Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-05-19

Színészet. E héten négy estét szenteltek a komoly múzsának és négyet az operettnek. A dráma Múzsája hálásnak mutatkozott és mindig telt színhazat vonzott, az opeiette pőrére vetkőzött, ledér Múzsája nem vetélkedhetett komoly test­vérével, mert még Kállay Jolántól segítve sem tudott miudig akkora közönséget a színházba csalogatni, mint a színmű és dráma. Május hó 12-én, vasárnap este a Gytmesi Vadvirággal kenitek meg e heti esti műsort. Kiss Ceoil Magdolna szerepében fényeseu demonstrálta, hogy az érzelmek milyen nagy terjedelmű skálá­ját tudja egyenlő tökéletességgel kifejezésre jut­tatni. Tűzről pattant énekét a közönség nem győzte tapssal honorálni. Érckövy (Gyurka) és Ungvári (Imre) karakterisztikus és erővel helyes csángó-parasztokat mutattak be. Dezső Vilmos, mint harangozó, Medgyessy Erzsi, mint haran­gozóné és Endrödy, mint fiuk klasszikus és mu­latságos triót alkottak. Szigethy Annus Mária passzív szerepét is érvényre tudta emelni. Kállay, mint kisbíró, nem festott rosszul. De minek fityegett kalapján az a hosszú szalag? Hisz akkor nem volt pótszemle? Hétfőn és kedden este Edward Sheldon szenzációs sikerű színmüve a .Románc" került színpadra. Molná*- János Tom Avmstrong kettős szerepében hü realizmussal adta úgy a roskatag, bölos, aggastyán püspököt, mint a fiatalos hit­buzgósága, erővel teljes, szenvedélyes ifjú papot Kiss Mariska az első telvouás bájosan kacér jeleneteiben nemcsak a szeutéletü protestáns pap szivét ejtette meg, de a közönségét is. A második felvonás zárójelenetében, midőn a férfinak a osalódás, harag, a felforralt szenvedély parotis­musában, a nőnek pedig a szeretett férfi bizal­matlanságától, kinoztatáaában és porig megaláz­tatásában már elnémul ajkán, torkán ful a szó és osak arcuk eltorzulásán, testük vonagláaán tükröződik vissza végtelen szenvedésük, percekig tartó, halálos oeend szele suhant végig aa egész termen, ami a legnagyobb színházi sikerek közé tartozik. Büszke lehet rá e kitűnő művészpár Kisebb szerepeikben is kiváltak Pogáuy Béla, Medgyessy Erzsi, Szatmári Aranka, Homokay Gabriella, Burányi Albert, Örvössy Géza, Dezső Vilmos és Rózsay Russy. A ssinház zsúfolásig megtelt közönséggel, amely sokat és frenetikusán tapsolt. Keddeu Kállay Jolán vendégfelléptével a Varázskeringő kei ült szinre. Kállay Jolán, mint Steingruber Franci ezcellált. Szép éneke, bűvös bájos kedvessége és temperamentumos tánca egyaránt elragadták a közönséget. Juhász Margit kis szerepét is nagyjelentőségűvé tudta tenni Molnár, mint Niki szerepének játékrészében meg­állotta helyét. Dezső. Endrödy és Medgyessy Erzsi gazdag humoruk kifogyhatatlan tárházából elárasztottak a közönséget derűs, jó kedvvel Telekáu énekét megtapsolta a közönség. A kitűnő rendesés emelte az egybevágó, gyorsan perdül előadás hatásosságát. Csütörtökön a Vengerkákat játszottak. Ezt az előadást már aa ősszel méltattuk. A régi sze replök: Dóozy Emma, Homokay Gabriella, Med­gyessy Erzsi, Örvössy Géza, Rózsay Russy, Po gány Béla, Endrödy Miklós, stb. most is kifogás­talan összjátékot mutattak be. Molnár, kinek a púpos herceg a legjobb szerepei közé tartozik, ismét elemében volt mint mindig. Kiss Mariska játékán látszott, hogy rosszul volt diszponálva, Különben is kivételes nagy, rokonszenves tehet­aége inkább predesztinálja Őt a finom szalóni társalgás, a bájos kacérság, az ingerkedő köte­kedés, a raffinált férfihódltás, a szerelmi mámor, odaadás, a forró és elemi erővel kitörő szeuve délyek művészi ábrázolására, mint a Ránky An­nák szentimentális és könnyfacsaró szerepeire A díszletek — mint mindig — stilszerütlenek éa kopottak voltak. Centeken a Sztambul rózsája került mii sorra a