Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-05-26

bizalmát esidöszeriut elnyerni szerencsés még uem voltam, hogy tekintsenek megnyugvással működésem elé, amelyet tisztán a közérdek, a tárgyilagosság szem előtt tartása tog irányitaui, inert hiszen olyan állásból jövök át ide a közigazgatás szolgálatába, ahol a személyes érzéseket, mindig alá kellett rendelnem á közérdeknek, as igazságnak. Ez az érzés, ez a tudat, ez a megszokottság togja uralui jövő magatartásomat is, mert méltóztassanak elhinni, hogy sohasem togom éreztetni azt senkivel sem — annál kevésbbé, mert hiszen ez iránt nem is érdeklődöm, hogy bizalmát, velem szemben nem előlegezte, mert én nem azon képviselőtestületi tagoknak akarok polgármestere lenni, akiknek bizalmából ez állást elnyerhettem, hanem polgármestere, egyaránt szolgája akarok lenni e 22000 lelket számláló város minden rangú, rendű és uemü polgárának. Hogy megindokoljam azt, hogy a magam legnagyobb sajnálatára is ezidő szeriut a törvényben előirt esküt ma még le nem tehetem, hivatkozni vagyok kénytelen az 1869. évi IV. t.-o. 8 szakaszára, amely parancsolólag kiino dja, hogy biró és ügyész, törvényhatósági és községi hivatalt nem vállalhat, amiből önként következik hogy e hivatal elfoglalásának alapját képező esküt, addig amig jelenlegi állásomtól fel uem mentenek, le uem tehetem. Pápa város szervezési szabályrendeletének 104. 9-ára hivatkozva, tisztelettel kérem azouban a t. Közgyűlést, méltóztassanak engedélyt adni nekem arra, hogy polgármestei ré történt választásomat tárgyazó határozat jogerőre emelkedése és illetve jelenlegi állásom alól történt felmentésein után tehessem le uj állásommal járó hivatalos eskümet. Lelkem benső szükségletének akaiok eleget tenni akkor, amikor szavaimmal ahhoz a férfiúhoz fordulok, akinek örökéhe lépek a közbizalom folytán, megemlékezve a lelépett polgármester Mészáros Károly urnák két évtizedet meghaladó munkásságáról, amellyel e városban több, ércnél maradandóbb emléket állított magának, mert ebből merítem jövő munkámat illetően az ambítiómat, ez fogja megadni nekem a lökő erőt arra, hogy a köa érdekében minden tehetségem mel, legjobb igyekezetemmel munkálkodjam S ha a munkában kitáradva, — uyugalom

r

a vágyva — el is hagyta e szép pozícióját, engedjék meg, hogy öt arra kérjem, hogy azért ne tünjöu el a küzdőtérről, bocsássa rendelkezésre értékes tapasztalatait nekünk továbbra is, mert hiszen mi is vele együtt a közjó előmozdításán akarunk munkálkodni. Engedjék meg, hogy most áttérjek a tulajdonképen i programmbessédemre, vázoljam azt a munkatervet, amelyet megvalósítani akarok. Merész és kockázatos dolog volna ugyan, sőt bizonyos tekintetben lehetetlen is, hogy ma amikor ez a nagy világfeltordulás napról-napra uj helyzetek elé állit bennünket és leküzdhet lennek látszó akadályokat gördít utunkba, apró részletekre kidolgozott muukatervet állítsak fel, mégis engedjék meg, hogy nagy vonásokban vázoljam azokat a feladatokat, amelyek megoldásra várnak, amelyeket minden erőmmel meg valósítani akarok. A teendők két réazre osztandók: a jelen éa közel jövő és később — majd a háború utáni feladatok megoldására. Legégetőbb szükségnek tartom ma a közellátás kérdésének megoldását A közélelmezésnek mindnyájunkat oly közelről érintő kérdése, talán a legfontosabb reánk