Pápai Lapok. 46. évfolyam, 1919
1919-02-09
Pfaml lapok ország "területi egységét igazolni, hogy elmondták, miként csapta be Árpád vezér a Szvatopmk nevű szláv uralkodót. A becsapás nem jogcím. Nem akarok csendőrszuronnyal támogatott szup•remáciákról hallani, hivják azt csehnek, románnak, vagy — magyarnak. — De szólani akarok arról, hogy ha ez a Magyarország a Kárpátoktól a déli Dunáig és Ősiktől a Lajtáig ezer óv óta egységes terület volt, akkor annak mélyebbreható okai vannak, amin sem Kramarzs, sem Neoulcea tábornok nem fog változtatni tudni. A mai tízmilliós magyarság nem volt, hanem lett. És pedig lelt a Duna-Tisza mentén sok-sok idegen törzs együvé olvadásából. Volt itt avar, bolgár, szláv, görög, gepida, frank, török, talár, kun, sváb és legalább hélfajta magyar. A gabonatermő vidék gazdasági azonos érdekei, aztán a középkor egyetlen nagy szállítási eszköze: a Duna, létrehozta, hogy egyik ember a másik-] kai, egyik falu a másikkal, egyik nyelvű vidék a másikkal érintkezésbe lépett s a mind sürübb érintkezés által átvették egymás nyelvkincsét, egymás gondolatait — ez a mai magyar nyelv. Az országnak azok a vidékei, amelyek nem tartoztak a Dunatengely gazdasági érdekkörébe, a hegyvidékek, kimaradtak ebből a kölcsönös áthatásból s megtartották a maguk külön nyelvét. De ezek közül is az északi hegyvidék, amelyet sok egyenes uton a Dunába rohanó folyó köt Össz.e a Dunatengellyel, ha nem is nyelvben, de érzésbeli leg az Alföld napelemével, a magyarnak nevezett, magyarrá lett föidmives néppel azonosnak érezte magát, mert évről-évre uszályokon fát hordott az Alföldre és elhelyezte ott a maga háziipari cikkeit, s vitt magával fel érte gabonát. Az erdélyi románság, amelynek ma is csak egy — hajózhatlan — folyója van, amely bekapcsolná a Duna-Tisza rendszerbe, idegen maradt ettől a folyamattól. Igy volt ez majd ezer évig. Aztán a 19. század második felében a magyar dzsentri-osztály kikopott az indusztrializmus fejlődése következlében a birtokairól. Hogy gazdaságilag elhelyezkedhessék, átvette a beamteri pályákat, s hogy ezt magának biztosítsa, s hogy önmagát állítsa be ez az osztály az egyetlen nemzetmentő tényezőnek, felállította a magyar nyelv kritériumát: csak az lehet jó magyar, aki magyarul tud (s elfelejtették, hogy a Ooga Oktáviánok —. akik pedig olyan jól tudtak magyarul, hogy a Petőfi-Társaság taggá választotta őket - mégis csak irredentát csináltak a magyarság ellen!) Ez a végzetesen ° hibás szempont hozta magával, hogy a nemzetiségeknek nem nyitottak nemzetiségi iskolákat; ezek aztán kikényszerültek Prágába, s most onnan marcangolják ezt a szenvedő országot, holott sokkal jobb lett volna tót nyelvű, de a magyaraággal egy életet élő középiskolákat ós akár egyetem et. is a magyar állam tót nyelvű alattvalóinak adójából állítani, a hogy ezt Deák Ferenc kívánta. És magával hozta ez a szörnyű hiba azt is, hogy a gazdasági szempontokat teljesen mellékeseknek ítélték: Erdélyt pl. még a földgáz-akcióban is idegen, német tőkének szolgáltatták ; ki ós szabad teret engedtek az Albináknak és a Zsivnosztensztváknak. Ezek, jól felfogott üzleti érdekből, hogy miuól több üzletfelet szerezzenek, kijátszották a nemzeti szempontot, maguk mellett: fizették a pópákat és a jegyzőket s ezek irredentát hirdettek — a nékik járó percentekért. Erdély miután a magyar Alföld a maga faanyagát a jó vizi összeköttetésnél fogva a tót vidékekről szerezte be, — kénytelen volt a lapályos Romániával csereviszonyba lépni, amelynek tengerpartja miatt viszont sok fára volt szüksége A sürübb gazdasági érintkezés ós érdek azonosság erősebb ; kulturális verkenn góst is idézett elő, amelyben óvszázadókig persze az erdélyi románság volt az adó fél; tehát az a tehetséges népeiéül, amely Magyarországnak Szebeni Jankót és fiát Mátyás királyt adta. Erdélyben nyomták az első román bibliát is és az egész román kultúra itt gyökeredzett az erdélyi magyarsággal és szászsággal való testvéries ölelkezésben,- amelyet az erdélyi hegyek a törökdulás elől is /megvédtek. Végzetes hibát' követett el a magyarság, amikor a kapitalizmus szárnyai alatt a'"19. század második felében ébredő nacionalizmus jelszavainak beugrott és tisztán a nyelv sibboletjóro függesztette a szemét, de a gazdasági bekapcsolást még abban az utolsó órában is elhanyagolta. Szinészet. Az e heti műsor is — mint eddig mindig — változatos és