Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-02-24

PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának éa több pápai a pápa-vidéki egyesfiletnek megválasztott köslőnye. Megjelenik minden vasárnap 8i«rk.»xio»4 ( á* kiadóhivatal: Ooldberg Gynla papirkereakadése, F«-tér 33. T«l»foix 11a méI— Kelelö» tzerkesitß és lsptulsjdoDOS : GOLDBBRG OTULA. EiSflaetések és birdelési dijak s Isp kiadóluvatalál.uz küldendők. A lap ára: egéax érre 12 K.. félém 6 K., negyedem 8 K Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Egyes szám ára 80 fillér. I .t f A kereskedő és iparos hivatása a közéletben. írta: Lader mann Mór Aki Magyarország közéltének tör­ténetével behatóbban foglalkozott, min­denkor megállapíthatta azt, hogy a ma­gyar kereskedők ós iparosok közéleti szerepet a múltban sohasem vittek. Vol­tak ugyan egyes kereskedők és iparosok, akik részt vettek a városi vagy országos politikában, ám ezek csuk egyének vol­tak éa nem egy elterjedt, kulturálisan és gazdaságilag erős OMiálynak céltudatos és hivatott képviselői. A kereskedő és iparos osztály általá­ban tartózkodott a poliii kától és közö­nyösségéből csak egyes nagyobbszeril alkalmak, egy-egy hatalmas egyéniség közvetlen hatása rázta fel ideig-óráig. Ennek a közönyösségnek egyik oka mieden esetre a kereskedő és iparos osztály politikai szervezetlensége volt. A 18 oka azonban mágia az, hagy a gyakorlati érzékű és szellemű kereskedő és iparos osztály uem láthatta hivatását abban, hogy részt igényeljen a majdnem kizárólag aprólékos közjogi kérdésekkel foglalkozó magyar közéletben. Megkell azonban állapítanunk végre, hogy a háború rázkódtatásai új helyze­tet teremtettek, melynek természetes következményei alól nem akarunk, de nem ia lehetne elzárkóznunk. Röviden szólva a közgazdaság, a kereskedelem és ipar kérdése a háború alatt és a háború által közéletünknek, a magyar politikának központjává lett és a helyzet által teremtett kéuyszerüségből beláthatatlan időkig as ie Jog maradni. A közgesdaeági kérdéeekeek ez az elő­térbe nyomulása általános elismert tény, melyet közélelmezési, népruházati stb. problémák kapcsán mindenki és minden­nap észlelhet. A gazdasági kérdések életbevágó fontosságúak ká lettek, aminek természet­szerű következménye volt az államnak a végrehajtó szervének, a kormánynak aa agrár-, a kereskedelmi és az ipari életbe való, szinte erőszakosnak mond­ható beavatkozása. A kereekedő ée iparos s beavatko­zással kapcsolatban a saját kárán szer­zett tapasztalatok alapján elkeseredve állapíthatta meg annak szomorú követ­kezményeit, hogy kellő előrelátással nem igyekezett tért hódítani a magyar közélet minden egyes igában. Ezáltal megsze­rezte volna magának azt a hatalmat, amellyel ha nem is törekedett volna az agráriusok példája után indulva gazda­sági kiváltságok elérésért;, de legalább biztosította volna legtermészetesebb jo­gait, megvédhette volna saját tulajdonát. És résztvehetett volna az ország gazdasági ügyeinek intézésében is, elejét véve számos elhibázott, céltalan és laikus rendelkezésnek, melyeknek tragikomi­kus Itatását nemcsak a kereskedelem és ipar. hanem az egész ország meg­sínylette. Két körülmény terelte tehát reá a kereskedő és iparos osztály figyelmét a politikára, az egyik az, hogy szemben a múlttal a politikai programmok és ez­zel együtt a politikai élet is mindinkább gazdasági jelleget nyert, a másik pedig ennek az új politikának, ennek a belső gazdaságpolitikának ép annyira erélyes, mint igazságtalan, beavatkozása a keres­kedelemmel és