nézve és itt — mint ahogy Önök is bizonyára olvasták — örömmel utalok a közélelmezési minisztérium azon tervére, hogy a 10.000 lakoson felüli városokat a törvényhatósági „központok köréből kiemeli és közvetlen érintkezést helyez kilátásba részükre, ami nagy jelentőségű azéit, mert egyrészt megkönnyíti a törvényhatósági központok feladatát, másrészt gyorsabb és akadálytalanabb hozzájutást biztosit a városok lakosai számára nyújtandó élelmiszerekre nézve. A másik igeu fontos kérdés a ruházat kérdése, ahol a mármár elviselhetetlen drágaság a társadalom minden rétegét egyaránt sújtja, aminek leküzdése, a nyersanyagok előteremtése, eszel a kereskedelem és as ipar érdekeinek előmozdítása is, gondoskodásomnak egyik legfontosabb tárgyát fogja képezni. Itt természetesen nagy mértékben rá leazek utalva a kereskedelem, as ipar és a mezőgazdaság vezető embereinek szakértői tudására, akiket miuden fontosabb kérdésnél elösetesen meg fogok hallgatni, hogy a tőlük szerzett ismeretek birtokában as érvek meggyőző fegyverével küzdhessem ki illetékes helyeken mindazt, amivel e város lakosaágának e némü bajain segíteni kell. Természetesen nem fogok kímélni táradsá got a tekintetben, hogy az eredmény biztosítása céljából mindenütt személyesen interveniálják, mert célt érni igazán csak igy lehet. Áttérek most azokra a feladatokra, amelyek ugyancsak rendkívül fontosak, mert hiszen abban a világáramlatban élünk ma, ahol — nézetem szeriut is -- igeu helyesen a szooiális feladatok élénk érdeklődés, fokozott nagy munka tárgyát képezik. E kérdéssel kaposolatbau legelső sorban is hivatkozom annak a férfiúnak a munkájára, akit vezéremnek tekintek, aki A maga nagy emberszeretetével, törhetetlen munkásságával fennen lobogtatja e nemes célok lobogóját és aki rövid működése alatt is, egy egész vármegye közönségérek osztatlan szeretetét, mélységes nagyrabecsülését vivta ki magának, e vármegye szeretve tisztelt Főispánjának Dr. Rainprecht Antal Ur őméltóságának ténykedéseire, akit e terén miudon tekintetben követni akarok s ha az ö képességei sajnos nem is állnak a rendelkezésemre, s az őt körülvevő osztatlan szeretet és ragaszkodást eluyerní nem is fogom tudni, szabadjon hinnem, hogy e téreu kifejteudö jövő munkáságommal, legalább a megelégedést tudjam e város közönségéből kiváltani. Igeu fontos előkészületi iutézkedéseket fog kelleni tennünk az átmenet idejére, amikor majd a harctérről dicsőséggel visszatérő fiaink részére kell megfelelő elhelyezést biztosítanunk, megfelelő munka alkalmak nyújtásával existeutiájnkat megalapoznunk. Jiigetőeu sürgős kérdés lesz a lakás hiány megszüntetése, az épitö ipar felleuditése, amivel véleményem szerint nemcsak lakást fogunk tudni biztosítani számukra, hanem egyúttal munkaalkalmat is fogunk nekik tudni nyújtani, keresethez, jövödelemhez juttatni őket és egyúttal hozzászoktatni a rendszeres, biztos kenyeret adó munkához. A világháború a maga vas karmaival súlyos sebeket vágott a társadalom minden terén s e sebek gyógyítása, a romok felépítése, a hadiözvegyek, árvák, rokkantak, a háború folytán tönkrement existent iák sorsának jobbra fordítása, különösen a nyomor enyhítése képezik a jelen fontos feladatait. Hivatkozom itt az e városban lévő számos, feladatának magaslatán álló jótékony egyesület riunkájára, ahol e város