Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-02-24

PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának éa több pápai a pápa-vidéki egyesfiletnek megválasztott köslőnye. Megjelenik minden vasárnap 8i«rk.»xio»4

( á* kiadóhivatal: Ooldberg Gynla papirkereakadése, F«-tér 33. T«l»foix 11a méI— Kelelö» tzerkesitß és lsptulsjdoDOS : GOLDBBRG OTULA. EiSflaetések és birdelési dijak s Isp kiadóluvatalál.uz küldendők. A lap ára: egéax érre 12 K.. félém 6 K., negyedem 8 K Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Egyes szám ára 80 fillér. I .t f A kereskedő és iparos hivatása a közéletben. írta: Lader mann Mór Aki Magyarország közéltének történetével behatóbban foglalkozott, mindenkor megállapíthatta azt, hogy a magyar kereskedők ós iparosok közéleti szerepet a múltban sohasem vittek. Voltak ugyan egyes kereskedők és iparosok, akik részt vettek a városi vagy országos politikában, ám ezek csuk egyének voltak éa nem egy elterjedt, kulturálisan és gazdaságilag erős OMiálynak céltudatos és hivatott képviselői. A kereskedő és iparos osztály általában tartózkodott a poliii kától és közönyösségéből csak egyes nagyobbszeril alkalmak, egy-egy hatalmas egyéniség közvetlen hatása rázta fel ideig-óráig. Ennek a közönyösségnek egyik oka mieden esetre a kereskedő és iparos osztály politikai szervezetlensége volt. A 18 oka azonban mágia az, hagy a gyakorlati érzékű és szellemű kereskedő és iparos osztály uem láthatta hivatását abban, hogy részt igényeljen a majdnem kizárólag aprólékos közjogi kérdésekkel foglalkozó magyar közéletben. Megkell azonban állapítanunk végre, hogy a háború rázkódtatásai új helyzetet teremtettek, melynek természetes következményei alól nem akarunk, de nem ia lehetne elzárkóznunk. Röviden szólva a közgazdaság, a kereskedelem és ipar kérdése a háború alatt és a háború által közéletünknek, a magyar politikának központjává lett és a helyzet által teremtett kéuyszerüségből beláthatatlan időkig as ie Jog maradni. A közgesdaeági kérdéeekeek ez az előtérbe nyomulása általános elismert tény, melyet közélelmezési, népruházati stb. problémák kapcsán mindenki és mindennap észlelhet. A gazdasági kérdések életbevágó fontosságúak ká lettek, aminek természetszerű következménye volt az államnak a végrehajtó szervének, a kormánynak aa agrár-, a kereskedelmi és az ipari életbe való, szinte erőszakosnak mondható beavatkozása. A kereekedő ée iparos s beavatkozással kapcsolatban a saját kárán szerzett tapasztalatok alapján elkeseredve állapíthatta meg annak szomorú következményeit, hogy kellő előrelátással nem igyekezett tért hódítani a magyar közélet minden egyes igában. Ezáltal megszerezte volna magának azt a hatalmat, amellyel ha nem is törekedett volna az agráriusok példája után indulva gazdasági kiváltságok elérésért;, de legalább biztosította volna legtermészetesebb jogait, megvédhette volna saját tulajdonát. És résztvehetett volna az ország gazdasági ügyeinek intézésében is, elejét véve számos elhibázott, céltalan és laikus rendelkezésnek, melyeknek tragikomikus Itatását nemcsak a kereskedelem és ipar. hanem az egész ország megsínylette. Két körülmény terelte tehát reá a kereskedő és iparos osztály figyelmét a politikára, az egyik az, hogy szemben a múlttal a politikai programmok és ezzel együtt a politikai élet is mindinkább gazdasági jelleget nyert, a másik pedig ennek az új politikának, ennek a belső gazdaságpolitikának ép annyira erélyes, mint igazságtalan, beavatkozása a