Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-01-13

Requiralás. Dr. Bibó Károly vármegyénk alispánja f. hó 9-áu d. ií. a városhaza nagytermében tiszti értekezletet tariott a járás jegyzőinek éa Pápa vároa által megbiso't re<|iii'-aló elnököknek jelenlétében, ahol részlete* utasításokat adott a most elrendelt requirálásra vonatkozólag. Azt hisszük a köz érdekében eseleksziiuk, ha az elterjedt rémhírekkel szemben ismertetjük a Pápa városára vonatkozó részleteket és azon irányelveket, melyek foganatosítása mellett a requirálást végrehajtják. Veszprém vármegye egész területére, mint behajtandó kontingenst: 8400 waggon terményt, vetett ki az élelmezési miuisterium. Ebből 600 waggont már beszolgáltattak , igy 2740 waggon az a gabona, öriemény- és tengeri-mennyiség, amit elő kell teremteni. Ebből 1020 waggon esik a papai járásra s ebből 10 waggon Pápa városára, mint elengedhetetlen minimum. A 15 évnél idősebb gazdasági férfi munkások és nehéz munkát végzők részére a legutóbbi kormányrendelettel megállapított lö kg. havi tejkvóta meghagyatik, e

: lenben a minden egyéb foglalkozásúak részére legutóbb megállapított 12 kg. gabona, illetőleg 8*40 kg. liszt fejkvóta 10 kg-ra, illetőleg 7 kg-ra szállíttatik le. Úgy, hogy azok, akik gabonát bevásároltak, tejenként és havonként *a hátra lévő 7 hónapra: 1918 aug. 15-ig értvej 2 kg. gabo.iat vagy P40 kg. lisztet tartoznak beszolgáltatni. Azok, akik sertést nem hizlaltak, de baromfi hizlalásra vásárlási engedéllyel tengerit szereztek be : a megengedett tengeiimennyiséget megtarthatják, illetve baromfi hizlalásra fordíthatják. Gazdaságban időszaki munkások részére csak akkor hagyható vissza gabona vagy liszt, ha ezeket szerződéssel biztosították és a gazda ezen szerződést már most tel tndja mutatni. Allatok takarmányozására a következő mennyiségek tarthatók vissza: Lovak részére évenként és darabonként 500 kg. Egész éven nehéz munkákat végző i^áh lovak részére 700 kg., hidegvérű lovak iés«ére 1000 kg., inéuló részére 1200 kg , egy éven aluli csikó részére 200 kg. zabot. Akinek tengeritermése van, az a hágó méu részére hagyhat vissza zabot, a többi ló részére csakis tengerit. Bika (hágó részére egy évre árpa vagy vagy sab 700 kg., tél éves koron aluli borjn (.választástól fél éves koráig; napi 50 dg. stb. Nem folytatjuk tovább az állatokra vonatkozó adatokat, csak azt jegyezzük még meg, hogy állatállomány élelmezésére buza, rozs, kétszeres, köles, tatárka, lóbab és borsó fel nem használható. Vetőmagból visssihagyatik 1000 Q ölenként: tavaszi búzából és árpából 03 kg., zabból 57 kg, sabos bükönyból 40 kg. (ebből 25 kg. a bükköny), kölesből 80 kg., tengeriből 10 kg. Baromfiak részére csak ocsú, (mely 5% szemnél nem tartalmaz többet; 1 kotlóstyúkra csirkével együtt »6 kg, kacsa. liba. pulyka részére 5 tagu családnál 150 kg. tengeri. 10 tagu családnál 300 kg. tengeri hagyatik meg. A város 8 kerületre van osztva. A requirálást mindenütt egyszerre, f. hó 14-ón — holnap — kezdi meg a.nyolc bizottság. Reméljük, hogy ez lesz a legutolsó recjuirálás és az új termést már mindenki satajsáta szerint — béljós állapotban - használhatja tel. Adja Isten, úgy legyen! A fáradtság gyógyszere. Reszketi a teszülö kazán, csattog a kerék, villannak a szikrák, dübörög a gép, amely végzi ina már az ember munkáján,ik legnagyobb részét. És mégis: az erőt megezerszerasitő. mindent, vállaló és megköuyit'i gépek közül mindegyre fárad'abb lesz az ember. Fáradhatatlan a gép. Ha részei kopnak, újakkal cseréli őket fokozatosan a tervező agy. Mire végleg