Pápai Lapok. 46. évfolyam, 1919

1919-03-16

szólalásunkat. Ebben pedig semmi okunk sincs kételkedni és igy valószínű, hogy a nagy közönség ólraja teljesedésbe megy. Felette fontos és lényeges meg­takarítást, helyesebben, uj jövedelmet lehetne még elérni más irányban is. Erre az uj jövedelem forrásra a legkö­zelebbi időben fogunk reámutatni. Választások előtt. Mint a hogy a nagy közönség a napilapokból már értesült, a'kormány hosszas tanácskozás után megállapodott abban, hogy a választásokat a lehető legkorábbi időpontra kitűzi. Magyar­ország tehát választások előtt áll. Emlékezzünk csak vissza a béke boldog korszakaira, hogy mi volt egy választás. Tejj el-m ezzel, azaz inkább pálinkával folyó Kánaánná lett ez az ország, lobogóerdőnek látta valószínűleg az Eg minden serege a kies magyar •városokat ős falvakat és a piros és fehér kakastollas jelvényeket hányszor beáztatta a vér. Gsendőr-szurony, katonai kirendeltség, szolgabírói pofonok és hasonló jók szerepeltek annak idején a választás eszközei között és — annyi bizonyos — mindenki számára nagy •mulatság és muri volt egy-egy ilyen választási kampány. Ezeket az emlékeinket azouban raktározzuk [el. Elmultak azok a régi jó idők. Ha egy uj Vas-Gerjben, vagy egy uj Mikszáth Kálmán terem még "valalia a magyar avaron,'akkor a világ­háború előtti időkről fog melankolikusan érdekes regényt irui, mint Vas-Gereben, vagy sziporkázóan szellemeskedni, a hogy Mikszáth Kálmán tette. Ma már más idők járnak, legalább is más időknek kell járniok. Nagyon jól tudjuk, hogy a népkormány xi'ávt tanácskozott oly hosszú ideig, azért gondolkozott olyan sokat, mielőtt a választásokat kitűzte volna, mert nem akarta kitenni az országot annak a fel­fordulásnak, annak a megrázkódlalásnak, amit egy ilyen választási hadjárat jelent. Igaz, a kormánynak alapos oka volt arra, hogy ettől féljen és megrémüljön, azonban most az ország népének kell bebizonyitani, hogy ez a félelem alap­talan, volt. Be kell bizonyítanunk, mind­nyájunknak egyenként és összességünk­ben, hogy a régi idők elmultak, hogy ma már a választást komoly állam­polgári aktusnak tekinti mindenki és hogy a választásoktól az uj Magyar­országban nem kell már féluio senki­nek. Be kell bizonyítanunk, hogy az egész ország népe megérett az általános titkos és egyenlő választói jogra, be kell bizonyítanunk, hogy megérett arra a hatalmas sors-fordulatra, amely az országban végbement, be kell bizonyí­tanunk, hogy olyan nemzetgyűlést vá­laszt majd az ország, csendben, rend­ben, minden tumultus nélkül, amely rendzavarás nélkül választott ország­gyűlés'méltóképen fogja képviselhetni az ország érdekeit ós nópót. Annak, hogy a választás, amely nemsokára ránk következik, csöndben rendbeli ós felfordulás nélkül folyjon te, nemcsak az a feltétele, hogy ne legyen pálinka és dorbézolás, ami az uj törvény szerint lehetetlen és céltalan is, hanem az is, hogy minden egyes választó polgár ós választó polgárnő tudja, hogy most nemcsak éppen kép­viselőt választ, hanem Magyarország j jövendő sorsa felől dönt. Soha még Magyarországon az ezeréves történelem folyamán nem volt ilyen fontos és élet­bevágó választás. Ezt mindnyájunknak tudnunk kell és mindenkinek ehhez is kell alkalmazkodni. De van még egy másik ok is, amiért nyugodt ós móltóság teljes választást követelünk az ország népétől. Ez a másik ok pedig az, hogy idegenek, megszálló csapatok vannak az ország területén. Ezeknek látniok kell, hogy ez az ország még szenvedésében ós keserűségében is milyen komoly, mi­lyen intakt, milyen ép, hogy ez a nem­zet bizik a jövőjében, amelynek fényes­nek és ragyogónak kell lennie. Nem szabad a legcsekélyebb ürügyet sem adnunk arra, hogy az ellenséges meg­szálló csapatok rendbontást konstatálva az egész országot rendcsinálás ürügye alapján 'megszállják és itt berendez­kedjenek. A választások előtt tehát szálljon mindenki magába, foglalkozzék az állás­foglalásával és 0 * komoly, meglontolt szándékától ne térjen el semmi áron se jobbra, se balra. Szinészet. Cigány. Szombat este Szigligeti örök szép népszín­műve került színre kitüuö előadásban. Pesti Kálmán a címszerepben oly elsőrendű művészies játékot produkált, a mit vidéki színpadon csak ritkán leket látni. Szerződtetése a színtársulatnak nagy előnyére van. Benkö Ilonka mint Rózsi bravúros