Munkás Ujság 1. évfolyam, 3-52. sz. (Pápa, 1919)
1919-06-22 / 52. szám
144. oldal. MUNKÁS ÚJSÁG 1919 márci u s 16. A batyuzás. KÖZMŰVELŐDÉS. Művészet a kommunista társadalomban. II. Nincs olyan körmönfont és agyafúrt burzsoá-okoskodás, amely képes lenne eldisputálni azt a történelmi tényt, hogy minden időkben csakis az anyagi gondoktól ment, a ráérő és gazdag emberek élvezték a művészet gyönyörűségét. Korántsem azért, mintha az ő lelkük kiváiasztottabb, finomabb lett volna a szegényekénél, hanem csakis azért, mert nekik pénzük volt művészi értékeket vásárolni és idejük volt művészi értékek iránt érdeklődni. A művészet ugyanis nem szükséglet, olyan mint pl. a táplálék, hanem kedvtelés, lelki pihenés, szórakozás. Már pedig ugyancsak elvitathatatlan, hogy a szórakozáshoz, pihenéshez és a kedvteléshez csak az az ember jut el, akinek van üres órája, pihenő ideje, gondtalan perce. Azzal tehát, hogy a kommunista társadalom, amelytől ma nagyon messze vagyunk még, nem türi a mások munkáján való élősködést, azzal, hogy kiküszöböli a munkanélküli jövedelmet, más szóval: a kizsákmányolást és minden embert munkába fog, azzal egész tömegeket felment a túlmunka alól. Jól értsük meg ezt: Nem azáltal szabadítja föl a túlhosszu munka alól az embereket, h»gy az eddig nem dolgozókat is munkásokká teszi és így több munkást nyer a társadalom, mert ezzel nem nyernénk valami sokat, hiszen kevés volt a henyélők száma, hanem azáltal menti meg a dolgozókat a túlfeszített munka alól, hogy megakadályozza a mások munkagyümölcsének a dologtalanok által való kisajátítását. Ha tehát nem adunk módot a tőkéseknek, hogy elvegyék a dolgozó tömegektől munkájuk gyümölcsét, akkor nagyon természetes, a munkás nem fog oly hosszú ideig dolgozni, mint a kapitalista társadalomban. Szó sincs róla, hogy a rövidebb munkaidő következtében nem lesz elegendő termék, mert a jól táplált, kipihent és frisserejü munkás 8 órán át többet dolgozik, mint az elgyengült, keveset aludt, kihasznált és agyon strapáit munkás 12 óra alatt. Egészen bizonyos, hogy a kommunista társadalomban minden munkás föl fog szabadulni a túihajsza alól, hosszabb pihenőidőhöz fog jutni. Azonban nemcsak ideje lesz a munkásnak, hanem mivel nem veszi el tőle a tőkés munkája teljesítményét, hanem megkapja szorgalma és tehetsége teljes értékét, azért jobb anyagi viszonyok közé is fog kerülni. A kommunizmus tehát azzal, hogy nagy tömegeket juttat el a művészet élvezésének két alapfeltételéhez: az időhöz és az anyagi javakhoz, mérhetetlen nagy szolgálatot tesz a művészi kulturának. Világosan látni tehát, hogy a szociálizmus, a munkások „rideg anyagi" küzdelme azzal, hogy a művészet szépségeibe való elmerüléshez megadja a fizikai (idő) és anyagi (jóllét) lehetőséget, alapjában véve felbecsülhetetlen jelentőségű mozgalom a szellemi élet szempontjából. Nem kétséges ezek alapján, hogy a szociálizmus óriási mértékben megnöveli a műélvező közönség táborát. Sokkal nagyobb lesz a művészeti termékek iránti érdeklődés. Nagy lesz ezen a téren a kereslet. Az most a kérdés, vájjon lesz-e a kommunista társadalmi rendben műalkotó?!Vajjon, mivel a kommunista társadalomban nem lehet tőkét gyűjteni, akadnak-e művészlelkű emberek, akik minden különösebb anyagi jutalom nélkül hajlandók lesznek képet festeni, szobrot faragni, zenét