Munkás Ujság 1. évfolyam, 3-52. sz. (Pápa, 1919)
1919-06-22 / 52. szám
8. oldal. MUNKÁS ÚJSÁG 1919 junius 3. ismerteti, a tanács Becsey hozzászólása után elfogadta azt a javaslatot, hogy a város lakossága két turnusra osztassák be s minden második héten jusson sertéshúshoz a husfogyasztó közönség. Elnök jelenti, hogy az irgalmas-rend házának kórházzá való átalakítása ügyében felterjesztett jelentést a központ kedvezően elintézte. Renner örvend annak, hogy Pápa végre kórházat kap, de kívánja, hogy pótlólag terjesszék fel azt is, hogy munkásbiztosító pénztár székháza is létesíttessék. Elnök a javaslatot nem támogatja, mert a munkásbiztosító pénztár jelenleg jól el van helyezve és sokkal sürgősebb munkásházak építése. A tanács Renner javaslatát elveti. Elnök indítványozza, hogy dr. Török Mihály könyvtárügyi megbizott fizetését a a régi VIII. fizetési osztály 3. fokozatában állapítsák meg. Elfogadják. A panaszbizottság jelentése. Magassy: Mint a hetes panaszvizsgáló bizottság elnöke teszem meg jelentésemet a a vizsgálat eredményéről. Azért küldtek ki bennünket, hogy a beérkezett panaszokat megvizsgáljuk s előre bocsátom, hogy csak kötelességünknek tettünk eleget, mikor minden panasznak helyet adtunk s azt most a Munkástanács elé terjesztjük. Meg kel I említenem, hogy a Munkás Újság nagyon helytelenül járt el, mikor a vizsgálat befejezése előtt foglalkozott annak okaival és eredményévei. A vizsgálat megindítását a pápai Munkástanács kívánta s így visszautasítom a cikkírónak azt a kijelentését, mely szerint ezt a vizsgálatot a munkásság salakja óhajtotta. A bizottság elé olyan hibákat is előterjesztettek, amelyeknek oka egyetlen hivatalos állásban levő elvtárs sem lehet, épen azért az ilyen panaszokat figyelmen kivül hagytuk. (Felolvassa a részletes jegyzőkönyvet.) Mikor hangsúlyozom, hogy egyetlen intézőbizottsági tagnak sincs joga hivatali hatalma révén magának előnyt biztosítani, kijelentem, hogy ezeket a panaszokat nem én emeltem, én csak megbízásomnak tettem eleget. A válaszok. Tenzlinger: Nem magamat védem, mert hiszen ellenem nem érkezett be panasz, épen azért teljes tárgyilagossággal tudom megbírálni a panaszokat. A hetes bizottságot elismerés illeti meg a végzett munkáért, mégis hézagosnak találom a jelentést. Sohasem volt, ma sincs és soha nem is lesz olyan Ítélkező fórum, mely a vádlottak meghallgatása nélkül hoz ítéletet. Nem vádolom meg az ellenőrző bizottságot azzal, hogy nem volt tárgyilagos a tények megállapításánál, de tényt megállapítani csak úgy lehet, ha ismerjük, hogy ki vádol s mivel bizonyít, mit bizonyít. Szükséges úgy bizonyítani, hogy ennek a bizonyításnak hordereje legyen. Emberek becsületéről van szó, tehát módot kell adni, hogy védekezzenek. Véleményem szerint ma el nem bírálható a kérdés, mert a jelentésből sem tudunk meg többet, mint amit eddig is hallottunk. Míg a tényeket meg nem állapítottuk, addig ebben az ügyben végső ítéletet hozni nem lehet. Forgács: A panaszbizottság bennünket, vádlottakat nem hallgatott meg, nem védekezhetünk, így megeshetik az, hogy a közvélemény megvetése érne bennünket. Becsületünkben vagyunk megtámadva, épen ezért szükségesnek tartom, hogy az összes ellenem emelt panaszokat sorra vegyem s igazoljam magamat — Védekezése során leleplezi Weisz Samu manipulációit. — Követelem, hogy mindazok ellen, akik becsületemben ilyen gaz módon gázoltak, elégtételt szolgáltasson a tanács. Renner indítványozza, hogy Weisz Samu felett a forradalmi törvényszék sürgősen ítélkezzék. — Javaslatát a munkásértekezlet elfogadja. Magassy és Szabó párttitkár felszólalása után Forgács válaszát tudomásul veszik. Bognár védekezik az ellene emelt panaszok ellen. Kijelenti, hogy a város nyugalmát ellenségeink igyekeznek felkavarni, üszköt dobnak a munkásság közé s ilyen csekélységekkel zavarják meg az intéző-bizottságot fontos munkájában. Buxbaum: A Munkás Újságban megjelent vezércikket, mely az ellenőrző-bizottsággal foglalkozik, én irtam; ha az ellenőrző-bizottság e cikket helyteleníti, csak arról tesz tanúságot, hogy nem értette meg. Kijelentem, hogy bárki a cikket végig olvassa, abban sem az ellenőrző-bizottság, sem a Munkástanács támadását vagy kritizálását, sem az intéző-bizottság védelmét nem találja. Ha az elvtársak ott lettek volna, ahol az ellenőrzőbizottság megszületett, a dohánygyárban, látták és hallották volna, hogy az intézőbizottságot csak az ellenforradalmi puccsban részt vett félrevezetett munkásnők támadták és csak ők követeltek vizsgálatot, olyan vádak alapján, amelyek nevetségesek, akkor megértették volna a cikk