iparral szemben. Ezeknek a gazdasági igazságtalan­ságoknak azonban káros hatásuk mellett volt egy üdvös eredménye is: közelebb hozta egymáshoz a magyar kereskedő és iparos osztály tagjait. Az igazságtalanságok, üldözések és gyanúsítások egy hatalmas táborba tömö­rítették az érdekelteket és a szervezke­dés haladását ezzel évekkel lendítették előre. Nem a kereskedő és iparos osztály közeledett a politikához, hanem a politika ő hozzá. És hogy nem találta készület­lenül, azt sok évi csendes munkásság eredménye gyanánt tiszta lelkiismerettel állapíthatjuk meg. Nem lehet semmi okunk annak el­titkolására sem, hogy elérkezettnek lát­juk az időt arra, hogy a kereskedő és iparos hivatásának megteielően elfoglalja az őt megillető helyet úgy az országos, mint a törvényhatósági közéletben. De ugyanakkor, amidőn a kereskedő ée iparos osztály közéleti hivatását hang­súlyozzuk: nyomatékosan utalunk arra, hogy a kivitelre vonatkozó elveink ugyan­azok, mint voltak a háború előtt és a szervezkedési konjunktúrákat felhasz­náló újabb alakulások osak meggyőztek ezen elveink kétségtelen helyességéről. A foglalkozás szabadsága, a munka meg­becsülése, aa egyéni képesség érvénye­sülése, a teljes egyenlőség osztály, fele­kezet és nemzetiség megkülönböztetése nélkül a jogok ós kötelességek egyen­súlya, az állami élet nyugodt és békés fejlődése, a társadalmi és gazdasági el­lentétek méltányos kiegyenlítése: ezek azok a feltételek, melyek a kereskede­lemnek és iparnak létalapjait képezi. A demokratikus elvek megvalósulása tehát a kereskedő és iparos osztályt éppen úgy kielégítheti, mint minden más osz­tályt. Az általános egyenlő és titkos vá­laszlói jog lehetővé fogja tenni azt, hogy választásoknál nem a pártabszolitizmus uralkodik. .\ pártvezérek ajánló levele mindenesetre bizalomgerjesztő lehet a választók szemében, de mégsem szolgál­hat kizárólagos belépőjegyül a törvény­hozás és a városháza csarnokaiba, vá­lasztói joggal sem rendelkező kiskorú báróknak és magyar állampolgársággal som bíró árdrágítóknak! [ Az általános egyenlő ós titkos szava­zókkal választók azokat fogják képvise­letükbe kiküldeni, akikben valóban meg­bíznak, akiket megismerni és önzetlen­ségüket tapasztalni hosszú éveken át módjukban volt A mágnás és gentry üzletet csinál­hatott a politikából, a kereskedő nem! Számítunk arra és bizuuk benne, hogy a politikai üzletek korszaka most már végleg lejárt. Számítunk erre, mert tudjuk és tapasztaljuk, hogy a főváros és az ország kereskedő és iparos polgársága a saját fejével akar gondolkodni és az általános választói jogot azért követeli, hogy le­gyen joga választani. Es meg vagyunk győződve arról is, hogy ebben a demokra­tikus érzésű kormány és egyetlen demokratikus érzésű pártvezér sem fogja őket megakadályozni. A demokratikus eszmék térhódítása és a választói jog széleskörű kiterjesz­tése megteremtették annak lehetőségét, hogy a kereskedő és iparos osztály el­foglalja az őt megillető helyet a köz­életben. Ez a lehetőség azonban valósággá csak akkor válhat, ha a kereskedő és iparos osztály tűrhetetlenül ragaszkodik azokhoz a demokratikus elvekhez, ame­lyeknek érvényesülését köszönheti. Az egyenlőség és igazság jelszavá­ban beune van az egész nemzet és ez­zel minden osztály boldogulásának egy­forma biztosítéka. A közéleti tevékeny­ségre hivatott kereskedőkre és iparo­sokra nem az a feladat vár, hogy osz­tály harcot szítsauak, hanem ennél sokkal nagyobb: hazánk gazdasági újjá terme lóséuek hatalmas munkája, melynek

Next

/
Thumbnails
Contents