munkában fáradnak, valumeunyi része, új, munkabíró gép áll, addigra a kimerült, hasznavehetetlen régi helyén, Könnyen táradó az ember. Ha egyes tagjai, Vagy egész teste fáradt, pihéii, felfrissülést keres, vsgy erőszakkal frissíti új munkával magát, idegeket korbácsoló izgató szerekkel. Ma már mindegyre gyakrabban az erőszakos eszközökhöz fordul. Mert rohan az élet. lázas a í tempó, a munka nem vár, a munkát régesni | kell. Minden erővel, az erők legvégső megfeszítésével, söt még azon túl is. És ha mindegyre | hamarább fáradnak az izmok, gyorsabban m rül ki az agyvelő, hadd jöjjön akkor a tea, a kávé, az alkohol, a nikotin, a kokain ós valamennyi többi, napi táplálékunkká vált, rettenetes méreg. A régi, idilli világban, kezdetén a kulturélet fejlődésének amikor ,'saját zsírjában fulladt 'a termelő, nem volt probléma a megélhetés, nem volt probléma a rekord munka és így természetes meggondolásra sem érdemes, egyszerű természeti jelenség volt a fáradtság, a kimerülés, mint. az evés, az álom vagy a tett-masinának többi szükséglete. De ma egyuéhány nyári hét pihenője alatt akarja teleszívni napfénnyel és energiával, egy egész hosszú esztendőre a napjában sokszor ellankadó, viselt szervezetű, szellemi munkát végző kuiturproletár. De ma a kizsákmányolt, kifacsart erejű testű munkás embertelen soisát csak az áhított szociális forradalom javíthatná meg hirtelen, vagy p-*dig az, ha az álmodott. 8 óra helyett 10-ot tudna dolgozni fáradtság és kimerülés nélkül a gyárban; 12-öt dolgozik ugyanis, de halálra fáradtan és súlyos problémája ama életének az emberi masina kimerülése és a fáradtság gyógyszeréuek megtalálása. A modern élet felvetette a kérdési: hogyan jön létre a fáradtság és mi az t Amikor a biológusok kutatták a magános sejt élettanát, kémiai izgatószerekkel kenyszerítették mozgásra rejtelmes egysejtű lényeket. És láttak, hogyha az izgatás, amely lehetett egyénenként, merőben fizikai is, többször es gyors egymásutánban ismétlődő, lasubbá lettek a sejt mozgásai és végre megszülitek egészen. Az izgatószerek nem hallottak — egy ideig. De rövid pihenés után hatásuk újra visszatért. A sejt ugyanis kifáradt, kimerült, azután pihent és felfrisült megint. Azt már tudták régen a biblógusok, hogy a sejt erőkifejtéséhez protoplazmák égett el és az elégett protoplazmát táplálékkal pótolj t. Az égési folyamat azonban nem v.i.i erőre minden tel használt anyagot, hanem égési salakok maradnak vissza, akár kályhában az elégett kőszén hamuja és salakja. Ezek a visszamaradó és felhalmozódó salakauyagok károsak, sőt mérgesek és veszélyesek a sejtre. E salakos mérgek felhalmozódása okozza a fáradtságot. Ha a sejt felégeti minden meglévő pi ,o,o,o.o;,i keszletét, akkor Beoapsak elfárad, hanem kimerül. A felfrissülés úgy következik be, hogy a sejt eltávolítja magából a mérges salakauyagot és hasznos táplálékot t-<vejhelyébe, készen áll új erőkifejtésekre. Sejtekből alt az emberi lest egész szövevényes szerkezete. Megtermékenyített magányos sejt szaporodásával nőtt fel a test, keletkeztek a tagok és szervek. Az egyesült magányos szervek munkája speciálizadott a maga helyén mindegyik cs,»k a neki rendeltetett életfuuktiót végzi, de alaptulajdonságaikat mindhalálig és az örökkévalóságot megtartották. Táplálkoznak a sejtek az élet tentartó, titokzatos vér teszi nekik a táplálékot. És ugyancsak a legcsodálatosabb konverzalis transmissios szerkezet : a vér szállítja el a sejtekből az égési folyamat után felhalmozódó mérges salakanyagot. A testnek minden szerve, amely dolgozik, anyagot lűt el és