címszerepben Juhász Margittal. Gyö­nyörüen festett úgy a török, mint az európai jelmezeiben. Ha Sztambulban sok oly szép rózsa terem, akkor a törökök irigylésre méltó emberek. Nem csuda, hogy a kissé tapló azivü Örvössy is lángra lobbant szép szeme sugaránál és na­gyobb hévvel énekelt és játszott, mint valaha. Kiss Cecil, mint Midili maga volt a megtestesült grácia. Kállay alakításáról csak annyit jegyzünk meg, hogy ha a komikumra a fenséges szót le­hetue alkalmazni, ezzel a szóval kellene jelle­meznünk elsőrangú játékát és fejedelmi humorát. Az összjátékot Eudrödy és Érckövy nagyon jól i kiegészítették. A zeueksr Fekete Andor kitűnő vezetése alatt nagy művészettel látta el aj kíséretet. ~ VEGYES HIREK. A pünkösdi szentlélek árassza reánk a békességnek, az egyetértésnek és a zavartalan boldogságnak áldásait 1 — Martonfalvay Elek kitüntetése, ulyan férfiút ért a királyi kegy sugara — aki arra soha uem vágyott, aki azt soha sem kereste. Martonfalvay Elek, már nem gyakorló ügyvédet őfelsége a király, mint a Déli Hírlap ltj-iki szá­mából olvassuk, „királyi tanácsossá" nevezte ki. Ez alkalomból f. hó 17-én d. e. a most vállalt hivatalában, a Hadigondozó Népirodában Kocsis Lénárt fögymu. igazgató vezetésével egy kül­döttség kereste fel, hogy örömének adjon kife­jezést e királyi kitüntetés felett, s Martonfalvay Eleket üdvözölve arra kérje, hogy nemes veretű egyéniségét ue vonja többé el a közügyektől, mert azt városunk társadalma és ügyei nem nél­külözhetik. Egy uegyedszázad mult el azóta, hogy visszavonult a város közügyeitől s ezeu idő alatt sokszor, sőt állandóan éreztük hiányát a nagyműveltségű, puritán férfiúnak. Martonfal­vay Elek meglepve és meghatva mondott köszö­netet és Ígérte, hogy amíg a Sors ás testi ereje engedik, a szegény hadi özvegyek és hadi árvák és hadi rokkantak ügyét el uem ejti s azt, mint aki a szenvedések iráut érzekkel bir, tőle telhe­tőleg istápolni fogja. Megköszönve e spontán megtisztelő ünneplést az abbahagyott karitativ munkáját folytatta. — Midőn királyi kitünteté­séhez mi is őszinte szívvel gratulálunk, kíván­jak, hogy városunk, társadalmnuk, a hadi özve­gyek, árvák éa rokkantak —- és családja örömére az Úr Isten sokáig éltesse! — Lemondás. Gyurátz Ferenc uy. dunán­túli ág. ev. püspök, társadalmunk oszlopos tagja a közismert emberbarát, Írásban bejelentette a városi tanácsnak, hogy a szegények fáját kiosztó bizottság elnökségéről lemoud. Feumaradt még 150 köbméter ki uem osztott tűzifa. — A Pápa - Csorna-i h. e. v. menetrend­jének a visszaállítása vagy legalább is tűrhetőbbé tétele érdekében dr. Rainprecht Antal főispán, Antal Géza dr. orsz. képv. és Steinberger Lipót ügyvéd — a Lloyd elnöke — lettek felkérve as illetékes miniszternél és vasutigazgatóságnál eljárni. Ezen közgyűlési határozat jogerőre emel­kedett. — De mikor fog jogerőre emelkedni a mi mostoha helyzetünket esetleg megjavító újabbi intézkedés ? — Hamanns intézkedés. A város hősi halált halt Horváth János városi reudör özve­gyének 480 K évi özvegyi nyugdijat és 5 gyer­mekének évi 360 K díjat állapított meg. Ezen­felül kegydíj képen meghagyta nála a katonaság­tól húzott nyugdijat, holott a törvény értelmé­ben ezt s feuti 840 K-ból levonásba hozhatta volna. Igy legalább némikép anyagilag kárpó­tolta a mélyen sújtott családot. — Javulás remélhető közellátásunkbau. Mint as „Az Ujság"-ból olvasható a 10000-nél több lelket számláló r. t. városok lakossága az új gazdasági évtől (aug. 1.) kezdve kivétetnek a vármegyék hatásköiéből — ahol úgy kezeltek bennünket mint akár Farkasgyepüt — s direkte a központok alá fognak tartozui a közszükség­leti cikkek kiutalása szempontjából. Végre egy okos intézkedést is látunk. — Károly király gyermeknyaraltatása. Vármegyénk