Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-05-12

száz ágyas kórházat, melyben nemcsak orvosi ke­zelést, hanem — amit semmiféle hivatalos kórház­ban nem lehet megtalálni — egy mélyen érző, szerető, gyengéd szív minden gondoskodását is találták sebesült magyar testvéreink. Mint a pápateszéri hadiárvaház fövédnöknöje az anyai szeretet minden melegségével vette és veszi ma is még gondjaiba az odakerült kis hadi­árvákat, kik — és ez jellemző az ö jóságos, odaadó munkálkodására — nem is hívják másként, csak Janka néninek, Janka mamának. Mennyi szeretet­teljes, meghitt órát kellett neki a kis apróságok körében töltenie, hogy a gyermeki bizalom e ked­ves szavai ajkukra szokhattak. Egy egész kis szeré­té—világ fér meg e rövid szavakban. És mig mi férfiak folyton csak szónoklatokat szavalunk a többtermelésröl, erről a legfontosabb nemzetgazdasági feladatról, a grófné a tettek való­ságával előz meg e téren is bennünket Gichathalmi kórházát áttelepítve az öreglaki Jankovich-urada­lomba, a gici kórházat a rokkantak gazdasági iskolájává szervezte s újból csak jelentős anyagi áldozatok mellett, minden idejét és lelkesedését ennek a nagyszerű gondolatnak szentelve — ő az igazgatója az iskolának, — a nemzeti munkának oly apostolságát vállalta, amely a legjobbak dicső­ségével felér. Egész közjótékonysági iroda a grófnő kas­télya, hova a szükség, nyomorúság és szenvedések egész dróthálózata fut be, hogy onnan aztán a segítség jóttevö keze is elérjen mindenüvé, ahol könnyeket törölni, sebeket gyógyítani, éhséget csil­lapítani kell. A magyar és a távoli orosz föld közé is a grófné jótékony keze fonta a vigasztalás és boldog találkozás összekötő kapcsait. Az ö kezén át szálltak a vármegye sok-sok helyéről hitvesek, anyák, apák, gyermekek boldogító üzenetei a távol­ból epedő hitvesek, apák, gyermekek felé, az ő áldott kezén át jött sok boldogító hir az itthon kétségben levők megnyugtatására is. Az ö segitö keze vezérelt haza sok-sok derék magyart a fogság szenvedéseiből is, szeretteink karjai közé. Valóban elmondhatjuk Tompával együtt, hogy ennyi érdem láttára csakugyan .Jegyzett az úrnak angyala", de jegyzett a magyar király is az érdemek gyémánt-könyvébe, mikor grófné őméltósága ré­szére a mai idők legszebb s polgári erények jutalmazására legnagyobb kitüntetését adományozta örömmel állapítom meg s köszönettel egyben az ünnepelt iránt, hogy kitüntetése vármegyémre is dicsőséget hozott. Ebben a tudatban s Unnepies átérzésben nyújtom át a kitüntetés szép jelvényét. Isten éltesse a köz javára is soká a fenkölt lelkű grófnét I" Az ünnepelt meghatva mondott köszönetet érdemeinek méltatásáért, szerényen elhárítani igye­kezve az öt valóban megillető magasztalást azzal, hogy csak kötelességet vélt teljesíteni. Ezután a jelenlevők gratulációját fogadta a grófné, ki még pár óráig a főispáni palota vendége maradt, mígnem késő délután Gichathalomra utazott. Polgármester-választás. — A Tin-llingar-pirt megalakulása. — A f. hó 22-én megejtendő polgármester­vaiasztés hullámai emelkedőben vannak. Mi már ssinte bizonyossággal látjuk, hogy — városunk szerencséjére — ason jelölt fog a város hasznára esen küzdelemből győztesen ki­kerülni, aki tehetségénél fogva est téuyleg ki is érdemli. Ez pedig dr. Tenczliuger József, aki a többi kiváló jelölt kösül is a legkiválóbb. Ezeket igazolja aa a megnyilvánulás, mely­nek f. hó 9-én az ú. n. régi Jókai-köri helyi­ségben tanúi voltunk, ahová Martonfalvay Elek és dr. Kende Ádám hívták össze as alakuló ér­tekezletet, melynek lefolyását as alábbiakban adjuk: Martonfalvay Elek elnök az ülést meg­nyitja, jegyzőnek dr. Soheiber Jenő ügyvédet kéri fel. Magas szárnyalású megnyitó beszédé­ben