hölgyközönsége, a buzgó vezérek köré otoportoault lelkes honleányok, e téren oly szép munkát' fejtenek ki. Számitok és kérem az ö támogatásukat, hogy e téreu eredményeket érhessek el. Igen fontos a közegészségügy kérdése, amelyet legelső sorban is, — az esztétikát sem hagyva figyelmen kívül, — a köztisztasággal vélek megoldani, folytatni a csatornázást, kórházat létesíteni, amely nemcsak a közegészségügyet lesz hivatva szolgálni, hanem egyúttal beteg embertársaink gyógyitásáu felül — hiszem — jövödelmet is fog nyújtani a város számára. A háborúban erőszakosságokhoz szokott katonáink visszatérése, félő hogy nagy mértékben fogja veszélyeztetni a közbiztonságot, s ezért szükség less arra, hogy a rendőrségi intézményt reorganizáljuk, hiszen a közel jövőben annak az államosítása is kilátásba van helyezve, addig is azouban, minthogy biztos tudomásom van arról, hogy as oly kiválóan bevált csendórségüiik létszámát mintegy 30.000 fővel szaporítani fogják, azon leazek, hogy e város közbiztonságának megóvására csendőrség közreműködésével a i rendőrség megfelelő szolgálatot teljesítsen. A már eddig is vázolt nagy és nehéz feladatok elvégzése azonban, osak ugy lesz reám nézve lehetséges, ha ebben engem az én leendő 'tisztviselő társaim támogatni fognak. Engedjék meg tehát, hogy most néhány I szóval hozzájuk forduljak, kilátásba helyesve azt, ' hogy érdeküket, különöseu anyagi helyzetük ja{vitását szem előtt fogom tartani és bizton hiszem, hogy a képviselőtestület igen tisztelt tagjai uem 'fognak elzárkózni attól, hogy sorsukon javítsanak, mert kétségtelen, hogy a háború egyetlen társadalmi osztályt sem sújtott olyan érzékenyen, mint éppen a tisztviselő osztályt, akiktől ha teljes odaadással a közügynek szánt munkát kívánunk, ha jólétet nem is, — mert hiszen a tisztviselő, ha közpályára lép, egyúttal szegénységi fogadalmat is tesz, - de megélhetésük, anyagi függetlenségük biztosítását meg kell adnunk, hogy tőlük eredményes munkát kívánhassunk. Könnyíteni óhajtok helyzetükön a munka helyes, kellő beosztásával is. Ezzel szemben természetesen elvárom, hogy velem együtt azt a tudatot tartsak szem előtt, hogy akkor, amikor a közbizalom a tisztviselői székbe ültette, a köznek szolgalatába állottak s így a város közöuségével szemben végtelen türelemmel pártatlansággal, miuden személyes érzést, gyűlöletet, vagy barátságot, lekötelezettségböl származó félelmet félretéve, eréllyel ha kell, de mindig szolgálatra készen és előzékenyen álljanak a közönség rendelkezésére. Áttérek most a városi háztartás kérdésére, ahol tő elvül tűzöm ki magam elé, a bölcsen végrehajtandó takarékosságot, mert hiszen éppen a háború, a maga nagy áremelkedéseive), a városok terheit is nagyban meguövelte, viszont sok jövedelmi forrása elapadt, s igy fontos feladat lesz a város pézügyi egyensúlyát biztosítani. Ma ugyan még keresztül vihet étlen, de hiszem, hogy később megoldható less a város függő kölcsöneinek convertálása, lényeges eredmények érhetők el ugyanis az által, hogy a mostani aránylag magasabban kamatozó kölcsönöket olcsóbb kamat mellett tudjuk convertálni. A lakosság teher birási képességének emelése szempontjából uj jővödelmi források megnyitásáról kell gondoskodnunk, a több termeléssel kapcsolatosan gazdasági ipart létesítünk. Hiszen ez a város szerencsés helyzetben van az