Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-02-17

1918. üftfe IT. kezdeni merte a tüntetést. Az ifjúság a tanári kar vezetése mellett a kollégiumból indult ki a a Főutcán, Főtéren, Kossuth utcán. Széchenyi téren éa Jókai utcán a houvéd-ssoborhoz vonult, ahol Szűcs Dezaö főgimnáziumi tauár úi Varga Dezső IV. évea papnövendék intézett szónokla­tot az ifjúsághoz és az összegyűlt óriási tömeg­hez. Azután eloszlott as ifjúság és tömeg, más­napra elillant a tivasz és álbékévé zsugorodott össze az orosz általános béke. — A dispensaire-bisottsig mult vasár­nap délután Gyurátz Ferenc elnöklete alatt ülést tartott, amelyen egyhangú lelkesedéssel elnökké választották a városból eltávozott gróf Esterházy Pálné helyett gróf Esterházy Mariaunet. A szin­tén eltávozott dr. Teli Anasztáz helyett dr. Ko csis Lénártot választották meg alelnökké. Meg­hallgatták és elfogadták Köttbaum Adél goud­noknő jelentését a dispeussire működéséről és számadásairól. A gondnoknö fizetését évi 700 koronára emelték tel. Végfii köszönetet szavaz­tak dr. Cseh-Szombathy László és dr. Weltner Sándor orvosoknak as intézet érdekében kifej­tett önzetlen és fáradhatatlan működésükért. — Eladó hegedft. Jól kijátszott, három­negyedes hegedű eladó Kemény Béla városi tanácsosnál. — A saidók húsvéti lisztje. A közólel­roezö miniszter engedélyt adott a Magyarországi Autonom Orthodox Központi irodának és a Pesti Neológ Izraelita Hitközségnek, hogy a Haditer­mény Részvénytársaság ltján húsvéti lisztet be­szerezhessen, smiböl az összes magyarországi hitközséget köteles ellátni. Nehogy a maceszt fogyasztó izraeliták kettős ellátást élvezseuek, kötelezte a két irodát, hogy a pászkalisztet igénybevevők névsorát az illetékes közigazgatási hatóságoknak jelentsék be. Es értelemben az alispán felhivta a r. t. városok polgármestereit és a községi elöljáróságokat, amely hatóságok­hoz a névjegyzékek két példányban legkésőbb február hó 26-ig bemutatandók. Az egyik pél­dányt a hitközség láttamozva visszakapja s az­zal közvetlenül kérheti a lisztet. A kimutatás másik példánya alapján a maceszt fogyasztók március—április havi lisstjárandóságából a be­jelentett lisatmeuny iaéget levonják. Akik hús­véti lisstet is kapnak és saját gabonával, liszttel is rendelkeznek, a gaboua és lisztmenuyiség térí­tés mellett bessedetik és aa ellátatlan lakosság szükségletére fordittatik. A két városnál, ahol liszt- és kenyérjegy rendszer áll fenn, as igénybe veendő macesszel egyenlő mennyiségről ssóló hast, illetve kenyérjegy szelvények megsemmi­síttetnek. As izraelita hitközségek külön és nyo­matékosan figyelmeztetnek, hogy a húsvéti liszt­hez csakis ily módon juthatnak. — A varos 1918. évi költségvetés*) ­háborús külső v el: tábla nélkül — már megjelent s most osztják ssét a képviselőtestület tagjai között. A költségvetés tössámadatait már ismer­tettük akkor, amikor azzal a városi tanács fog­lalkozott. A pénzügyi bizottság tebiuár hó 4-éu tartott ülésében foglalkozott a költségvetéssel s a kiadási réss változatlan hagyása mellett java­solja a közgyűlésnek, hogy a tisztviselők és al­kalmazottak jutalmasására állítson be pótlólag 17300 koronát, továbbá a heti segélyesett szegé­nyek segélyeinek emelésére 4420 koronát, 4000 koronát pedig a helybeli két népkonyha segélye* zésére. E többletkiadásokkal egy fitt a szükséglet össsege 505866 koronáról 591086 koronára fog emelkedui, amely asonbao nem vonja maga után a pótadókulcs emelését, mert a költségvetésbe mint fedezet beállítható aa 1917 december 31-i pénstársárlst eredménye: 27116 korona. — Bandelet a sertésekről A városi hatóság értesiti a nagy közönséget a 4455/1917 M. E. számú rendelet alapjáu, hogy sertéseket csak élösulybau szabad eladni, a sertések eladás előtt 12 órai koplalásnak vetendő alá, mely idő alatt itatni sem sssbad. Hizlalásra szánt sertés­nek darabonkéut 90 kilogrsmmnál nem nehezebb sertés tekinthető. Élő sertéseknek as átvétel Pápái Lapok — -• imi • • mm wm —» -• •— -W .. ... ,1 helyéről történt eladásnál sz alább megállapított áraknál magasabb árakat követelni tilos. 