intencióját. Ezek a szerencsétlenek, kik közül néhányat elitéltek, bár félrevezetett proletárok, mégis ellenforradalmárok és kérdem, vájjon nem-e a munkásság salakja, lumpenproletáriátus ? A vezércikk az ellenőrző-bizottságot támogatni akarta munkájában, figyelmeztetni, hogy ne félmunkát végezzenek, hogy ne csak azt állapítsák meg, hogy X Y cipőt csináltatott, vagy házat vett, hanem, hogy ezzel visszaélést követett-e el, hivatalából kifolyólag előnyt szerzett-e magának, ha így jártak volna el, akkor sokkal érdemlegesebb munkát tudnának felmutatni, mint nevetséges feljelentések tömkelegét. A cikkben a legerélyesebb vizsgálatot kérem mindazok ellen, akik a proletárius ellen törnek, ha intézőbizottsági tag, ha nem. Nóvák, majd Szilos emelkedtek szólásra s követelik maguk ellen az eljárást, ha bűnt követtek el; de ha becsületességüket megállapítják, akkor követelik, hogy a vádiók rágalmazás miatt megbüntettessenek. Szabó kérdésére Magasssy válaszol a házkutatás kérdésében, majd elnök a gyűlést 15 percre felfüggeszti. Szünet után Viczay, Pelek reflektálnak az ellenük felhozott vádakra. Kerekes sorra veszi az ellene felsorolt panaszokat s követeli, hegy büntessék meg, ha bűnösnek találják. A nyomorúságot nem a kommunizmus okozta, nem a tanácsköztársaság merítette ki az országot, hanem a kapitálista háború. Ha pedig nyomorog a munkásság, akkor ő mindenkor vele együtt akar szenvedni. Tenzlinger a távollevő dr. Ballát veszi védelmébe. Nagyon szomorú tünet, hogy becsületes, dolgozó embereket rágalmaznak meg azért, hogy felforgassák a város nyugalmát. Nem a vádlottakat ítéli el, hanem azokat, akik jogtalan vádakkal gázolnak derék emberek becsületében. A legnagyobb lelki nyugalommal, megnyugvással látja semmivé összetöpörödni ezt a szomorú ügyet. A kormány a konjunkturális embereket erélyesen felelősségre vonja, ha visszaélnek hivatali hatalmukkal, de akik hivataluk révén nern. maguknak biztosítanak előnyöket, azokat nem bántja. Emberismeretem nem csalt meg, hiszen nincs egyetlen adat sem, ami megtorlásra méltó cselekedeteket mutatna fel. Az intéző-bizottsági iagok nem elismerésért dolgoznak, de megérdemlik, hogy abban a munkában, amit a proletárság érdekében fejtenek ki, ne bántsa őket senki. Ezt a szomorú, de jó eredménnyel végződő vitát azzaí zárom le, hogy indítványozom először, hogy felelősségre vonassanak a vádlók, kik emberek becsületében gázoltak. Mutassuk meg erélyünket s az összes rágalmazókat büntessük meg. A hetes bizottság terjessze be a vádlók névsorát s nehogy a pápai forradalmi törvényszék elfogultsággal vádoltassák meg, tegyük át az ügyet a győri törvényszékhez. Indítványozom másodszor, hogy igaztalanul megvádolt elvtársaink elégtételt kapjanak, mert olyan vád nem merült fel ellenük, hogy annak alapján helyükről távozniok kellene. Mondjon le az intéző-bizottság, a munkástanács pedig azzal fejezze ki iránta a bizalmát, hogy ismét megválasztja. Magassy, Bolla, Renner, Imreh felszólalása után mind a két indítványt elfogadják. Az intéző-bizottság tagjai erre a gytílésteremből kivonulnak, Renner átveszi az elnöklést s elrendeli a névszerint való szavazást. A munkástanács összes tagjai névszerinti szavazással bizalmat szavaztak az intéző-bizottság minden tagjának. A visszahívott intéző-bizottsági tagok nevében Kerekes mond köszönetet a beléjük helyezett bizalomért. De kívánja, hogy ez a bizalom erős legyen, mint a vas. Ha valaki visszaél ezzel a bizalommal, azt vonják felelősségre, de ne tűrjék, hogy avatatlan elemek gálád vádakkal illessék azokat, akik a proletárság érdekében önzetlen munkát fejtenek ki. A proletárság ügyét szent ügynek tartják, s ezért a szent ügyért mindent feláldoznak, még saját magukat is. Dolgoznia kell mindenkinek, öntudatos, munkás forradalmár legyen minden ember, legyünk résen mindenkor s nyomjuk el a huligánokat, kik a munkásság hatalma ellen törnek. Ne csalót, gazembert nézzünk egymásban, hanem testvért s szeressük egymást testvéri szeretettei, mert ez kötelességünk egymással szemben. Mi, akiket a munkásság bizalma vezetőhelyre áiiitott, régi, harcos szociálisták vagyunk s harcolni akarunk a szociálizmusért. De a magunk ereje, a mi törhetetlen lelkesedésünk nem elég ahhoz, hogy diadalra juttassuk a proletárság szent ügyét, álljon tehát mellénk a munkásság is minden erejével s ha együtt, egymást megértve és szeretve vesszük kezünkbe a munkásság védelmére a fegyvert, akkor nem lesz itt senki, aki alattomoan ellenünk törhessen. Klerikális bitangok dolgoznak ellenünk, konkolyt hintenek a munkásság sorai közé, ezeket nekünk kérlelhe-