Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-05-05

Mit, mkh» 5. lábán, amelynek árúja lesz. Magyaror­szágnak nincs olyan fejlett ipara, hogy a uemzetközi gazdasági érintkezésben iparcikkeivel vehessen részt. De van Magyarországnak gazdagon, dúsan termő földje, amelynek termékei mindig és mindenütt a legnagyobb értékeket fogják képviselni. Ha ezeket az értékeket minél nagyobb tömegekben tudjuk a nemzet­közi piacra vetni, akkor szereztünk rna­guukuak pozíciót. Ha nem, akkor elár­vult, elhanyagolt, elhagyott ország le­szünk, amelynek külkereskedelmi mér­lege passzív és így nemzetgazdasági élete lanyha lesz. Jó a Magyarok Istene ! Ma a háború­ban, annyiról mindig goudoskodik, amennyi éppen szűkös beosztással ele­gendő az ország népességének! De azt már igazán ne reméljük a Magyarok Istenétől, hogy a külkereskedelmi mér­legünk passzivitásának megszüntetéséről is gondoskodni fog! Ezt igazán magunk­nak kell megtenni 1 Rablógyilkos cigányok. — Megöltek két férfit, két asszonyt pedig súlyosan megsebesítettek. — A veszprémmegyei Kádárta községben április 24-én borzalmas rablógyilkosság történt. Eddig még ismeretlen tettesek — minden valószínűség szerint kóborcigányok — baltacsapásokkal és puska­lövésekkel megölték Kiss-Vajda Lajos gazdálkodót és ennek 19-éves fiát, mig Kissnét és nagyobbik leányát súlyosan megsebesítették. Csendőrök és katonák napok óta hajszolják a rablógyilkosukat — de eddig eredménytelenül. Este 11 óra tájban történt a rablógyilkosság, nem messze a vasúti állomástól. Az országút men­tén három, a falutól külön épült ház emelkedik, a középsőben lakott Kiss-Vajda Lajos gazdálkodó feleségével, fiával és két leányával. Kiss este 10 órakor érkezett haza Veszprémből és már pihenőre tért családjával, amikor hatalmas dörömbölésre éb­redtek. Az ablak előtt több férfi állott, akik vas­villával bezúzták az ablakot és a rácsot igyekez­tek kifeszíteni. A rács azonban nem engedett és ekkor a rabiébanda többi tagjai az ajtónak estek baltával feszegették, és bár a család tagjai belülről bútordarabokkal próbálták elállni, mégis betörték. Kissnek még csak annyi ideje volt, hogy az or­szágútra néző ablakhoz ugorjon és segítségért kiabáljon, amikor a haramiák már benn voltak a szobában. Az első rabló egyetlen puskalövéssel terítette le Kisst, aki éppen baltát ragadott, hogy igy védekezzék támadói ellen. De ezek reá rohan­tak és baltacsapásokkal valósággal szétforgácsolták a fejét. A fiút, aki apja segítségére sietett, két lö­vés érte, az egyik jobb kezefejét roncsolta szét, a másik mellébe hatolt, hátulról pedig egy hatal­mas baltacsapás bordáit zúzta szét. A rablók ezután leütötték a szobában égő petróleumlámpát, azután Kissnét és nagyobbik leányát is súlyosan megsebesítve, arra kényszerí­tenek, adják elő minden pénzüket és ékszerüket; körülbelül 1000 korona készpénz és egy takarék­könyv került kezébe a rablógyilkosoknak, akik az egész lakást felforgatva, elmenekültek. A rettenetes mészárlásnak számos tanuja volt, a közvetlen szomszédok és a nem messze fekvő malom munká­sai ishallották a lármát és a jajveszéklést, de senki sem mert segítségükre sietni. Amikor már minden elcsendesedett, az egyik szomszéd mégis csak el­ment Kissék portájára; az egyik rabló őreá is rá­lőtt, de szerencsére nem találta el. Kissné