1. 50 kilogrammuál nehezebb, de legfeljebb 90 kgr. sulyu sertésnek a hizlaló vagy állattartó részére való eladásnál kgr.-ként 7 koroua. 2. 40 kilo­grammnál nehezebb, de legfeljebb 125 kgramm sulyu sertés levágása 6 koroua 50 fillér. 3. 125 kgr.-nál nehezebb, de legalább 150 kgr. sulyu sertés kgr.-ként 0 korona 60 fillér. 4. 150 kgr.­nál nehezebb sertések kgr.-ként 6 korona 50 fillér. Ha az átvétel a tartózkodási helytől leg­alább 2 kilométernél távolabb vau, suly veszteség cimen 2% számítható fel. Ezen árak nem ter­jednek ki a 40 kgr.-nál kisebb sulyu hizlalásra szánt sertések, illetve teuyész sertések átvételére. — Lakáshivatal Veszprémben. Az uj lak bérrendelet szerint városokbsn - ha eunek szüksége fölmerül — lakáshivatalt kell felállí­tani, a melynél béremelési és egyéb, a rende­letben körülirt vitás ügyeket intéznek el. Vesz­prém város tanácsa is elhatározta a lakáshivatal fölállítását, ülnöknek Cete Antal dr. városi tiszti főügyészt, helyettes elnökül Mezriozky Károly uj ug. táblai birot választotta meg, tagokul pedig a háztulajdonosok közül Csomay Imre, Fabb Károly, Lövy Béla, Neumayer Imre, Próder István és Schönfeld Mór, a bérlők közül pedig Baumgarten Mór, Bujdosó Jánus, Keszegh István, Mustos Gábor, Rosenthal Sándor dr. és Rostás János városi polgárokat. Bizottsági ülésekre az elnök a bérbeadók és a lakók közül egy-egy tagot fog behívni. Mi már egy izben megsür­gettük a lakáshivatal felállítását. Most, hogy a Pápánál jóval kisebb Veszprém már felállította a lakáshivatalt, újból ajánljuk az ügyet ható­ságaink figyelmébe. — Megnyílik as alsóvárosi óvoda. A városi tanács tekintettel azokra a fontos érde­kekre, amelyek az alsóvárosi óvoda megnyitásá­hoz tűsödnek, elhatározta, hogy legkésőbb márc. hó l-ig az óvodát feltétlenül átadja ismét ren­deltetésének. E célböl Pelek Mariskát uyoinbau kirendelte az óvodához, aki állomását már el is foglalta. A dologi ügyek rendezésével a tanács a városgazdát buta meg. — A Pápára vezénylendö csendőrség Ugye annyivá, e héten is előbbre jutott, hogy a hatóság már megfelelő laktanya-helyiséget is talált és pedig a Zimmerm nn-utcai elemi iskola épületében, amelyet a r. kath. hitközség hajlandó is megtelelő bérért e célra átengedni. A szervezés ügyét egyébként Kemény Béla rendőrkapitány­helyettes lankadatlan buzgalommal vezeti. — Hirdetmény. A bortermelési adóról ssóló 1918. évi I. t.-o. végrehajtása tárgyában kiadott pénzügyimiuiszteri rendelet szerint köte les minden bortermelő 1917- évi bortermésének mennyiságét továbbá, hogy ebből kinek mikor és mennyit adott el, illetőleg saját fogyasstására mennyit hasznait tel és végül mennyi maradt késsletbeu a vár. fogyasstási adóhivatalnál írás­ban vagy élőszóval bejelenteni. Felhívatnak ennélfogva a bortermalök, hogy helybeli borter­mésüket a fenti adatokkal együtt a vár. fogyasz­tási adóhivatalnál folyó hó 20-ig okvetlen beje­lentsék, mert ennek elmulasztása a törvény 25. 