akiről beigazolást nyert, hogy mint az ellenforradalom intéző-bizottságának egyik tagja Ze'enka Montári tanító elvtársat éjjel letartóztatta, bántalmazta s a ló farkához kötve hurcolta be Devecserbe, mikor pedig a tanító az úton rámért ostorcsapások és a kimerültség miatt többször összerogyott, a földön vonszolta s ütlegelte. Ugyancsak Somogyi hajtott át Somlószöllősbe, ahonnan Losonczi tanító elvtársat hurcolta be Devecserbe s az úton félholtra verte, majd Devecserbe érve, a kocsiról a tömeg közé debta, ahol félholtra verték. Somogyit az ítélet alapján éjjel 2 órakor a devecseri temető szélén agyonlőtték. Ó volt a negyedik, aki halállal bünhödött. Bors Imre szabó-segéd is egyik vezető szereplője volt az ellenforradalomnak, amenynyiben hazugságokkal izgatta s ellenállásra tüzelte a népet, míg Somogyi Biró Gábor durván ütlegelte és kegyetlenül kinozta a letartóztatott devecseri elvtársakat. A forradalmi törvényszék őket életfogytiglani fegyházra ítélte. Marton Gyula gazda 10 évi, Bélák Emdre szolgabíró és B'óhm Gyula kereskedő 6—6 évi fegyházat kapott. Ezenkívül 3—12 évi fegyházra ítéltek 15 embert, 2000—60.000 K pénzbüntetésre 45 embert, akikről bebizonyult, hogy az ellenforradalmi akcióban tevékeny részt vettek. Körülbelül egy millió korona pénzbüntetést szabtak ki, amelynek felét az elitéltek nyomban le is fizették, a hátralék lefizetésére pedig rövid halasztást kaptak. A jövő hónapban a devecseri járás összes községeit a központból kiküldött agitátorok fogják bejárni, akik a népet előadásokkal, röpiratokkal, könyvekkel világosítják majd fel, hogy a Tanácskormány a kisgazda- s földmivesosztálynak nem ellensége, hanem minden bajában igaz támogatója. A falu és a város. Kun Béla abban a minapi előadásában, amelyben a szociálista pártprogramm módosításával foglalkozott, hangsúlyozta a falu és a város ellentéteit, melyeket meg kell szüntetni. Ez az ellentét bizonyos mértékig kétségtelenül fennáll, még pedig jórészt olyan félreértések, aggályok és visszaélések folytán, amelyek könnyen kiküszöbölhetők volnának. A szociálista állam agrárprogrammja az, hogy a földosztás mellőzésével és a termelőszövetkezetek átmeneti rendszere utján a teljesen szociálizáit mezőgazdaságotvalósítsameg. A proletárállamnak feltétlenül szüksége van arra, hogy a mezőgazdasági termelés a föld népének ellátásán felül a városi proletárság megélhetését inztézményesen lehetővé tegye, viszont a Tanácskormány nem tűr meg semmiféle olyan irányzatot, amely alkalmas arra, hogy mesterséges ellentéteket ébresszen a falu és a város proletársága között. Mindenki, aki a földet, a falut, a mezőgazdasági üzemeket szabad vadászterületnek tekinti, mindenki, aki a Tanácskormány mezőgazdasági rendeleteit nem hajtja végre, vagy pedig úgy hajtja végre, hogy a dolgozó nép megkárosítottnak érezheti magát, annélkül, hogy a proletárság ellátásának közös érdekeit szolgálná, — joggal tekinthető a proletárállam ellenségének és a kormánynak kell, hogy megtorlással is éljen. A falut nem szabad jog és ok nélkül kiuzsorázni, nem szabad a falu népét ellenségnek tekinteni, viszont a föidmives proletárságnak is fel kell ismernie a maga kötelességét. Az ország egységes élelmezése elsőrangú és feiíétitii szükséglet és sz á<u?pnetidőben különösen fontos, hogy a mezőgazdasági proletárság minden erővel azon legyen, hogy a termelés fokozódjék és minél rendszeresebbé váljon. A mezőgazdasági termelés fokozása és rendszeresítése még nehezebb feladat, mint a hatalom megszervezése és a burzsoázia letörése volt. Lenin mondja, hogy meg kell erősíteni azt, amit meghódítottunk, amit elhatároztunk, amit törvénybe iktattunk, megfontoltunk és előjegyeztünk, még pedig a mindennapi munkafegyelem és az ellentmondás nélkül való engedelmesség utján. A magyar földmivesszegényeknek ezt a kettős kötelességet kell érezniük, tudniok kell, hogy nemcsak magukért, hanem a város proletárjaiért is dolgoznak és tudniok kell azt is, hogy a városi proletárság azért áll fegyverben, hogy a föld gyümölcse ne a henyélőknek, a dzsentriknek, a nagybérlőknek, a püspököknek és a grófoknak jusson, hanem azoké legyen, akik verejtékeznek és akik harcolnak is érte. Az ipari munkásság ma már nem a maga kizsákmányolói részére termel, hanem a dolgozó rétegek szükségleteit akarja és fogja rendszeresen kielégíteni. A földmívesszegények eddig azért vásároltak uzsoraárakon, mert a nagytőkések, a gyárosok, a vállalkozók kapzsiságát voltak kénytelenek elviselni. Az ipari termelés új rendje meg fogja könnyíteni a mezőgazdasági munkásság beszerzéseit, lehetővé teszi, hogy ruhához, csizmához, fehérneműhöz, gazdasági cikkekhez, stb. jusson, viszont a város proletársága is számít arra, hogy a föld gyümölcse neki is terem.
