Munkás Ujság 1. évfolyam, 3-52. sz. (Pápa, 1919)

1919-03-12 / 17. szám

2. oldal. MUNKÁS ÚJSÁG 1919 március 12. korlatban az emberek között meg is fog valósulni. Ti nem akartok dolgozni, csak dolgoztatni, azt tudjuk. Ti nem akarjátok becsületesen megvalósítani azt az elvet, amelyet velünk együtt folyton hangoztattatok. Nektek tehát végleg pusztulnotok, kell a természet terített asztalától. Őszintén mondjuk, erre fogunk törekedni s velünk együtt az egész világ proletársága, azért, hogy létetekkel ne gyalázhassátok és akadályozhassátok meg örökre a kuíturát, a haladást és az egész emberiség szabadságát és boldogságát. A szociálizmus diadala felé óriási lépésekkel halad a proletárság. Naprólnapra élesebb formájában jelentkezik az osztályharc és minden nap jobban és jobban átformája a mai társadalmi rendszert. A gazdasági és politikai élet minden terén hatalmas tényezővé lett a nemrégen még lenézett és semmibe vett munkásosztály. Munkások milliói, akik azelőtt nem hittek erejükben, gyáván, félénken húzódtak meg és tűrték a tőke lelketlen kizsákmányolását, mozdultak meg és hatalmas, felismert erejüknek céltudatos felhasználásával csodákat művelnek. A szentírás isteni csodatéteieinél nem bámulatba ejtőbb-e az, amit az elnyomottak tettek és tesznek és nem-e igazabb? Az új világot teremtő proletárság minden mozdulata a szemünk előtt történik és mi több, egy idegszálai vagyunk ennek a hatalmas energiát hordó izomnak, amely nekifeszülve munkálkodik az emberiség javáért. Milíiók, a munkások testben-lélekben összeforrva rég csákányolják a tőkéstársadalom rozoga épületét és rakják le alapjait az új és minden embert boldoggá tevő társadalomnak. A munkások nagy, hatalmas seregének minden mozdulata céltudatosan történik. Egy hiábavaló lépést sem tesz a proletárság. És ezért minden nap közeíebb viszi őt a céljához. Sok millió embernek egy célért, egy eszméért való munkája hozta létre azokat a nagy eredményeket, amelyek a szociálizmus igazságait hirdetik ma. Dolgozzunk tehát mi, akik megtaláltuk az utat és mutassuk meg azoknak is, akik tévelyegnek. (Vége.) Torma Lajos. Á pápai köz= és magánalkalmazottak Fogy. Szövetkezetének közgyűlése. A pápai köz- és magánalkalmazottak Fogyasztási Szövetkezete e hó 9-én tartotta közgyűlését. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az ott megnyilvánult tárgyalási modor és hgng egy-. általán nem volt méltó egy ilyen hatalmas testület közgyűléséhez. Hogy j az ott elhangzott vádak mennyiben alapulnak konkrét tényeken és mennyiben személyes motívumokon, arról a közgyüiés folyamán meggyőződést szerezni nem tudtunk, mindenesetre elitélendő azonban az a gyűlölséges hang, melyet egyes tagok a tárgyilagos megvitatás helyett használtak. Ha a szövetkezeti tagok részéről az ügyvitelre, vagy egyes igazgatósági tagok működésére vonatkozó panaszok merülnek fel, akkor az egyedüli helyes eljárás az, hogy a közgyüiés a sérelmek megvizsgálására egy bizottságot- küld ki, hogy a vizsgálatnak az eredményéhez képest, a sérelmek orvosoltassanak és amennyiben egyes igazgatósági tagok kötelességüket nem teljesítették, azok eltávolíttassanak. Ezek helyébe aztán olyan igazgatósági tagok jöjjenek, kik a szövetkezeti tagok többségének a véleménye szerint, jobban megállják a helyüket. Ennélfogva a leghatározottabban tiltakozunk a munkásság nevében Füredy Gyula járásbiró úr azon eljárása ellen, hogy mint azt hajdanában őfelsége nevében tette, egyszerűen kihirdesse azon általa hozott feilebbezhetlen ítéletet, hogy ő a szövetkezetet szétrobbantja és azt felszámoltatja. Engedelmet kérünk, de egy, több mint 1100 tagból álló szövetkezet van olyan erkölcsi testület, mellyel abszolutisztikus, reákciós hajlamait senki sem éreztetheti, még ha Füredy járásbiró úrnak hívják is azt az illetőt és még akkor sem, ha a biró úrnak személyes differenciái is méltóztatnak lenni az ügyvezető igazgatóval! A biró úr, úgy látszik, még az özönvíz, a forradalom előtti gondolkodási körében élt, öt a forradalom abból kizökkenteni