körülbelül eseket mondta: ő aki már >/* század óta visszavonult a város ügyeibe való befolyástól, tulajdonképen minden jogoim hiányával ttl itt az elnöki szék­ben. Ö tehát a jognélkülieket képviseli, de eze­ket meghallgatni sem hiba, mert a tömeg pul­zusára tett kéz sokat megállapíthat. Mindenki érezte ebből a tömeghangulatból, hogy kell valaminek töitánnie, ami városunk viszonyaiban javulást hozzon. Az állapotokért most nem vádol senkit, mert renvkivüli időket élünk s ezek rendkívüli embereket igényelitek. A mostani idő különösen nem hagy ma­gával alkudni, sőt újabb és újabb követelmé­nyekkel áll elő. Friss erő, fegyelmezett gondolkodás, munka­kedv és nemes ambíció, hivatali mult, azon döntő követelmények azzal szemben, akit e nehéz időkben az új kurzua élén látni óhajtunk. Nem vonja kétségbe az ismert és netán még ismeretlen pályások ebbeli képességeit, de mi ugyan megbízható fonásból és saját tapasz­talatunkból is úgy tudjuk, hogy az, aki nevét mi a zászlónkra irtuk, eme kívánalmak mind­egyikének megfelel. Ez döntött abban, hogy mellé álltunk, ez a létalapja elhatározásunknak Dr. Tenczlinger József kir. ügyész ez az egyén, őt óhajtjuk a város polgármesteri széké­ben látni és reméljük is, hogy ez a törekvésünk valóra válik és pedig valóra válik úgy, amint mi szeretjük hinni, miuden erős és enyhe nyo­más, minden korteskedés nélkül, pusztán köz­érdekből. Meg van győződve arról, hogy a szép számban jelentkezők ettől át vannak hatva s az értekezletet dr. Tenczlinger József éltetésével nyitja meg. Ezután dr. Kende indítványára dr. Antal Géza orsz. képviselő elnöklete elatt Kocsis Lénárt és Kriszt Jenő városi képviselők meghívták a közelben tartózkodó Tenczlingert, aki dr. Rain­precht tőispán társaságában harsogó éljenzés közben jelent meg. Lendületes, szép lélekből fakadó beszédben eosetelte Teuoeliuger, hogy mikép látja ö e vá­ros jövőjét s milyen eszközökkel véli eseket elérhetőneh. Mindenkit lebilincselt közvetlen előadása. Végtelenül jól esik neki as előlegzett bisalom s főleg as a szeretet, melyben érdemén felül is részesitik régebbi és újabbi ismerősei és barátai s ha nem is választatlak meg a polgármesteri álláara, ezen szép kép örökké kedves és felejt* hetetlen marad előtte. Utána dr. Antal Géza bessélt, melyben ki­jelenti, hálával tartozik a főispánnak, amiért ő dr. Tenczlingert figyelmünkbe ajánlotta, mert e városnak mindeu tekintetben kiváló vesetőre van szüksége s minden feltételt Tenozlingerben látja leginkább megtestesülve a jelöltek közül s esért szívvel-lélekkel őt támogatja. Dr. Rainprecht főispán magas szárnyalású, gyönyörű bessédében reflektált Antal Gésa sza­vaira s valóságos filozófiai mélységű értékes elő­adást tartott a hála és szeretet relatiójáról, melyben ő a várossal és a város vele ssembeu van Elismeri dr. Molnár Imre jelölt kiválóságát, de ö Pápa városának — melynek érdekeit szivén viseli — a legjobbat akarja s legjobb meggyő­ződése szerint, sem felekeseti, sem politikai pártállást nem véve figyelembe — ő ilyen ala­pon osakis dr. Tenozlinger megválasztását ajánl hatja. A harmadik jelöltet, Hajnócky Lásslót a polgármesteri állásra megfelelőnek nem tartja. Igaz ugyan, hogy e miatt a kormvnynál is be­vádolták, — hogy a 48-as pártelnök fiát uem támogatja - - de ő az igazság és a város érdeke elöl ki nem térhet. Igen szépen beszélt még Kriszt Jenő, dr. Hoffner Sándor és nagyon talpraesetten Keresz­tes Gyula. Jelen volt 88 városi képviselő és 50 érdeklődő, a város színe-java. A rossz értesítés miatt a tisztviselők — nem szerezvéu tudomást — nem lehettek jelen. Színészet. Az őszi meleg érdeklődés után hideg suha­tagként hatott a tavassi hideg közöny, mely a közönség részvétlenaégében