főispánja kilenc helybeli hölgyet és urat felkért, hogy a Pápán helyezendő 60 osztrák gyermek részére, akik 6—12 évesek lesznek, itt a családok körében helyet keresse­nek. A nyaralás hat hétig tart és július 15-től augusztus l-ig lesz az ideszállítás lebonyolítva. A gyermek után heti tizkorona fizettetik. A telügyelöuökért, ilyen kettő lesz, heti 80 kor. lesz fizetve, tartás és ellátásért. Akik gyermeke­ket, mert helyettük ugyanannyi magyar gyer­mek kerül Ausztriába, elfogadni hajlandók, szí­veskedjenek e tárgybau Karlovitz Adolhnéhoz fordulni. — A polgármester választás ügyében a következő „meghívót "-t bocsátották ki. A nyugdíjazás folytán üresedésbe jött polgármes­teri és azzal kapcsolatosan netán megüresedő városi tisztviselői állásoknak választás útját le­endő betöltése czéljából, az 1886 évi XXII. t. cz. 82 §-a alapján, elnökletem alatt folyó 1918 évi május hó 22. napján délelőtt 10 órakor Pápán a városháza nagytermében megtartandó képviselő testületi tisztújító (polgár mestert vá­lasztó) közgyűlésre, a városi képviselő testület tagjait tisztelettel meghívom. Veszprém 1918 évi május hó 13-án Dr. Bibó s. k. alispán. — A jótékony egyesületek közös bi­zottsága hétfőn tartott gyűlést Galamb Józsefné és dr Antal Géza elnöklete alatt. A gyűlésen Galamb Józsefné beszámolt a hó elején tartott utcai gyűjtés eredményéről, mely majdnem 4000 K-ra rug s melyből 3900 K-t. a Hadigodozó céljaira a bizottság befizetett, amiért Marton­falvay Elek, a Hadigondozó elnöke, meleg át­iratban mocdott köszönetetet. A bizottság a maga részéről legteljesebb küszönetét nyilvánít­ja mindazok iránt, akik a gyűjtésben részvettek vagy annak sikerét bármimódon előmozdittani szíveskedtek s magának a közönségnek is, amely ennek a fényes eredménynek elérhetését lehe­tővé tette. — A Hadiárra nap alkalmából Esterházy Jenő gróf úr Őméltósága 500 koronát juttatott a hadigondozó céljaira Karlovitz Adolfné keze­ihez. A nagylelkű adományt hálásan köszöni a hadigondozó bizottság. — Köszönet. A Pápa városi Jótékony Nöegyesület hálás köszönetét fejezi ki özv. Wallis Gyuláné grófnöuek az egyesületuél tett 2000 koronás alapítványáért. Karlovitz Adolfné nőegyleti elnök. A pápai állami polgári iskola növendékei által gyűjtött összegből 60 K-t juttatott Nagy Gabriella igazgatónő a cseosemövédelem céljaira, melyet hálásan köszön Karlovitz Adolfné elnök. — Tilos idő előtt aratni. A mult évben szomorú tapasztalatokra tehettek szert a ható­Jságok. Amikor nem volt takarmány, a gazdák egy része aratott, mielőtt érhetett volua a szem, 's külünöseii nagy menyiségü rozsot etetett el | az úllatajival az emberek elöl. Az idéu is meg­ismétlődött a tavalyi gyakorlat. Sok helyütt .vágták le már eddig is a rozsot, nem goudolva ja várható nagy veszteségekre, amik ily eljárás­ból háramulhatnak. Ennek a meggondolatlan­ságnak elejét veendő, a kormány most rendele­tet bocsátott ki, mely a következő : Búzát, rozsot, kétszerest, árpát és zabot zöld (be nem érett) állapotban etetni, kaszálni, bármely más módon felhasználni osak a kö. étkező esetekben szabad : 1. Ha valamely elemi csapás (jég, víz, fagy) a termény beérését lehetetlenné teszi, vagy ha az illető területnek valamely más növénnyel való hasznosítása kívánatos és lehetséges; 2. Ha a terményt zöld takarmány nyerése céljából ve­tették be, a felhasználás abban as esetben is osak olyau mértékű lehet, hogy aa illető ter­terményből sz KUH. évi szem termésre megma­radó terület ne legyeu kisebb, mint ugyanazon terményből ss 1917. évben ssemtermelés végett bevetett terület. Az emiitett kivételes esetek ki­véve az 1918. évi termelésre vetett búzát, rozsot, árpát, ás zabot zöld i be nem árett) állapotban

Next

/
Thumbnails
Contents