nem tudta; melegen ajánljuk, hogy az elmulasztottakat sürgősen pótolja, vagy pedig maradjon az észrevétlenség homályában. Mi sem az ügyvezető igazgatót, sem az igazgatóságot nem vesszük a Védelmünkbe, az esetleges vizsgálat befejezte előtt nincs is jogunk mellettük, vagy ellenük állást foglalni,, de még azon esetben, ha hibákat derítene is ki a vizsgálat, csak az igazgatóság meg nem felelő tagjainak az elmozdításáról lehet szó, nem pedig a közérdeket szolgáló szövetkezet szétrobbantásáról. Mindenki, aki a gazdasági fejlődést figyelemmel kiséri, látja, hogy a fejlődés mai iránya a szövetkezeti forma felé tart. A kormány maga is elősegíti és megkönnyíti a szövetkezetek létesítését és kedvezményekben részesíti. Úgy a termelők, mint a fogyasztók érdeke megkívánja, hogy egymással való közvetlen érintkezésükkel a közbenső kereskedelmet kikapcsolják, mert az csak természetes, ha valamely árú 2—3 kereskedő közvetítésével jut a fogyasztóhoz, akkor az drágább, mintha az illető azt közvetlenül a termelőtői szerzi be. A pápai köz- és magánalkalmazottak Fogyasztási Szövetkezete életképes, j Nagy árúforgalma bizonyítja, hogy a mai nehéz beszerzési viszonyok között is minden lehetőt elkövetett, hogy árút beszerezzen, agilitását pedig az mutatja, hogy mészárszéket, étkező helyiséget, cipész-, szabómühelyt tart fenn, disznókat hizlaltat és még egy másik előnyt is biztosít a város egész fogyasztó közönségének, azt t. i., hogy megakadályozza, miszerint a kereskedők áraikkal még magasabbra szállhassanak. Lehet, hogy a szövetkezet vezetésében előfordulnak hibák, lehet, hogy a személyzet nem egyforma bánásmódban részesít mindenkit és mi vagyunk az elsők, kik ezen panaszok orvoslását követeljük, csak az ellen tiltakozunk, hogy magát a szövetkezetet avatatlan kezek szétrombolni merjék. A bajok végleges orvosolhatása céljából a munkásság azt követeli, alakíttassák egy 12—15 tagból álló tanács, melybe minden, Pápán levő nagyobb szakszervezet egy-egy bizamiférfit, vagy nőt delegáljon. Ez a tanács a Fogyasztási Szövetkezet vezetőségének az ellenőrző és irányító szerve legyen, hivassák meg az igazgatósági ülésekre, legyen neki joga a könyvekbe betekinteni, legyen beleszólási joga az áruk árának a megállapításába, vizsgálja meg és orvosolja a felmerülő sérelmeket. Az így megválasztott tanács csak hasznára lehet a szövetkezetnek, mert egyrészt demokratikusabb lesz ezáltal a vezetése, másrészt nagyban megerősödik a tagok bizalma a vezetőséggel szemben. 1 PANASZKÖNYV. Kedves Szerkesztő Elvtárs! A mult szombaton temették a szegény, öreg Csehy-t. Kriszt Jenő esperes űr, a Ferencz József-rend lovagja búcsúztatta és 7 darab minisztráns gyerek segédkezett neki. A temetés végeztével a gyerekek fejenként egy-egy koronát kaptak. (A dolog most kezd érdekes lenni.) A gyerekek nem tudom hol, de azt hiszem, a sekrestyében éppen diszes ruháikat vetették le, mikor bejött a főtisztelendő lovag úr — és elszedte tőlük a koronákat. Tehát hét korona került jogtalanul megint a telhetetlen papzsákba. Elvtársi üdvözlettel Egyik minisztráns gyerek apja. No kérem, ehhez tessék szólni!? HI RE K. Keresztény szociálista! De hiszen, nem mind gróf és pap, aki a keresztény szociálista pártban van, mondja valaki. Igaz. De, amelyikük nem gróf és főpap, az is a nagybirtok kiváltságait és a nép rosszindulatú, butításának munkáját szolgálja. Csak nem gondolod felebarátom, hogy a főurak olyan párt szervezésére és olyan újságok fenntartására adnak pénzt, amely párt le akarja rombolni az ő féltve őrzött kiváltságaikat? A nagybirtokosság és a papság, amely zsugorian rajta ült a százezer holdakon és kivándorlásra kényszeríti a népet, amely milliókat pazarol és milliókat hagy örökségül, de az iskolákat roskadozni, a tanítókat és az alsóbb papok egy részét éhezni hagyja, az bizony nem költi a pénzét olyan pártra, amely ennek az állapotnak az ellenkezőjét akarja megteremteni. Ha tehát a reákciós grófok és papok pártjában másféie emberek is vezérkednek, ezek vagy politikai