és leá­nya csak annyit tudtak mondani, hogy a támadók bekormozott arcú civilöltözetü férfiak voltak, egyik­nek fején piros huszársapka volt. Magyarul beszél­tek, de rossz, idegenes kiejtéssel, azt, hogy hányan voltak, nem tudta megmondani. A rablógyilkosság elkövetése után a banda még tovább garázdálko­dott az úgynevezett cigánysoron, különböző dol­gokat összelopkodtak és csak azután menekültek el. A kádártai véres éjszakáról másnap reggel tett jelentést a községi elöljáróság a veszprémi kir. ügyészségnek, amely széleskörű nyomozást indított meg. Az eddigi nyomozás adatai szerint a kádártai rablógyilkosok a geleméri erdőn keresztül Kenése felé menekültek. A vörösberényi erdőn át a sza­badi határba jutottak és itt két szabadságos kato­nától raboltak el ételt és ruhanemüeket. A felső­őrsi temető közelében Vendéi Mihály jákói korcs­márossal találkoztak, aki fiával együtt bort szálIi­i tott. A banda öt is kirabolta, majd kocsiján odébb [álltak. Az uzsai erdőben végre pihenőt tartottak, de a csendörök rajtuk ütöttek és megkergették őket. Most a 31. honvédpótzászlóalj egy százada kergeti őket Veszprém- és Zalamegyében, de at­tól tartanak, hogy sikerült a Haramiáknak a Drá­! vát elérni és Horvátország erdőségeibe menekülni. Az eddigi megállapítások szerint a bandának hét tagja van, az egyik közülük női ruhát visel. Keszthely környékén egy csendőrjárőr tüzelt a me­nesülő bandára és kettőt közülük súlyosan meg­. sebesített, mert az összeütközés helyén sűrű vér­. tócsa maradt. Valóságos ütközet folyt le a cigányok és a csendőrség között. Legutóbb Zsid községben lát­ták őket, ahol az agyonhajszolt lovakat kifogták s helyükbe új, friss lovakat fogtak be. Persze ezeket is úgy lopták. Itt már, csak öten voltak. Kettő hiányzott; valószínű, ezek vére maradt a csata helyén. Hogy ma ilyen haramia világ is lehessen, ezt sohasem hittük volna. De ez igy fog tartani mindaddig, amig a cigányoknak egyáltalán meg­engedik a lótartást. Egy éjjel 3 megyén végig száguld a cigány az ö mokány kis lován. Az első lépés, hogy kobozzák el a cigányok lovait. A gyilkosokat, akik oláhcigányok voltak, mint ma értesülünk, a somogymegyei Felsösegesden el­fogták, de köztilök hármat agyonlőttek, egyet meg­sebesítettek a csendőrök az üldözés folyamán. VEGYES HÍREK. BÁLTEREMBEN. ()it ül ii- ámor mindkét 8/.<<mébf>n, Csendül az ének szép ujukén ; A villanylámpák izzó fényében. Ugy kacag, dalol egy éjhajú lány. Egy éjhajú lány. Fesattl a mámor ifjak körében, K-i mg a lányka mind valahány ; Büszke lovagja halvány kesében Lejti a táncot egy éjhajú lány, Egv éjhajú láuv. A bálteremben eaeudül a nóta, Mig ott leunt egy lélek szomorú, Remegő ajkkal, tőidre borulva. Úgy zokog halkan egy barna fiú, Egy barna fiú. salfai Szita Ist an Kei ein-. Vártán. Bánat-völgyén fájó szívvel, Összetör tm járok ... Éjszakákat átvirrasztva Kikeletet várok. Suhanva száll, röppen az éj A kikelet szárnyán, De a bánat szivettépőbb Messze, künn : a vártán . .. . . . Lesz kikelet, de számomra N.-in nyílik már rózsa: Ádáz vihar letépte a Feslö bimbót róla . . . Isonzó 1917. 1. 