a szezon megnyitása­kor és as első előadásokon nyilvánult. As első előadások rémesen üres nézőkor előtt folytak le. A hideg zuhanyt dr. Patek igazgató zúdította a közönség nyakába a helyárak indokolatlan fel­emelésével. Hiszen Győrben is osak a jövő sze­zonban lépnek életbe e felemelt helyárak. Ott is kérdés less, nem fogja-e felbőszíteni a kösönséget maga ellen. Miért játsza a pápai közönség a próbanyul szerepét ? Azonban a jó közönség las­sanként mégis hozzászokik miudenhez. A közön­ség csendes színházi boykottja már kezd meg­törni, a hétfői és keddi jó előadásokat már elég szép számú közőuség nézte végig, a hét többi napjain pedig egészen megtelt a színház. Vasárnap, f. hó 5-én a Vandergold kisasz­szony, hétfőn eate Villányi Andor nagy hatásokat kiváltó színmüve: .Királynőm meghalok érted!" került műsorra. Az előbbit mult heti szamunkban méltattuk. Villányi színmüvében Molnár János ismét fényes tanúbizonyságát szolgáltatta első­rendű művészi kvalitásainak és bámulatos sok­oldalúságának. Kiss Mariska Masenkája felejthe­tetlen alakítás. A ssessélyes, kacér asszonyt, „ki úgy játszik a legénnyel, mint a maoska as egér­rel", ki szerelmi mámorában odaadja magát, aztán mikor meglepik, az úrinő biztosságával, mégis természetes átmenettel leplezi el zavarát, nagyobb művészettel alig lehet ábrásolni. Ungvári (Grumof) és Pogáuy (Leouid) jól betöltötték szerepeiket. Kedden a Víg özvegyet elevenítették fel Kállay Jolánnal, Glawari Irma szerepében. Kállay Jolán kitűnő alakítására még jól emlékesik a pápai közönség, mely beléptekor sajos tapssal üdvözölte kedveltjét. Ma is a régi, kedves, bájos, temperamtumos, dalos ssavú Kállay Jolán, akit a pápai közönség megszeretett és szivébe zárt. Molnár János Darálója kitűnő alakítsa. Dezső (Mirkó) és Endrödy (Nyegus) minden ssava han­gos kacagást váltott ki a közönségből. Igen sze­rencsés estély ük volt Lantos Lolának és Telekán Valérnek. Szerdán as „Iglói diákok" jelentek meg a színpadon. A férfi ruhába bujtatott diáklányok az éhes férfi szemnek kedves látványt nyújtottak. Kállay Sáudorban és Örvöesyben is igen sokan gyönyörködtek, hogy melyik nemnek, ast tessék kitalálni. Ksllayuak (Pali) és Szigethynek (Éviké) dicséretére legyen mondva, hogy a szentimentális jelenetekben ia természetesek maradtak és nem pályástak a hallgatók könnyzacskóira, örvössy (Holéoy Pista) a régi, divatjamúlt, érzelgős nótá­kat is hatásosan énekelte. Endrődy pedelusa és Molnár Otrobina Jánosa klasszikus alakitások. Ungvári mámorjelenete mesteri volt. A közönség a színhazat zsúfolásig megtöltötte. Csütörtökön a „Leányvásárt" adták. Juhász Margit esen este lépett fel először a ssesouban Luoy szerepében. Ssereplése a nagy siker jegyé­ben indult meg. Ssivhes ssóló ssép énekével, szerepének poétikus interpretálásával elragadta tisztelői nagy seregét Kiss Cecil, mint Bessy sok gyönyörűséget ssersett a ssemeknek és fülek­nek. Slágertánoait a közönség súgó tapsokban nyilvánuló kívánságára megkellett ismételni, ör­vössy Tomja minden műértőt kielégíthet. Kállay remek karikatúrával mímelte as együgyű Fritset. Endrödy és Dezső sok derűit percet ssersestek a közönségnek. A színház egészen megtelt. Pénteken e hó 10-én Heltai Jenő vígjátékát, a „Tüntérlaki lányok"-at láttuk. Kiss Mariska Boriska szerepében a fájdalom, merengés, töpren­gés, az ébredeső, eltitkolt, majd kitörő szerelem, a felháborodás, a harag, kétségbeesés, aggodalom és megnyugvás mimikai és szóbeli kifejeséseit könnyem megtalálta, nem ia kereste, mert lelké­ből fakadtak. Medgyessy Erzsi, Róssay Russy, Nádassy Mioi, Homokay Gabriella, Ungvári Mik­lós, Örvössy Gésa és különösen Pogány Béla igen jók voltak.

Next

/
Thumbnails
Contents