Munkás Ujság 1. évfolyam, 3-52. sz. (Pápa, 1919)

1919-06-22 / 52. szám

1919 március 23. MUNKÁS ÚJSÁG 3. oldal. Sdinobel, Piroth és Faragó felszólalása után Buxbaum Béla kifejti, hogy a népgazdasági tanács rendelete nem a gyermekeknek szól, hanem az őstermelőknek. Nem lehetünk ebben a kérdésben radikálisak. A kis parasztsággal keztyüs kézzel kell bánnunk. A kis parasztság burzsoá is volt, proletár is volt. A burzsoázia elsöprése után égetően fontos, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, de a legnagyobb óvatossággal kell eljárnunk. Ma még engednünk kell a paraszt-filozófiának. A magyar paraszt, miként az orosz is, teljesen speciális jelenség, külön ideológiája van. Ne legyünk velük szemben diktátorok, engedjünk nekik, hogy megnyerhessük őket a munkásság ügyének. Piroth rámutat arra, hogy ezt a for.tos ügyet a legnagyobb megértéssel kell kezelnünk. Egymásra vagyunk utalva s ha ma még kedvezményekben részesül is az őstermelő, azért nem szabad türelmetlenkedni, mert bizonyos, hogy a termelt javakban csak a dolgozók fognak részesülni. Az indítványt a többség elveti. Közös konyha. Kerbott egy közös konyha felállítása ügyében szólal fel s indítványozza, hogy a tervezet kidolgozása végett egy bizottság küldessék ki. Oiyan közös konyhát gondol, ahol minden proletár élelmezéshez jutna. A közös konyha felállítása megszüntetné azt az igazságtalan állapotot, hogy egyik háznál krumpli se legyen az asztalon, a másiknál pedig libasülttel éljenek. Oroszországban már meg van a közös konyha intézménye, eleinte húzódoztak tőle, de ma már meg sem tudnának 'enni nélküle. Torma jelenti, hogy ezzel a megszívlelendő kérdéssel már foglalkozott az intézőbizottság, de a felmerült nehézségek miatt eddig csak az ellátatlanok részére tudták megvalósítani. Gazdaságosnak s szükségesnek tartja a javaslat keresztülvitelét. Piroth az indítvány kapcsán az oroszországi közös konyha képét mutatja be. Megállapítja, hogy ez az intézmény lényegesen megkönnyítené a háziasszonyok munkáját, megszüntetné az ácsorgást s véget érne az a lehetetlen állapotot, hogy az ácsorgó aszszonyok politizáljanak. Kéri a vezetőséget, hogy intenziven és önzetlenül foglalkozzanak a kérdéssel s ne üzleti szempontból. Buxbaum Béla: A közös konyha felállításánál nem a ma aktuális szempontok a mérvadók, nemcsak azért van rá szükség, hogy ezzel az ácsorgást megszüntessük, hanem a kommunista termelési rend teszi szükségessé, melyben az összes erőket úgy a termelésnél, mint az elosztásnál centralizálni kell, ahol az anyag- és erőmegtakarítás elsőrendűen fontos, szükségessé teszik a közős konyha felállítását az egészségi szempontok is. Az emberi test munkaközben naponta 3000 gr. kalória meleget veszít, ezt pótolni kell. A főzőkanál nem mindig volt és van hozzáértők kezében és bizony a szerető feleség és anya nem egyszer rontotta ei ügyetlenkedésével a férj és a gyermekek gyomrát, A tudomány, hozzáértő szakácsok pontosan kiszámítják, hogy miből mennyire van szükség. Lehetetlen egyébként, hogy a nő, ki dolgozik is, a munka után a háztartás gondjaival legyen elfoglalva, hogy a konyhameleg és gond sorvassza. A nőnek egyedüli hivatása az anyaság, de hogy ezt gyakorolhassa, arra nevelni kell és arra idő kell, mert ép úgy, mint jó szakácsnak nem született egyúttal az, aki nő, jó anyának, gyermekei jó nevelőjének sem. Ma még keresztülvihetetlen, hogy a női munkaerőt teljesen nélkülözzük. A kapitalista technika nemcsak a nő, hanem a gyermek munkáját is kihasználta, a gép szolgájává szülyesztette az embert. A kommunista termelés kihasználja a gépeket és a gazdaságos, szervezett termeléssel felszabadítja. Elsősorban a nőt kell felszabadítani, hogy \ hivatásának élhessen. Addig is, mig ez megvalósulhat, meg kell szüntetni azt a tehetetlen helyzetet, hogy zöldségért, főzelékért, sóért órákat, napokat töltsön el a nő ácsorgássai. A közös konyhák szükségleteit a közellátás elsősorban fogja fedezni. Nem népkonyha, nem a régi hadi alamizsna-ebéd a közös konyha, hanem az életet szebbé, kellemesebbé, jobbá varázsló intézmény, melyben haszontalan, felesleges munkától szabadul fel a nő és visszatérhet hivatásához, gyermekéhez. A vitában részt vettek még Gurzó, Piroth, Blau és Rédei elvtársak, majd megválasztották az előkészítő bizottságot, melynek tagjai: Kerbott Alajos, Rédei József, Buxbaum, Balaton, Németh Ferencné, Viczay Jánosné és Nagyné (a kollégiumi konviktus vezetője). Egyéb tárgy hiányában elnök az értekezletet 11 órakor bezárta. Á propaganda vidéki munkája A propaganda munkája olyan, mint a ; vörös katonáinké. Mig ezek a harctereken | a burzsoázia hadseregét, addig amazok í a burzsoázia legerősebb támaszfalát, a sötét | butaságot ostromolják, .amerre csak meg' fordulnak. Minden kiejtett szó egy-egy ' mécses