Pápai Lapok. 46. évfolyam, 1919
1919-06-01
XLVI. évfolyam. 1919 június 19. szám. Független politikai, társadalmi ós közgazdasági heti lap. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkeroskedőso, P5-tér 23. szám. Telefon IIS. szám. Az igazság győzni fog! Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiaíóliivataláhoi küldendők. A lap ára: egész évre 16 K., félévre 8 K., negyodérro 4. K. Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Bgyes szám' ára 40 fillér. Uj vármegye. örvendetes hir járta be a várost a mult napokban. Küldöttség járt Budapesten abból a célból, hogy Pápa város szakittassék ki Veszprém vármegye területéből ós önálló hatáskörrel ruháztassák fel. A küldöttség eredménnyel járt ós meghozta a rég óhajtott, rég várt sikert, amennyiben biztositék/ot nyert, hogy Pápa város, a pápai, csornai ós celldömölki járások és a devecáeri járás egy részének egyesítésével, önállókörzetté fog átalakulni Pápa város székhellyel. A tanácskormány összes tagjai egyhangúlag teljesítették a város kérelmét, mely nyolc napon belül elintézést fog nyerni. Ez a 'legújabb vívmány méltán tölthet el bennünket örömmel és büszkeséggel. Évtizedek hosszú során át kérelmeztük mindenféle alakban és minden r Jü.^ond.Qlhjitá^ ÖJJiUlfc si tusunkat, sőt az utóbbi években, Veszprémvármegye intézőköreinek mostoha elbánása miatt már azzal is megelégedtünk volna, ha Győrm egy éhez csatoltak volna bennünket, csakhogy Veszprém vármegyétől szabadulhassunk. A régi kormányok szépen, leeroszkedőleg és kellő jóakarattal meghallgatták panaszainkat, sérelmeinket, de nem vitte őket a lelkük arra, hogy alázatos kérelmünkkel még csak komolyan is foglalkoztak volna. Erre vonatkozó kérvényeink ma is ott alusszák örök álmukat a különböző régi minisztériumok irattáraiban. Ebben a kérdésben is a régi (radiciók domináltak mint minden más téren. Ez a megfoghallan ósdi ragaszkodás volt a haláluk, mely megadta nekik a kegyelemdöfést. Amit akkor nem tudtunk elérni, pedig csak igazságot kértünk, — azt a józan észjárású, világos felfogású köztársasági tanácskormány rövid néhány napi tárgyalás után, minden teketória nélkül teljesítette. Teljesitetle peclig azért, mert belátta, hogy Pápa város közönségének kérelme jogos, igazságos ós a mi fő. méltányos. Egy körzet központjává léptünk elő, de jól járt ezen intézkedéssel az egész körzet is. Ozelldömölk huszonöt, Csorna harmincnyolc kilométer távolságra esik Pápától és vasuü összeköttetései bir mind a kettő. Gondunk lesz arra, hogy a hozzánk csatolt járások jó ós méltányos elbánásban részesüljenek, gondunk lesz arra, hogy sérelmeik mindenkor orvosolva legyenek, gonduuk lesz arra, hogy a körzet közönségének jogos kívánságai mindenkor teljesíttessenek. Tárt karokkal fogadjuk az ide csatolt járások lakosságát ós megvagyunk győződve, hogy jól fogják magukat mi közöttünk érezni és soha sem lesz okuk búsulni, hogy kiváltak a régi vármegyék kereteiből. Most pedig azzal fejezzük be,, a mivel tulajdonképp kezdenünk kellett val, hogy a kapitalista diktatúrát szolgálja. Az osztrák tőkések most, hogy az egyezmény tervezete nyilvánosságra került, a maguk megfizetett sajtójában a legélesebben támadják ezt a Bauer Ottót s az ententetől követelnek védelmet azzal a lehetőséggel szemben, hogy az osztrákok magyarországi vagyonvédelme érdekében elvi koncessziók tétessenek a szocializmus eszméjének. Egyfelől tehát siránkozva ós felháborodva követelik saját vagyonuknak megvédését a kommunizmus magyarországi gazdavolnn, hogy mély "köszönetünket nyil-i c , . , , . . , , , P vánitsuk azon két festfllet igen-tisztelt! 