'vilin Dezső, • — Kitüntetés. Ü Felsége a király a háború alatt kifejtett és a közjó előmozdítására irányuló buzgó működése elismeréséül gróf Jankovich-Bésán Endréné, született Szentkereszthy Janka bárónőnek az I. osztályú polgári hadiérdemkeresztet adomá­nyozta. Jankovich grófné a háború kitörése óta valóságos patrónája lett a harctéren eltűnt, fog­ságba esett, megsebesült kedveseiket siránkozva keresők ezreinek, akik nap-nap után százával za­rándokoltak a nemeslelkü és áldott szívű úrnőhöz tanácsért, vigaszért. Ezenkívül a rokkantak gyá­molítása, a felebaráti szeretet gyakorlása terén el­számlálhatatlan érdemeket szerzett. Magas kitün­tetése vármegyeszerte őszinte örömöt keltett. — A polgármester-választás ügyében, mint megbízható helyről értesülünk, nevezetes fordulat állott elö. Hajnóczky László ugyanis, aki erősen pályázott a polgármesterségre s aki bírta a gróli uradalmak, helyesebben Esterházy Jenő gróf hathatós pártfogását — visszalépett. Ezek után dr. Teuczliuger megválasztása majd­nem biztosan vehető. A másik két pályázó közű! I nagyobb pánja csak dr. Molnár Imrének van, | mert a közbecsülésbeu álló s a maga helyén igazán nélkülözhetetlen, páratlan szaktudású Csoknysy Károly városi főjegyzőt 22 éves szol­gálatai elismeréséül, mint halljuk, a képviselő­testület akként jutalmazza, — hogy ezáltal is kifejezésre juttassa azt, hogv nem mellőzi öt a polgármester-választ á«nál. hanem helyén nem tudja nélkUlUzni — hogy a VII. fiz. osztályba sorozza. Igy igazán nem marad fulánk vissza és továbbra is törhetleu ambícióval szolgálhatja a város érdi-keit, mert mint polgármester is csak ott tartana, hivatalból pedig úgyis ö a másod­polgármestpr. Okos megoldás. * Mint Hajnócky László kijelentette szer­kesztőségünkben ma reggel, a hír alaptaiau. Ö teljes qualirikátióval rendelkezik s azon híresz­telés, mintha ő a jogtudományi szigorlaton a napokban elbukott volna, tuiudeu igazságot nél­külöz, mert ezen vizsgája már régen meg van. O igenis felveszi a küzdelmet — és pályázik a polgármesterségre. (Szerk.j * NYILATKOZAT. A rólam elterjesztett hírrel szemben, — hogy a megüresedett polgármesteri állásra kiírt pályázaton nem fogok részt venni, — kijelenteni, hogy légből kapott valótlanság. A polgármesteri állást megfogom pulya/ni. Mély tiszteiénél Pápa, 1918 V/4. dr. Hajnócky László. — Színészek Pápán. Dr. Patek Béla szín­igazgató e héten kezdte meg jól szervezett társu­latával a szinelöadásokat a pápai színházban. A társulat pénteken mutatkozott be Vandelgold kis­asszony-nyal. A heti műsor a következő lesz: hétfőn Villányi Andor drámája ,Királynőm, meg­halok érted!" kedden a „Víg özvegy" szerdán „Iglói diákok" csütörtökön a .Leányvásár" pén­teken „Tündérlaky leányok" szombaton a „Csárdás királynő" jövő vasárnap pedig a pályadijazott „Gyimesi vadvirág' kerül színre. A társulat dél­utáni előadásokat is fog tartani mérsékelt hely­árakkal. — Május 15-ig bevárás! engedélyt kap­nak mindazok a felmentett katonák, akiknek meg­felmcntése áprillis 30-án lejárt ugyan, de ők a felmentés meghoszabbitásáért újból folyamodtak. Városokban a polgármester, községekben pedig a főszolgabíró adja meg a bevárási engedélyt, amely tiz hétre szól. Ha valaki még nem kapta volna meg ezt az igazolványt, sietve kérje ezt a főbírói hivatalban. — Május 1, a szocialisták nemzetközi ün­nepe. Bár nincsen vörös betűvel nyomatva a kalendáriumon, mégis vörösbetüs nap ez. Üunepe a munkásságnak és akaratlan Uuuepe — a tün-

Next

/
Thumbnails
Contents