Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-06-09

„Egy Istent imádunk legyünk testvérek!" Ezen magától értetődő felhívás amit különben hangsúlyozni se kellem azért jegyeztük fel, mert hazánk egyi legillusztrisubb főpapjának, Dr. Roi Nándor veszprémi megyés püspö Ómóltóságáuak ajkáról hangzott el, in dőn a pápai zsidó hitközséget maga látogatásával megtisztelte viszouozvá a hitközségnek Előtte való tisztéig megjelenését. A veszprémi püspök nemcsak kati Hgyházfö, de közjogi méltóság is a ig ö NEMCSAK katholikus magyar polgároki hanem minden — e hazában élő, bái milyen felekezetű — i.. agyarnak busa kesege és tiszteletének tárgya! Aunál szebb és inagttaztosabb tehi az a felebaráti szeretet és valóbau Krisj tushoz illő alázatosság, mellyel magi méltósága dacára hozzánk végtelen sz< rénységgel, minden leereszkedő modvj nélkül — leereszkedett. Végtelenül jól esik szivünknek tud i azt, hogy egyik első főpapja bazánkna a felekezeti békét, a testvériséget bii deti, különösen most, midőn az áldatla világégés mindent szétrombol és felfoi dit, erkölcsöt, békét, türelmet egyarán Jól esik éa megnyugtat bennünket hogy a magyar főpapság ogyik kinin gasló, nagyszivü alakja maga routa példát a kölcsönös megértésre. Különösen fontos ez nálunk Pápán ahol — nem is olyan régen. Nége Ágoston plebáuossága idején — ennél előtte a katholikus és zsidó hitvallást magyarok igen jól magértették egymás s városunk érdekébeu a közjóért mindi) együtt küzdöttek. Megvan minden reményünk arra hogy a jövőben ismét igy lesz épei „u,j püspökünk1 útmutató példája nyo min. Nem hízelgés, hauem csak szivbő fakadó, őszinte megnyilatkozás az, mi dőn kijelentjük, hogy: ..ILYEN püspökünl sem volt még soha!

u Ha hitvallásúul szeriut nem is, de az ember és feleba ráti szeretet pólduadásában, a Krisztus szerénységben és alázatosságbau vala mennyiünké. Adja a Miudenbató, hogy hazánk nak, egyházának és minden magyarnál örömére, minél tovább és minél hátha tósabban tölthesse be magas tisztét ói hirdethesse az Ur igéjét, a felebarát szeretetet! Ipari többtermelés és adópolitika. Irta: Dr. Feleky Géza. A magyar iparfejlődés lehetőségei itek mérlegelésénél mindig tekintetb kell veuni azt a körülményt, hog; Európa nagy indusztriális államaiho mérve, Magyarország a — szénszegón; területek közé tartozik. A magyar szón termelés még a legutóbbi békeévekbei sem érte el a százmillió métermázsa! agy hogy Magyarország la kosa ágára fe jenként és évenként mindössze négy-ö métermázsa idehaza termelt szén jutott Ezzel szemben Németország mindéi jgyes lakosságára mintegy 40 méter mázsa odahaza kibányászott szén esik mig Angliában vagy Amerikában méj •lagyobb a szén fejkvótája. Az ipar ke jyere a szén. Igen sok iparágnál a szél ÍM a termelési költségeknek legfouto >abb tétele: és ez a tétel kedvezőtlenü ilakul a magyar iparuJÜ, amely fokozol mértékben fog importált szénre szorulni »mint kiszélesíti termelését. A szénhián; korántsem legyőzhetetlen akadálya ; nagyar ipar többtertnelósónek, de min lenesetre egy olyan körülmény, am el; óvatosságra int akkor, ha a magyar ipa övőjét akarjuk megrajzolni. A legközelebbi évek igen nagyfon ossagunk lesznek a magyar ipar szem )ontjából. A magyar togyasztópiacon : íáboru megindulásáig kemény küzd el net kellett vivnia a német és osztr.il par termékeivel a magyar indusztriális erraelésnek. A német verseny most ]( igyuéhány évre kikapcsolódik, akkor i.