Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-04-21

Mihály, Ungar Mihályné, Udvardi Miklós, Zsilinszki Lajosné, Zakots István, Zsilavi Sándorné. & I I I Külkereskedelmi politika a háhi a háború után. Irta: Dr. Matlekovlts Sándor v. b t t. II. Gazdasági politikánkat mindenesetre abba az irányba kell terelni, bogy kivitelünk fokozódjék és behozatalunk csökkenjen, mindez az oly sokszor hangoztatott többtermelés által érhető el; minél jobban fejlődik mezőgazdaságunk és iparunk, annál vagyonosabbak leszünk annál jobban fog javulni fizetési mérlegünk és így pénzünk értéke és valutánk, üe ahhoz, hogy közgazdaságunk tényleg oly állapotban legyen, melybe saját benső erejéből megjavítsa a háború által elromlott valutát, ahhoz évek sora kell. Időközben meg kell tenni azokat a kísérleteket, melyek külföldről hozzánk tőkét hoznak. Ez három úton történik (miután külföldi papir aránylag kevés van a monarchiában s így ezeknek eladásáról uem szólhatunk); külföldön felveendő állami kölcsönök, belföldi értékek, kivált jelzáloglevelek és államkölcsön-papirok eladása és végre külföldi tőkének hazai vállalatokba való bevonása útján. Eiadósodunk ugyan ezáltal és jövendőbeli termelésünk megfelelő részét külföldre fogjuk fizetni s így fizetési mérlegünket állandóan szenvedő tételekkel szaporítjuk, ámde a külföldi tőke beözönlésével egyszerre oly cselekvő tétel jut mérlegünkbe, hogy azzal egyensúlyát azonnal helyrehozhatjuk és jövő gazdasági tevékenységünknek - a külföldi tőke által is fokozott eredményével törleszthetjük azokat a szenvedő tételeket, melyeket a külföldnek évenként ki kell fizetnünk. Hosszú és nehéz út vezet pénzünk értékének helyreállításához, de azt meg kell tennünk, ha közgazdaságunk sorsa és jólétünk szívünkön fekszik. Közgazdasági viszonyainkra legsúlyosabb kihatással lesz állami pénz ügyünk sorsa. Az az óriási költség, melybe a háború sodort és melyet a háború után az ország népességének vagyoni erejét eddig nem ismert mértékbe fogja igénybe venni. Milyen nagy adókés intézkedések lesznek szükségesek, hogy az állam pénzügyi egyensúlya helyreálljon és fenntartassék: ez egyik legnehezebb problémája a háború utáni törvényhozásnak és kormányzatnak. Az Osztrák-Magyar Bank és hitelszövetkezetünk annyira bevált a háború alatt, népünk készséges részvétele a hadikölcsönben oly bizalmat tanúsított az állam pénzügyi helyzete iránt, hogy a jövendőbeli pénzügyi intézkedéseknél a hitelszervezet erejét és az államba vetett bizalmat gondosan kell ápolni Epp ezért szó sem lehet az annyira ijesztő „devalváció" semmiféle módjáról, erőszakos kölosönről, vagy az államjáradékok kamatainak megrövidítéséről. Bele fog nyúlni, bele kell nyúlnia az államnak a polgárok jövedelmeibe és vagyonába, de lehetőleg úgy, hogy s gazdasági fejlődést meg ne gátolja. A na

gy jövedelmek és a nagy vagyon természetesen fokozottabb mértékben fogja az adózás tárgyát képezni, de egyenes és közvetlen adóban mindenki kénytelen lesz az eddiginél sokkal nagyobb mértékben részt venni az állami terhek viselésében. A háború költsége és szükséges befektetések nagy része a uagy adóteher mellett mindenesetre kölcsön útján fedezendő s így a jövendő ivadékok is bevonandók a mai nehéz idők súlyának viselésébe. Nagy terheket, súlyos áldozatokat kell majd nemzetünknek viselnie, de országunk természetes gazdasága, a háború alatt kifejtett tevékenység által szerzett nagyobb vagyoni erő, a béke beálltával minden oldalról felmerülő szükségletek és ezek folytán a mindenfelől jövő megrendelések, oly lendületes gazdasági viszonyokra adnak kilátást, melyek tapintatos eljárás és okos politika mellett az ország virágzására vezethetnek. if ri nras Mint a hullám. Mint a haliam, mint a felhő, Oly hajlékony, olyan lengő; Mint szivárvány, miut'az égbolt, Olyan halvány, olyan szép volt Egy leányka.Mint a villám, ugy égetett, Mint a gerle, úgy szeretett, Mint egy vulkán. miudág lángolt, .. Mint egy tündér tovatáncolt £gy leányka. Budapest. salfai Balta latvan. A nóta. Harcai sajtói sebzett a lelkem Nótás vágya elragad . .. Feledni azt, ami úgy fáj. — Balzsamot rá osak ez ad. Miuden bánat, mely ínég emészt, Nótaszóval mind kihal; v