salakot rak le. Ha a szerv munkája élénk és erős, munkaképesség lassanként csökken ás végre megszüuik, mert elhasználta mi len anyagkészletét és mert salakmérgei felhalmozódtak. E salakok párosak, mérgesek és veszélyesek a szervre, A következmény: A szerv, elfárad és kimerül. Ha súlyt emel -k, beáll egy időpont, amikoi az izom felégette minden anyagkészletét és a tokozott erőkifejtés következtében mérges salakja sokkal gyorsabban halmozódott, fel, hogysem a száguldó vér a méiegszemcskéket. niAgával ragadhatta volna. Az izom kimerült., várni kell. pihenni, új anyagokat nem égetni el és időt engedni a vérnek, hogy apránként elszállítsa a felhalmozott mérget. De hát méreg-e csakugyan, a mi a fáradó sejtben felhalmozódik és nemcsak egyszerűen a felégethető anyag gyors elfogyása okozza-e a kimerülést Minek föltételezni káros mérgek felgvülekezését, amikor.elegendő a fáradtság megmagyarázására tnlán egymagában a fűtőanyag elfogyása is. A gőzkazán munkája sem azért szűnik meg, mert salak rakódik le benne, hanem mert elfogy alóla a tüzelő szén vagy kifogy belőle a gőzt eresztő víz. Az érc kazán nem élő szerv és mégis megöli a lerakodó salak, ha időukiut nem tisztítják tőle. Az eleven sejt rejtelmes és láthatatlan munkájának megfejtéséhez azonban nein volna elegendő ilyen hipotetikus, átvitt, ós hasonlatos bizonyítás. Biológiáról vau szó: téiiyek kellenek és kísérletek. A tudós Hinge már 1865-ben kísérletileg bizonyította, hogy a kifáradt állati izomba méreg rakódik le és ez a méreg a fáradt izomrostok kőül kémiai úton kimosható. II i egy fáradt izom kiszivattyúzott nedvét belefecskendezte egy friss, pihent izomba, a friss, pihent izom is táradt lesz, kimerült és olyun muukaképteleu, mint. az, amelyik mérgekkel teli nedve érte. Kísérletileg megállapítható a fecskeudezés után a friss, pihent izom hirtelen munkaképtelensége, mint legbiztosabb jele a kimerültségnek. Mosso egy pihent kutya vérét átfeoskendezte egy másik pihent kutya vérébe. Semmi eredmény. Áttecskeudezte a pihent kutyába egy agyonhajszolt kutya vérét: a pihent kutya nyugodt lélegzése egyszerre fulladássá gyorsult, addig rendes szíve vágtatva és lihegve vert, — megannyi jele a fáradtság mérgeinek. Akik p -dig mosolyogni szeretnek az ilyen tudományos fantazmagóriákon, azoknak eszébe kell hogy jusson a rengeteg, örökké idézett, unalommá csépelt iskolás példázat. Világ hahotával kisért lehetet'en ostobaságból egykor a gőzgép és egy félszázad multán majd múzeumba keiül már a régen valóságra váltott fantazmagória, amelyen túl a száguldó élet. Megmosolyogható tautazmagoriama a szérummal és kémiai táplálkozással lehetővé tett láradallaii és szünetlen emberi munka, de mégis lesz valamikor egy gyönyörű szociális új bereudezésü korszaka az emberiség .-i-t • k. amikor kuiturmuaeumba kerül szérumostul a pihenést eleu emberi munkát megoldó problémája. Mert akkor már nem lesz többé probléma a megélhetés és az ember nem J a niuga életéért, dolgozik többé, hanem a maga ' életének. Keresek valakit. Valakit ész nélkül keresek. Epedve tárom ki karom. Valakit, akit inajd szeretek, Mert. úgy érzem . . . úgy akarom Akinek majd éget a csókja, Ily lány lélek de jó volna. Valakit ész nélkül keresek. Ki megért egy ilyen lelket — Valakit, kit már most szeretek. Mo-idd hol vagy? m-g hol lelhetlek? Mondd hová menjek érted kincsem, Hogy legyen az, — mim most nincsen. Valakit ész nolküi keresek. Epedve tárom ki karom. Valakit, akit majd szoretek, Mert igy érzem . . . igy akarom. De sóhajomra vizhang nem kell, Csillapodj vér . .. ssiv aludj el.