< ta Németországgal különös kedvezmé lyek alapján kötünk vámszerződést ugyróezt a korona dizázsiója, a márki Irágasága igen nagy automatikus védő -ámot fog képviselni, másfelől a beho ;atal kétségkívül állami engedély he: esz kötve és szigorúan megszabott kor átok között fog mozogni. Hiszen valu áris okokból egyelőre nem igen im lortálhatunk többet, mint amennyit ex tortáiul tudunk és igy a passzív keres .edelmi mérleg fényűzéséről egyitlőrt e kell mondanunk Az osztrák ipar is okkal kevésbé fogja elárasztani a ina;yar piacot, mint azelőtt, mert az osztrák orroány arra fog majd törekedni, hogy uindenekelŐU saját fogyasztóinak azük' égletót biztosítsa. És ez elég nagy eladat lesz az osztrák ipar számára: liszen a háború alatt a közönségnek lig volt módjában pótolni az elfogyaszott vagy elhasznált készleteket. A magyar piacnak csaknem teljes mouopolizálása kétségkívül nagy kunjuk túrát nyit meg iparunk előtt, — bármilyen nagy nehézségekre kell is számítani az átmenetgazdaság évei alatt. Azonban ennek a nagy konjukturának kihasználását majdnem megakadályozta a kormány, az u,j adójavaslatok által. A hadiuyereségudó kiterjesztése a békeévekre és főleg a hadiuyeieségadó alapjának különösen kiszélesítése, a rentabilitás elvéuek elejtésével teljesen elég lett volna az iparfejlődés megbénítására. A kormány sajátságos módon akarta részben vagy nagyrészt igénybevenni az állampénztár számára az iparnak a legutóbbi békeévekkel szemben elért jövedelemtöbbletet és pedig tekintet nélkül arra, hogy uz ipari részvénytársaságok alaptőkéje meguövekedett-e 1914. óta vagy sem. Ez az eljárás jogosult azokban az esetekben, amikor az alaptőkeemléssel kapcsolatosan nem történtek ujabb befektetések, amikor nem a termelés kiszélesítése végett folyamodtak a részvénytársaságok az alaptőkeemeléshez, hanem csak azért, hogy igy felhígítsák és elvonják az adó alól nyereségüket. De ez az ipari többtermelés elsősorban abban iog kifejeződni, hogy egy nagy sora az iudusztrális részvénytársaságok* nak 2 millióról vagy 4 millióról 20 millióra és 25 millióra lógja felemelni az alaptőkéjét, hogy uj ipartelepeket létesítsen és uj gépeket állítson fel a termelés fokozására. Az adójavaslatok ebben nz esetben sem akarták levonni az adóalapból a nyereségtöbbletnek azt a részét,- amely az alaptőketöbbletnek normális kamatozása. Ez azt jelentette volna, hogy az alaptőke jelentékeny emelése vagyis az erős tempójú iparfejlődés esetében az indusztriális vállalatok tőkéjüknek még csak normális kamatozását sem remélhették volna, noha viselnünk kellett volna azt a nagy kockázatot, amelyet a termelés jelentékeny kiterjesztése jelent minden iparvállalat számára. Mar a régi keleti bölcsesség sem angedte meg, hogy pecsenye készüljön ÍZ olyan tyúkból, amelyik aranyat toj. De éppen ezt akarták tenni az adójavaslatok, amikor néhány száz millió koroua gyorsan esedékes adóbevétel kedvóért szinte teljesen megakadályozták volna iz ipari többtermelést Magyarországon. De szerenosére Wekerlének és Popoiricsuek van érzékük a gazdasági élet ránt és igy ma már bizonyos, hogy az idójavaslatokuak ez a képtelen terve nem og a magyar törvénykönyvbe kertelni.