által, hogy itt folyik rajta keresztül a Tapolca, amelynek természetes hajtó ereje eddig még kellően kihasználva nincs s amely uj ipari vállalkozások létesítését könnyűvé fogja tenni. Régi kívánsága ennek a városnak, hogy önálló törvényhatósággá alakulhasson és én ígérem, hogy a kívánság teljesülését, ha majd az ideje elkövetkezik, élénken támogatni fogom és hiszem, hogy ezzel kaposolatbau sikerülni fog elérni azt a célt is, hogy a város magasabb igazságügyi szervezetet is kapjon. És minthogy katonaság idehozatala a lakosság jővödelmi forrását szaporítaná, kívánatosnak látom, hogy a város egy uj ezreddel szaporodjék. Most hogy e választási küzdelem folyamáu, de azelőtt is e városban jártam keltem, szemembe ötlött, hogy a momumentális középületek majdnem mindegyike egy-egy kultur célt szolgáló intézmény palotája s igy el kell ismeruem annak a mondásnak az igazságát, hogy Pápa valóban a Dunántúl Athénje. — A Bencési endi fögymnázium, a Református collegium falai közül nem egy tudomáuybau és erkölcsökben megerősödött és ma már országos hírnévnek örvendő férfiú került ki, de minthogy mindnyájunknak tisztában kell lennünk azzal, hogy ha ez az ország a jövő boldogulását biztosítani akarja, nem maradhat meg kizárólag a mezőgazdasági munka kőiében, hanem arra kell törekednie, hogy a nyersterményeit feldolgozva értékesítse, azt hiszem igen kívánatos volna, az elméleti képzettséget uyujtó főiskolák mellé ipari és kereskedelmi szakiskolákat is létesíteni. A közügyek iránti érdeklődés fokozása szempontjából igen kívánatosnak látszik, hogy a sok városban oly kiválóan bevált éa azép eredményt elért városi párt itt is megalakittassék. A várost érdeklő fontosabb ügyek előkészítése szempontjából tartanám est célszerűnek, amelyuek gyűlésein kölcsönös megértéssel, egymást kapacitálva tudnók megbeszélni azt, amit helyesnek és jónak tartunk a város érdekében. Kívánatos volna ugy ott, mint itt a közgyűlési teremben is, mindig tárgyilagosan, a jogos kritika határai között mozognánk s szenvedélyeink leküzdésével tartózkodnánk a gyűlöletet, szétválasztást eredméuyezö személyeskedéstől. Ha nem is állottam eddig még a közigazgatás szolgálat bau, tudom, hogy e helyeu országos politikát űzni nem szabad. A törvény e tiltó rendelkezéséhez tartani is togom magam s ha magam egyéni jogaimat érvényesíteni is kívánom, politizálni e székből uem fogok és meg fogom követeim tisztviselő társaimtól is. hogy jogaik i egyénenkénti szabad gyakorlásától eltekintve a I politikai mozgalmakban vezető szerepet ne vállaljanak. Méltóztassanak megengedni, hogy ennek a ' választási küzdelemnek agy kimagasló jelenééIgére hívjam fel szíves figyelmüket, annak megemlítésével, hogy e város uagyrabecsült, szeretve tisztelt és országos hírnévnek örvendő képviselőjének, dr. Antal Gésa Ur öuagyságának magatartását fogom követendő példának tekinteni, aki félretéve politikai szempontokat és felekezeti érzéseket, — szabad legyen szerénytelenség nélkül moudanom — az irántam érzett bizalmából származó meggyőződését olyan nemesen, olyan szépen juttatta kifejezésre. Természetes, ki akarom venni részemet a társadalmi szereplés terén is és ha még oly nehéz feladatnak látszik is, mégis azon leszek minden erőmmel, hogy e választási küzdelemmel kap'üsolatosaii esetleg megrendült bal békéjét e város-