kereskedelemmel és iparral szemben. Ezeknek a gazdasági igazságtalanságoknak azonban káros hatásuk mellett volt egy üdvös eredménye is: közelebb hozta egymáshoz a magyar kereskedő és iparos osztály tagjait. Az igazságtalanságok, üldözések és gyanúsítások egy hatalmas táborba tömörítették az érdekelteket és a szervezkedés haladását ezzel évekkel lendítették előre. Nem a kereskedő és iparos osztály közeledett a politikához, hanem a politika ő hozzá. És hogy nem találta készületlenül, azt sok évi csendes munkásság eredménye gyanánt tiszta lelkiismerettel állapíthatjuk meg. Nem lehet semmi okunk annak eltitkolására sem, hogy elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy a kereskedő és iparos hivatásának megteielően elfoglalja az őt megillető helyet úgy az országos, mint a törvényhatósági közéletben. De ugyanakkor, amidőn a kereskedő ée iparos osztály közéleti hivatását hangsúlyozzuk: nyomatékosan utalunk arra, hogy a kivitelre vonatkozó elveink ugyanazok, mint voltak a háború előtt és a szervezkedési konjunktúrákat felhasználó újabb alakulások osak meggyőztek ezen elveink kétségtelen helyességéről. A foglalkozás szabadsága, a munka megbecsülése, aa egyéni képesség érvényesülése, a teljes egyenlőség osztály, felekezet és nemzetiség megkülönböztetése nélkül a jogok ós kötelességek egyensúlya, az állami élet nyugodt és békés fejlődése, a társadalmi és gazdasági ellentétek méltányos kiegyenlítése: ezek azok a feltételek, melyek a kereskedelemnek és iparnak létalapjait képezi. A demokratikus elvek megvalósulása tehát a kereskedő és iparos osztályt éppen úgy kielégítheti, mint minden más osztályt. Az általános egyenlő és titkos válaszlói jog lehetővé fogja tenni azt, hogy választásoknál nem a pártabszolitizmus uralkodik. .\ pártvezérek ajánló levele mindenesetre bizalomgerjesztő lehet a választók szemében, de mégsem szolgálhat kizárólagos belépőjegyül a törvényhozás és a városháza csarnokaiba, választói joggal sem rendelkező kiskorú báróknak és magyar állampolgársággal som bíró árdrágítóknak! [ Az általános egyenlő ós titkos szavazókkal választók azokat fogják képviseletükbe kiküldeni, akikben valóban megbíznak, akiket megismerni és önzetlenségüket tapasztalni hosszú éveken át módjukban volt A mágnás és gentry üzletet csinálhatott a politikából, a kereskedő nem! Számítunk arra és bizuuk benne, hogy a politikai üzletek korszaka most már végleg lejárt. Számítunk erre, mert tudjuk és tapasztaljuk, hogy a főváros és az ország kereskedő és iparos polgársága a saját fejével akar gondolkodni és az általános választói jogot azért követeli, hogy legyen joga választani. Es meg vagyunk győződve arról is, hogy ebben a demokratikus érzésű kormány és egyetlen demokratikus érzésű pártvezér sem fogja őket megakadályozni. A demokratikus eszmék térhódítása és a választói jog széleskörű kiterjesztése megteremtették annak lehetőségét, hogy a kereskedő és iparos osztály elfoglalja az őt megillető helyet a közéletben. Ez a lehetőség azonban valósággá csak akkor válhat, ha a kereskedő és iparos osztály tűrhetetlenül ragaszkodik azokhoz a demokratikus elvekhez, amelyeknek érvényesülését köszönheti. Az egyenlőség és igazság jelszavában beune van az egész nemzet és ezzel minden osztály boldogulásának egyforma biztosítéka. A közéleti tevékenységre hivatott kereskedőkre és iparosokra nem az a feladat vár, hogy osztály harcot szítsauak, hanem ennél sokkal nagyobb: hazánk gazdasági újjá terme lóséuek hatalmas munkája, melynek