komponálni, vagy verset irni? Erről azonban a kővetkező alkalommal! Déri Gyula. Fizessünk elő a Népszavára! A proletáráilam közélelmezési politikájának legelső alaptétele, hogy az élelmiszerek elosztása minden kedvezés és előnynyújtás nélkül egységes elvek szerint egyenlően történjék. Hogy ez lehetséges legyen, rendet és fegyelmet kell teremteni az élelmiszer szétosztás terén, ami annyit jelent, hogy meg kell akadályozni minden olyan akciót, amely az egyenlő elbánás elvét igyekszik rejtett úton vagy rejtett eszközökkel kijátszani és csupán egyesek érdekében történő egyéni kedvezményezéssel próbál keveseknek előnyt biztosítani az összproletáriátus rovására. Ilyen helytelen, káros és az összesség érdekeit semmiképen sem szolgáló kinövése volt a közélelmezésnek az úgynevezett batyuzás. Emberek, akiknek csak az az előnyük volt, hogy több pénzzel rendelkeztek, mint mások, rajvonalban lepték el a vidéket és lepik el még ma is, a leglehetetlenebb árucsere-üzletek lebonyolításával jelentékeny mennyiségű élelmiszert szednek össze s viszik fel a fővárosba. A jobbik eset, hogy az elszállított élelmiszert a batyuzó saját szükségletére fordítja, de igen gyakran árdrágítónak csap fel s kihasználja a tömegek kényszerhelyzetét, rendkívül magas áron adja tovább a vidékről felszállított élelmiszereket. A proletáriátus érdeke, a proletárállam zavartalan ellátásának lehetősége kényszerítő erővel követeli meg, hogy Vélelmezésünknek e fattyuhajtását, amely minduntalan megakadályozza, hogy végre egész munkát végezhessünk az élelmiszer szétosztás terén, letörjék. Nem valószínű, hogy ezt csak hatalmi eszközökkel el lehet érni, kétségtelenül szükséges, hogy az államhatalom minden erejével a közeilátás lebonyolítása körül rendet teremtsen. Ezenkívül be kell látnia mindenkinek, hogy becsületes élelmiszerpolitikát csak úgy lehet csinálni, ha a proletárságnak a rendelkezésre álló élelmiszerkészletekhez való jogai egyenlően érvényesülnek, ha nem engedjük meg, hogy egyes pénzesek megtömjék az éléstárukat, a többi sok pénztelen, munkában robotoló százezer kárára. Ami van, abból minden proletár egyformán és egyenlően reszesediék, ez a proletáréleímezési politika vezető motívuma s ennek a programnak kell bármily nehézségek árán is érvényre jutni. Meg kell érteni végre mindenkinek, hogy az nem közellátás, ha egyeseknek sikerül batyuzással élelmiszert szerezni, a pr»letárság óriási többsége pedig súlyos nélkülözéssel küzd. Át kel! itatni végre a proletáriátus valamennyi tagját azzal a tudattal, hogy emberséges és céltudatos élelmiszerelosztást addig nem lehet produkálni, amig az egységes intézkedések végrehajtását egyéni batyuzások lehetetlenné teszik. A batyuzás kiküszöbölése tehát ha a látszat szerint pillanatnyilag kellemetlenül is érint s*kakat, elsősorban a proietárösszesség érdeke, a városnak az érdeke épen úgy, mint a falunak. Megértéssel, belátással és a proletárszolidaritás érzésével kell támogatni és elősegíteni azért ezt az akciót, amely nem annyira hatalmi eszközökkel, mint inkább a dolgozók józanságára appelláiva kívánja a batyuzás eltűrt intézményét megszüntetni. Ez még bőség idején is érthető volna, hát még ma, amikor még inkább sokszorosan fontos, hogy az a kevés élelmiszer, amit a felhozatal előteremt, nem ismerve kiváltságokat és