érdekes volt. Jó előadások, a darabok kiállítása és szereptudás mind hozzájárultak ahhoz, hogy a közönség a színházat állandóan megtöltse. A Bajusz. Szombaton és vasárnap egy régi operett került felújításra. Megállapíthatjuk, hogy a darab közvetlen humorával, szép beállításával, a szeIreplök jó játékukkal megnyerték a közönség j tetszését. Vajda (János huszár) tökéletes figuráját nyújtotta a tipikus magyar huszárnakr Császár mint a határozott jellemű magyar földesúr jó játékával nratott tetszést. Kállay Jolán (Rosette) kitűnő alakítást nyújtott. Antal Lajos a magyarból németté vedlett urat játszotta nagy megértéssel. Kovácsics Margit élethűen alakította a főúri hölgyet. Benedek Jolán bájosan játszotta a comtesse szerepét. Máfhó a szórakozott diplomata, a szokott jó volt. Antal Nusi eltekintve a gyors beszédtől, jó alakítást nyújtott. Urasági inas kerestetik. Héttőn este mint a plakátok is hirdették, „nevető est" volt a sziuházban. Az urasági inas (Érckövy) tényleg oly mulatságos helyzetbe keveredik, hogy elnyerje szive választottjáiiak (Antal Nusi) kezét. Antal Nusi nagyon ügyesen játszotta mog szerepót. Heltai ós Kovácsics M. , i\z öregek szerepében állandó derült helyzeteket teremtettek. Halmágyi karnagy szép zenét irt a darabhoz, melyre Dalnoky ós Érckövy ügyes táncokat lejtettek. Benkö,. Sarkady, Cilley kisebb szerepeikben jó alakítást nyújtottak. . Lili. Érckövy Károly vendégjátéka tette változatossá a keddi estet. A színházat megtöltő közönségnek a saisou egyik legsikerültebb estében volt része. Érckövy szerepében pompás volt. Gyönyörű éneke, mesteri játéka igazolta, hogy igazi művész. Kállay Jolán pedig önmagát multa felöl. A 20 éves fiatal lány pajkossága és elevensége, a 60 éves matróna reszketése ós vónsége oly élethű alakitást nyert az ő kezében, amelynél jobbat elképzelni sem lehet. Heltai játékára jelzőt találni nem igen lehet. Társulatának ö a kimagaslóan legjobb színésze. A beteg Császár helyett Nagy Jenő ugrott be a báró szerepébe, még pedig sikeresen. A jó előadáshoz Érckövy, Dalnoky, Bihary ós Sarkady járultak hozzá. Halmágyi karmester elsőrangúan dirigálta zenészeit. Tul a nagy krivánon. Negyedszer került szinre Farkas Imre'nép* szerű operettje nálunk, ismét i^eifc ház mellett. Érckövy Károly (Kis Pista) ez este is elsőrangú volt. A többi szereplök is a szokott jók voltak. Magdolna. Csütörtökön este Magdolna szép drámája fakasztott könnyeket sokaknak szeméből. Benkö Ilonka Magdolna szerepében brillírozott. Jobbat már elképzelni sem lehet. Vajda Lajos mint Gyömbér Mihály & szokott jó volt. Kovácsics Margit élethűen és igen jól játszotta Ágnes szerepót. Elismerést érdemelnek ügyes játékukért Érckövy, Császár, Cilley ós Keleti Böske. Pacsirta. Szenzáció erejével hatott a Pacsirta szinre hozása. Már napokkal előbb ostromolták a pénztárt jegyekórt. A pénteki bemutató várakozáson felüli volt a sikerben. A. szereplök kitűnő összjátéka és a Mzép- színpadi" kiállítás csak emelte az est sikerét. Kállay Jclán elragadó volt mint Juliska, énekelt, játszott már a tőle megszokott művészettel. Török Pál szerepében Vajda Lajos ragyogtatta tehetségén"!: legjavát. Kitűnő alakítást nyújtottak Császár Gyula, Dalnoky Tesza, Máté László, Antal Lajos. H. Zombory Ilonka és Érckövy László körmagyar táncot lejtettek igen ügyesen. A közönség sokat tapsolB, melyet a szereplök meg is érdemeltek. Kellemetlen kérdések. Mondják kedves szülésznők és színészek, tehát „Angiesen" vagy „Kolotin" ? Mondja kedves kis Ércitövy, mikor nyitja meg a kuglizóiskolát magasabb alapou? Mondd kedves Antal Nusi „Hová sietsz, oh mondd hová" ? Mondja kedves Kállay Jolán, miért oly hideg a szobája? Mondják kedves művésznők, mennyi lO-f-8 ? Mondja kedves Dalnoky Tesza, veszve vau inár Lengyelország? Mondja kedves Császár, igaz az, hogy addig rabolta meg ramslinál a tökászt mig rövidzárlat lett ós begyulladt? Mondják kedves színésznők ós színészek igaz az, hogy Öuök között a. száj- és körömfájás járvány ? Mondja kedves Kállay Jolán, ui.éit- :: "2 szereti a baritonistákat? Mondja kedves Kapitány ur, mikor lesz Ou őrnagy? Mondja kedves Benedek Jolán tanult Ön citerázni, vagy magától is tud? Mondja kedves karmester ur, miért szereti a rendezőt? Mondja kedves rendező ur, miért szereti a karmestert? Mondja kedves Nagy Jenő, mikor volt Debreceuben ? Mondja kedvos Benkö Ilona, mi az a sétáló egység?