. ....... . Nótás ajkkal tán uem ersem, Ahogy emészt ssas vihar. Húsd hát, osigány, ast a nótát, Bánatosan ast adelt! Nóta nélkül mindeu sivár, Beteg, néma és kihalt! Pápa, 1918 április 6 án. VEGYES HÍREK. 1 — Kitüntetés, ö cs. és apostoli Királyi Felsége legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott, hogy a legfelsőbb dicsérő elismerés — i kardok egyidejű adoinányosása mellett — tud tul adassék as elleuaég előtt tanúsított vitéz és kitűnő szolgálatai elismeréséül Vasdényei Imre, egy h. lovashadosztály parancsnokságnál beosz tott 7. bonvéd hussáresredbeli t. baduagynak. — Bérmálás. Dr. Rott Nándor veszprémi püspök hivatalosan értesítette a polgármestert, hogy s pápai plébáuia híveit május 26. és 27. napjain a bérmálás szentségében óhajtja részesiteni. — Vármegyénk főispánja a pápai felsővárosi kath. olvasókör elnókéhez, Tihanyi Márk bencés tanárhoz intetett levele kapcsán arról értesítene a kört, hogy hadbavonult tagjainak hátramaradott, családjai részére 3000 K-t adományoz. Nehogy azonban ezen a réven egyesek kétszeres segélyben részesüljenek -V itt is, a valósnál is — a főispán a kiosztás megtörténtéről Karlovitz Adolfné úrnőt kéri értesíteni, mint a városi jótékonyság intézését vezető bizottság elnökét A főispán emez újabb jótékonysági tényét igaz örömmel közöljük és csak helyeselni tudjuk azt a módot is, ahogyan ezt gyakorolja, mert ezzel még a halvány árnyékát is kikerüli annak, mintha felekezeti vagy egyébb alantas érdekek irányítanák öt gyönyörű és humánus ténykedésében. Lám most is, 6 maga gondoskodik eleve róla, hogy a segélyezendők neve közöltessék Karlovitznéval, nehogy ott újabb segélyben részesülhessenek, ha egyébként is nem lennének erre érdemesek. A levél teljes szövegében igy szól: Mityen Tisztelt Tanár — Elnök Úri Van szerencsém Tanár Urat értesíteni, hogy pápai látogatásom alkalmával Nagyságod által szives kiosztásra elvállalt 3000 knronát a veszprémi Közg. Bank és Htp. útján a főispáni jótékony-alap terhére jelen soraimmal egyidejűleg kiutaltam és ezúton is felkérem Tanár Urat, hogy ezen összeget, illetve annak ellenértékét az elnöklése alatt működő kör vezetőségével legjobb belátása szerint a pápai — ezúttal elsősorban az Olvasókörhöz tartozó — ínségesek között a nyomor fennforgásához képest akár egyszerre, akár successive elosztani kegyeskedjék. Az elosztás névsorát kérem Karlovitz Adolfné úrnő őnagyságával — mint a pápai hadisegély véleményező bizottság elnöknőjével — közölni, nehogy az ö jótékony kezéhez is küldeni szokott segélyösszegből egyes szegények — a többiek rovására — többszörös segélyben részesüljenek. Felajánlott szíves készségét és támogatását sociális ténykedésemben hálásan megköszönve, vagyok Mélyen Tisztelt Tanár Úrnak igaz híve Veszprém, 1918 április hó 16 Dr. Rainprecht Antal, főispán. — Derék apa. A napokban a főispáni hivatalhoz egy szép ezüst óra érkezett a király nevének kezdő betűivel és 500 korona készpénz, azzal a meghagyással, hogy ezeket őfelsége a király küldi Szilasbalhás egyik derék polgárának, Fischer Ferencnek, akinek hét szép szál fia teljesít katonai szolgálatot a fronton. Derék ember az az apa, aki 7 vitéz katonát nevel a hazának, megérdemli azt, hogy a Hadúr is kitüntesse. — Mesedélutánra hívja a vármegye közönségét a veszprémi 31. honv. gyalogezred tisztikara. A mesedélután pénzbeli bevételét a 31. honv. gy.-e. özvegy- és árvaalapjához csatolják. A május hó 27-én d. u. >/£ órakor tartandó első mesedélutánra mesemondásra Kemény Béla pápai városi tanácsost kérte fel az ezred. — A főispáni jótékonyalapra újjabban a 2558—2614. sz. nyugtákon befolyt 4610 K. Az idei gyűjtés eredménye 113.621 K, 50 f. Nagyobb összegeket adományoztak: Veszprémi Takarékpénztár 1000, Walla Qéza Tündérmajor 500, ifjú Kiss Károly Marcalgergelyi, Engel Ernő Lepsény, Schricker Sándor Tekerés, Lőrinc József Lepsény 200—200, dr. Jánosi József Pozsony, dr. Adorján üyula Pápa, Hanich Ferenc Olaszfalu, Schveizgut István Bánd, Benkö Jószef Jásd, Schekk Román Tés, Fürst János Bánd, Jung János Bánd, Berki Lajos Tés, Böröcsky Lajos Takácsi, Szalóky Béla Nemesszalók, Steigler Ferenc Bánd, Burucs Ignác Devecser, Auerbach János Bánd, Schnitz Lajos Lajoskomárom, Kolontári Sándor Nemesleányfaju 100—100 K. — Dr. Dienes Valéria előadása. Ssépszámu intelligens kösönség előtt tartotta meg mult vasárnap délután előadását a Qriti-ssálló nagytermében dr. Dienes Valéria, a tudós feminista a jövő asszonyáról. Rámutatott arra, hogy s háború alatt és minden bisonnyal a háború