megkülönböztetést, egyenlő mértékben táplálja a proletárság egyetemét. Újságkihordókat Egyén és család a kommunista társadalomban címmel Buxbaum Béla elvtárs tegnap fejezte be előadása második részét. Ismertette a család gazdasági s erkölcsi helyzetét, a nő alárendeltségét és lekötöttségét a múltban, majd arra a következtetésre jutott, hogy a kommunizmus, a gazdasági felszabadulás gazdaságilag jobb és az erkölcsileg, testileg, szellemileg tökéletesebb embert, férfit, nőt és gyermeket fog teremteni. A nagyszámú hallgatóság a tanulságos előadást nagy tetszéssel fogadta. Felnőttek oktatása. Feikérem a felnőttek szabadiskolájának magyar helyesírás és fogalmazás, német, francia, angol és gyorsírás tanfolyamaira jelentkezőket, akik ezideig még beosztást nem nyertek, avagy bármi okból elmaradtak, szíveskedjenek szombaton (julius 19-én) este 6 órakor a főtéri (volt róni. kath.) elemi iskola 1. sz. tantermében megjelenni. Ne változtassa meg senki elhatározását! Ne keresse az élet kényeiméi, hanem tanuljon, ismereteket szerezzen, hogy méltó tagja lehessen a dolgozók társadalmának. Igaz, a tanulás munka; a lelkiismeretes előkészület nagy feladat, de legyen meggyőződve mindenki, hogy ezért a munkáért, ezért a kitartásért százszor s ezerszer kárpótol a Jövő, Legyen ott mindenki, akinek bárminemű kívánalma van, hogy azt teljesíthessük, mert kitűzött feladatunk, hogy ismereteket szerezhessen az, aki akar! Szabadiskola vezetője. Az agitátorképző tanfolyam hallgatói felhivatnak, hogy minden alkalommal pontosan jelenjenek meg a tanfolyam óráin és mindenki, aki az előző órát elmulasztotta, igazolja magát. Több komolyságot az oktató előadásokon. Szomorú és sajnálatos tény, de meg kell állapítanunk^ hogy a proletárok érdekében múlhatatlanul szükséges és fontos nevelő előadásokon, melyek rendszerint a színházban folynak le, a hallgatóság egy része nem illő módon viselkedik. Amikor egyes hozzáértő elvtársak nem kiméivé fáradságot és időt, nemes önzetlenséggel igyekeznek a a munkásság tudását, ismereteit gyarapítani, mikor a munkásság komolyabb része tanulni, többet tudni akarna, akkor egyes avatatlan elemek botrányos viselkedésükkel, hangos beszélgetésükkel, nevetgélésükkel, örökös ki-, s bejárkálásukkal tökéletesen elrontják az előadás zavartalanságát, elkedvetlenítik az előadót s a tanulni akaró elvtársakat megakadályozzák abban, hogy kellően figyelhessenek. Kis proletárok illedelmesen tudnak viselkedni, egy pillanatra sem feledkeznek meg a jó nevelésről, csak a felnőttek között akadnak indolensek, akik az előadás végéig azon vannak, hogy minél jobban megzavarják a saját érdekükben rendezett előadást. Reméljük, hogy a jövőben a közönség minden tagja belátja, hogy nemcsak illő, hanem szükséges is több komolyság az előadások hallgatásánál. Ifjumunkás-propaganda. Folyó hó 16-án Linx és Molnár elvtársak Czelldömölkön ifjumunkás közgyűlést tartottak és megszervezték az ottani ifjúmunkások szabadoktatását. Ifjúmunkások! Jelentkezzetek minél számosabban az ifjumunkás dalárdába! keres jó fizetéssel a Munkás Újság kiadóhivatala. Jelentkezni lehet a hivatalos órák alatt a Munkás Újság kiadóhivatalában , A MUNKÁS ÚJSÁG kiadóhivatala értesiti az előfizetőket, hogy a félévi előfizetések julius 15-én lejártak. Kéri az előfizetési dijak pontos beküldését.