alakítást nyújtott. Szenvedélyes kitö­réseit megrázó drámai erővel vitte a színpadra, amiért sok viharos tapsokat kapott. Érckövy László Peti szerepével gyarapította gazdag ba­bórait. Temperamentumos, eleven volt, mint mindig. Máté László elegáns Várszegi grófja finoman érvényesült. Sarkadi Gusztáv Kurta komikus helyzetével állandó derültséget keltett. Jók voltak még: Kováosics Margit, Dalnoky Toszn, Vajda Lnjos és Császár Gyula. fogói a nőknek. Vasárnap és hétfőn Jogot a nőknek c. három felvonásos ostobaságot láttuk. A hang­zatos cim ós az író jóhimevű nem sejtette azt a keserű csalódást, ami ennek a darabnak előadá­sával érte a közönséget. Egy operett zeneszám ós minden tartalom nélkül. Színészeink igyekez­tek jót produkálni, de az mit sem változtatott a' darab sikertelenségén. A tanítónő. Kedden A tanítónő, Bródy Sándor előnyö­sen ismert színműve került szinre. A címszerep­ben Antal Nusi kifogástalan volt. Beszéde kissé gyors, de egyébként mindég kedves és ügyes. Ifj. Nagy Istvánt Császár Gyula játszotta meg előkelően, finom alakítással. A. nagyaszony és öreg Nagy István szerepében Ivovácsios Margit ós Vajda Lajos jeleskedtek. Boszorkányvúr. Szerdán ós csütörtökön Boszorkányvár régi hites operettet újították fel, igen jó előadásban. Coralie énekesnőt Kállay Jolán, a mi kedves művésznőnk játszotta, már a tőle megszokott bájossággal, de az énekszámoknál rekedtsége miatt még mindig nehézségekkel küzdött. Nagyon ügyes ós elragadó Veras volt Dalnoky Tessza. Ki kell emelnünk Antal Lajost a ki Józsi csor­dás hálás szerepében brillírozott. Ez este is be­igazolta, hogy tehetséges, jó színész. Benedek Jolán mint Marcsa, sikkes volt. Kicsi, de kelle­mes hangja szépen érvényesült. A többi szerep­lök kisebb szerepükben is tudtak érvényesülni. Lyon Lea. Pénteken Lyon Leát játszották. A darab már eléggé ismeretes. Konstantin herceg fényes szerepét Máté László alakította elsőrendű mű­vészettel. Lea Dalnoky Tesza volt, aki nagy gonddal és sikerrel oldotta meg nehéz feladatát. Vajda Lajos Lyon rabbiját mesteriesen élethűen játszotta meg. Vajda amilyen elsőrendű jeles komikus a bohózatokban, épp oly kiválóan jó színész a komoly szerepekben is. Kovácsica Margit kisebb szerepében is jót produkált. HÍREK. Árvaházban. — Válasz 8zabó S. Z»igmondn»k. — Nem minden árvaház oly nagyon szomorú, Nem mindenik felett lebeg sötét boru. Jönne el csak hozzánk. Nézne meg bennünket, A mi csacskaszáju, vig kicsinyeinket, Mikor közéjük lép a bus „árva anya", — Kora özvegy ö is s az élet mártírja,' De, mint az égő tűz sötét üvegen át: Nem látjuk fényét, csak érezzük parazsát, — Apró-cseprő bajuk nem kicsinyes néki, Kicsordult könnyüket letörli, megérti. Két ölelő karját feléjük kitárja, Apraját ós nagyját hő szivére zárja. Ugy csüngnek rajta, miut fehér virág a fán, S ki később érkezve nem fér hozzája tán, Boldog, vig mosollyal csókos kis ajakán, Messziről kiálltja: anyám, kedves — anyám. Debrecen. Patayné Farkas Gizi. — Halálozás. Városszerte őszinte mély részvétet keltett özv. Fischer Adolfnénak gyá­szos olhunyta. Az elhunyt úrinő városunk tár­sadalmának előkelő és köztiszteletben álló tagja volt, aki nemesszivüségóvel gyakran áldozott a jótékonyság oltárán. Temetése folyó hó 11-én ment végbe, melyen nagy részvét ívyilvánult meg. Nyugodjék békében! — A veszprémmegye első képviselője­löltje. A pápai járásban megszervezett községi kisgazdapárti vezetőség f. hó 14-én Pápán nép­képviselő jelölő gyűlést tartott. A közgyűlés egy­hangú lelkesedéssel dr. Mohácsy Lajost az orsz. kisgazdapáit alelnökét kiáltotta ki a pápai járás részéről népképviselő jelöltnek. A közgyűlés egy­úttal felháborodással utasította vissza egyeseknek a párt egységét megbontani célzó konkolyliintő törekvését és lelkesen tüntetett Szabó István mi­niszter, a kisgazdapárt orsz. vezére mellett. — Haláleset. Id. Koritschoner Vilmos neje szül. Hirschler Fány f. hó G-án 44 éves korában Budapesten a Pajor-szanatoriumban súlyos műtét után meghalt, temetésé folyó hó 9-én volt a Budnpesli izr. rákosi temetőben. Férje, egyetlen Ipánya Erzsike a Hirschler és Koritsohone.r család gyászolják. Nyugodjék békében. . — Szerződtetés. Heltai Hugó színigazgató a mult héten nagy sikerrel vendégszerepelt Pesti Kálmán színművészt tagjai sorába szer­ződtette,

Next

/
Thumbnails
Contents