lángja, amely bevilágít azoknak az embertársainknak lelkébe, akiktől a kapitalista múlt, a gazdagok éhes kapzsisága megtagadott minden kulturát, öntudatot és vele a jobbélést, az emberi sorsot s minden lehetőségét annak, hogy az emberi gyarlóságra épített berendezkedés helyett, egy szebb társadalmi élet alakulhasson ki. A propaganda-bizottság vasárnapi munkájáról a következő híreket adjuk: Devecser. Az itteni Szociálista-Kommunista Párt népgyűlésre hivta egybe Devecser népét. ! A hatalmas néptömeg előtt Erhardt elvtárs 1 megnyitója után Piroth György elvtárs, a i propaganda kiküldötte emelkedett szólásra. I ismertette a világháború okait és következ: ményeit, a magyar proletárság forradalmát s azokat az eredményeket, amiket a diktatúra tud biztosítani a munkásságnak. Becsey Ferenc elvtárs az aktuális kérdéseket vette bonckés atá s figyelmeztette a megjelenteket, hogy ne üljenek fel semmilyen kósza híreknek, amik nem egyebek a burzsoázia jámbor óhajtásainál, amelyek segítségével vissza j akarja szerezni gyászos uralmát. Kiss politikai ; megbízott elvtárs felszólalása után a nép! gyűlés véget ért. Czelldömölkön több gyűlés is volt. Szelestey \ elvtárs az ottani direktóriummal értekezett, i Buxbaum Béla elvtárs az ifjúmunkásoknak tartott előadást. Torma Lajos elvtárs vasárnap délután megalakította az Építőmunkások Szakszervezetét s ennek kebelébőt az Építési Direktóriumot, amely azonnal megkezdette működését. Somlóvdsdrhelycn és a hozzá közel eső Borszörcsök, valamint Oroszi községeket Viczay János és Simon István elvtársak látogatták meg. A két utóbbi községben a Munkástanácsok vezetőivel tanácskoztak és propaganda iratokat osztottak széjjel, míg Somlóvásdrheíyen méreteiben nagyszerűen sikerült népgyűlést rendeztek. Viczay elvtárs főieg a kül- és a belpolitikai helyzettel foglalkozott és közben Fáber Oszkár adataira hivatkozva reámutatott a burzsoá-diktatura kultúrájának bűneire és hogy azzal szemben mit ad a Tanácsköztársaság a proletárságnak. Vinár községben Buxbaum elvtárs járt és a Munkástanácsot hivta egybe gyűlésre a községházára, ahol ismertette a batyuzás, illetve a magánosok csempészése üldözésének szükségét, mert azok rendesen áruhalmozó, árfelhajtó uzsorások, akik a becsületesen dolgozó nép keresményébői húznak nagy hasznot. Lovászpatona szervezett népe impozáns módon tüntetett vasárnap a Tanácskormány mellett. A népgyűlésen, amelyet a nagyvendéglő udvarára hívott egybe az ottani párt- és szakszervezetek vezetősége, Kassay elvtárs megnyitója után Knapp Imre elvtárs a Tanácsköztársaság külső- és belső helyzetéről tartott előadást, utána Szilos Lajos elvtárs a szövetkezés eszméjének hasznos oldalára mutatott rá. Népgyűlés után az ottani ifjumunkás szervezet tartott gyűlést, amelyen Knapp elvtárs mondott megszívlelésre méltó beszédet az ifjúmunkások teendőiről. Mezőlak és Szélmező dolgos népét Muli elvtárs kereste fel. Beszédében a múlt hibáit tárta fel és a jövő munkájára mutatott rá, amelyből minden öntudatos proletárnak egyforma lelkesedéssel kell kivennie a részét. ihászi pusztán Kiss Ernő tanító elvtárs a szervezkedés fontosságát magyarázta meg az egybegyűlteknek, akik azután egyhangúlag kimondották, hogy belépnek a Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetségébe. Nyomban megalakították a helyicsoportot, amelynek vezetői: Kalapács József elnök, Tárkányi János alelnök, Csehi János jegyző, Németh Gábor pénztáros, Varga József és Balogh Bálint ellenőrök lettek. Marczaltő községben, ahol az ottani Munkástanács lelkes vezetésével a lakosság aprajanagyja megjelent a gyűlésen, Gáspár Ödön tanító elvtárs érvekben gazdag előadását élvezettel és megértéssel fogadták. Budai József elvtárs a kommunista termeiési rendszert ismertette, ahol nem a pénz játsza a főszerepet, mint a kapitalista államokban, hanem a munka, amit eddig nem értékeltek. Borsosgyőrött Dancs György, az ottani Munkástanács vezetője megalakította a Földmunkások és Kisgazdák Szövetségének borsosgyőri helyicsoportját. Az új csoport vezetői a következők: Muszáj Imre elnök, Jákli Ferenc jegyző, Tóth Imre pénztáros, Kusztor Imre és Jákli Jenő ellenőrök. Ifjumunkásmozgalom. A Közoktatásügyi Népbiztosság 53. számú rendelete értelmében a szabadoktatás csak a 8 órai munkaidő után 6 órakor veszi kezdetét. Felhívjuk az összes ifjúmunkásokat, hogy a szabadoktatáson pontosan jelenjenek meg, mert minden igazolatlan mulasztásért egy hónappal később szabadulnak fel. Á munkaadókat és segédeket pedig felkérjük, hogy az ifjúmunkásnak legyenek segítségére a szabadoktatás látogatásánál. Nőifjumunkások! Augusztus 7-én este 7 órakor jelenjenek meg mindnyájan a városháza nagytermében tartandó alakuló gyűlésre, Előadók: dr. Kürti Paula, Deutsch Szeréna, Hollós Jánosné és Buxbaum Béla.