9-a szerint 10-100 k-ig terjedhető pénzbüntetést von maga után. Figyelmestetnek a termelők, hogy a készlet mennyisége a jövőben három havonként meg less állapítva s es jövedék felügyelet alatt áll, ugy as állami mint a városi kösegek a felü­gyeletet szabadon gyakorolhatják. Pápán, 1918. évi február hé 4. Városi hatóság. - Irta: IC. ­Nem volt társaságbeli hölgy, se ünnepelt színésznő, még csak swréuy kis nevelöuö sem. Egyszerű parasztlány volt. Szolgáló. Éu akkor katouáskodtam és csak ritkán kaptam szabadságot. Szüleim egy Isten háta mögötti pusztán gazdálkodtak és éu, a ki imá­dom s falut, mindig gyerekes örömmel rohan­tam haza, hs alkalmam volt rá. Egyetlen gyerek lévén, a rajongásig szerettem jó szüleimet; no meg — mondom — a falut is uagyou sserettem, hisz ott születtem. Örültem ha körüljárhattam édes atyámmal a határt, órákig elbeszélgettem öreg juhászunk­kal, vagy Jónással, a parádés kocsissal. Alig tudtam bevárni mig befogott, ha valahova ké­szültünk. Ö is örült ha hazajöttem. Szeretett is (hisz valamikor a karján hordozott) meg keve­sebb dolga is volt, ha otthon voltam, mert a lovakat mindig én hajtottam, mig ö karbafont kézzel ült hátul nagy rangosán. Mondom csak ezért és hasonlókért örültem, ha hazamehettem. Amig szerelmes nem lettem Kláriba. Nem is tudom hogyan történt. . . Egyszer vadászni mentem ; csak úgy ssólóbau Bary-val. a vizslánkkal. Jól elbarangoltam, de nem ked­vezett a szerencse. Egy árva foglyot lőttem csupán, azt is megbántam, mert — mit később láttam — tojásairól reppent föl. Es mert elfá­radtam a sok kószáiésban, betértem a juhászunk­hoz egy ital friss vízre. Ott lakott a Mátra al­ján, az erdő szélen. Magányosan álló kis ház volt a juhászlak, csak egy szalmafedeles akol volt még mellette. Fáradt voltam — mondom — és mert a juhász amúgy is a belső, pusztamenti lucernásba készült, hajtani a nyájat, megüzentem vele haza, hogy küldjék ma ki az ebédemet a „Harangkuf­hoz (ez volt a juhászlak neve). Szeptember dereka táján volt. Ssép, verő­fényes koraőssi nap. Nemcsak a tavasz, nem­csak a május szép. A természet haldoklásában is van valami szomorúan szép, valami szivet­lelket megkapó, fájdalmasan ssép ... Köröskörül ameddig a szem ellát, csak sárga tarló mindenfelé, néhol már az se (a jó gazda siet a szántással). f Szép meleg napsugaras idő volt. A Mátra erdei csudálatos színben pompáztak, a mint a völgyből néztem. Valami különös lila, rozsdavö­rös és sárga azivegüületbeu úszott, az egész erdő, a mint a koraősei verőfényes napsugár minden buja melegével átölelve az egész tájat... A juhász már messze járt juhaival, osak a nyáj fara látszott, a völgy mélyén. Néha-néha még fölhallatszott egy-egy ko­lomp tompa, mély szava, vagy a juhászkutya szigorú csahelása (valamelyik rakoncátlan birka alkalmasint letért az útról, „elbitangolt a nyáj­tól"). Astán ismét csend lett, Isteni csend, n milyen csak ott az erdők borította hegyek alján létezik . . . Leültem a ház előtti padkára, rágyújtottam. Bary mellém telepedett „küszöbre a lábát, erre állát" nyújtván. Vártain az ebédet Nem kellett sokáig várnom Hozták már. Klári hozta. — Adjon Isten jó napot. — köszöntött felém. — Megéhezett ugye, fiatal úr? Ha nem üzent volna. Úgyis idehoztam volna as ebédet. Tudja Isten, megéreztem, hogy itt van ... Kék prusslikja alatt gyönyörű formás kis melleoskéi feszültek meg. Gömbölyű karjai meztelenek vol­tak, úgyszintén izmos, hófehér lábszárai is, a melyeket a piros sokráuoú rövid szoknya csak annyira tudott takarni, hogy — majdnem — a térde is kilátszott. A pajzán napsugár (vén bű­nös!) kéjesen csókolgatta a legformásabb karo­kat és lábakat. Csak most láttam, hogy milyen ssép. Nem olyan pirospozsgás, mint a többi. Sokkal liala­ványabb, kissé hosszúkás arca volt. Finoman metszett, klasszikus orra, vékony halványpiros ajkú kicsi szája és csudálatos kék ssome volt, a melyben azonban sárgás árnyalatok is látszot­tak. A haja lágy, omlós sseghaj volt. Karcsú, magas termetével, ssép kis klasszikus fejecské­jével, legfeljebb 18 évével olyan ssép volt, hogy a legnagyobb festő se festhetne szebb Madonuát. önkénytelenül is a szép, régi nóta jutott essembe, hogy:

Next

/
Thumbnails
Contents