8 ^ 1 berendezéseivel szemben, másfelől tagjainak, a kik nem kiméivé időt, fámegszeretnék akadályozni, hogy a maradtságot és vesződséget, nekünk ezt u ' p^rszági Tanácsköztársaság rátegye kiváló nagy örömei megszerezték. \ k ° ze \ .« ™f ar ;!, 0 !í kapitalistáknak _ , ,, , ,,, , , . . * „'Ausztriában levő tökeire s ezzel a maEz a ket testület a papai »>W társada hni tulajdont odaát Ausztbizottság, továbbá a munkasok, katonák i íűábari megvédje. és földmives szegóuyeknek tanácsa. Üdvözöljük' okít szivünk mélyéből. egvódje íme: igy tükröződik a kapitalista j-i'end termelési anarchiája a kapitalista és elismerésünk is maradandó iesz. Az Öröm váratlant ért, berniünket és'elvekben és lelkiismeretben. Csupa zürsöhasem Jbgjnk 'eWejleni, de bálánk, zavar és lomály,"élvbTenség ós saját dogmáiuak is megtagadása a pillanatnyi gazdasági előny kedvéért. Belekergették úgyszólván a hozzájuk közelálló Bauer Oltót, hogy az osztrák kapitalizmus védelmében tárgyalásokat kezdjen, sürgetAmióta a proletariátus átveite Ma-Jték a megegyezést, bár jól érezték, hogy gyarországon a hatalmat, az osztrák .önmagukon vágnak sebet, amikor — kapitalisták meg nem szűntek állítólag az európai prolelárforradalom előestéjén Az osztrák műharag. veszélyeztetett gazdasági érdekeik védelmét kormányuktól követelni. Bár a a Forradalmi Kormányzótanács első ilyeu mélyrevágő elvi engedményeket tesznek a kommunista gazdasági Sideánah. Kedves és jó volt az anyagi perctől kezdve nyomatékos Ígéretet tett érdekeket megmenteni, de ezt nem lehet a külföldi vagyon védelmére, az osztrák kapitalizmus tajtékot túrva ordítozott az ifjú Tanácsköztársaság gazdasági berendezkedésének intézkedései ellen s garanciákat kívánt itt elhelyezett tőkéjének biztosítására. A német-osztrák kormány ennek a kampánynak a_hatása alatt néhány elhalaszthatatlau gazdasági kérdés rendezésére — mint amilyen a kölcsönös vagyonvédelem kérdése is — egyezményi tárgyalásokat kezdett a Tanácsköztársasággal. Az előzetes egyezményt a bécsiek részéről Bauer Ottó külügyi államtitkár irta alá, az ismert szociálpatrióta, aki „szociáldemokrata" létére helyénvalónak vélte, hogy együtt dolgozzék a lueger-habsburgiánus ker. szocialistákkal. Az ő marxista lelkiismerete — dacára orosz hadifogoly korában szerzett forradalmi tapasztalatainak — megengedte azt, hogy az osztályharc legnyíltabb megtagadásával rósztvegyen. egy burzsoá-szociáldemokrata koalíciós minisztériumban, másszó„elvi tiltakozás" vagy a kijátszás gondolata nélkül tenni. Egyik kezükkel zsebelnek, a másikkal tiltakoznak. Előbb ráparancsolnak az ő alkalmazottjukra, Beuer „elvtársra", hogy intézze ei az ő követelésüket Magyarországgal, amikor pedig ez már megtörténtnek látszik, akkor alaposau kiszidják azért, amit talán épen az ő rendeletükre, de talán felébredő szocialista lelkiismeretének parancsa alapján cselekedett. Berniünket a bécsi fiuánctőke lapjainak a farizeus meggy őzöd teleusóg mellhaugján átkozódó műharagja azonban meg nem téveszthet. Szavalásuk csak h%sbeazéd, üres, hamis alibikeresés. A kapitalizmus képtelen a lemondásra, áldozatra, minden cselekedetének rugója a profitvágy s ha érdeke e pillanatban azt kívánja, hogy velünk bizonyos gazdasági kérdésekben megegyezzék, akkor fogcsikorgatva bár, de meg fog egyezni. A mi számunkra nem is a bécsi ál vihar a fontos, ele fontos az, hogy a