Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918
1918-11-17
boctátók, legyeinek szelídek és irgalmasok. Óvjátok s szeretettel vetessétek híveiteket, nehogy a felekezeti viszály és gyűlölet, nehogy a faji ellentétek elragadják népünket s vele ártatlanok essenek áldozatul, mert az ártatlanoknak nemcsak vére, de sirása, könnyei és keservei is az Urnák nem áldását, de haragját vonják le majd országunkra e súlyos időkben. Mondjátok népünknek az Ur szavait: „Ne ítéljetek, hogyne ítéltessetek! (Máté, 7, 1. Kelt, Veszprémben 1918. november hó 3-án. Nándor s. k. püspök. * * * Legfontosabb teendőink: 1. Szolgáljuk szívvel-lélekkel a közrendet. Hassunk oda. hogy arra hivatott egyének belépjenek a polgárőrségbe és előmozdítsák a közrend fenntartását. 2. A hazatérő katonákat intsük figyelemre, figyelmeztessük őket, hogy az esetleg még náluk levő fegyvereket haladéktalanul beszolgáltassák a hatóságnak. 3. A lelkészek, tanítok éa a község arra hivatott komoly elemei lépjenek be a helyenkiut alakított Nemzeti Tanácsba és vegyenek részt azok hazafias munkájában. Általában oda kell törekednünk, hogy a demokratikus átalakulás idejében a vezetés azok kezébe kerüljön, akik a népből arra hivatással bírnak, akik a közjót és rendet iniudeuek előtt szivükön viselik. Rendcsinálás. A forradalomnak, mint minden gyors átalakulásnak, megvannak a maga szépséghibái. Nem volt még olyau forradalom, de nem volt még egyáltalában olyan megrázkódtatás egy ország életében, amely ne idézte volna fel ugyanazokat a jeleneteket, amelyek most megrémítették az ország népét. Egyszer kisebb, egyszer nagyobb mórtékben tör ki a forrongás és a lázadás, egyszer osak helyi zavargás, de most a forradalom az összes gonosz erőket sajnos felszabadította és ezzel lángbaborította az ország egyrészét. Ugyanakkor, mikor bármily szomorúan, de teljes nyíltsággal megállapíthatjuk ezt, ugyanakkor le kell szögeznünk azt a tényt is azonban, hogy a háboru elmúlásával és a leszerelés idejében ugyanezek a jelenetek, ha talán kisebb mértékben, egész bizonyosan valóra válltak volna forradalom nélkül is. Az ország népét súlyos károk érték, de mily haszon ez a nagy kár ahhoz a nyereséghez képest, hogy viszont a háboru befejeződött, minden fronton megszűnt a harc és a munkás, dolgos kezek végre visszatérhetnek munkájukhoz. Bármennyire szomorú és lesújtó ez a helyzet az ország határszélein, annyi bizonyos, hogy lassankint minden el fog simulni és még bizonyosabb, hogy u végső rend osak akkor terenithetődik meg, ha az ország miudeu lakosa részt vesz abban a hatalmas, sőt rettenetes munkában, amelyet ma a kormány végez, amikor rendet igyekszik csinálni az országban. A rendcsinálás munkája a mai pillanatban a legfontosabb, legélelbevágóbb munka. De ezt a rendcsinálást nemcsak ugy kell érteni, hogy hol szuronnyal, hol gépfegyverrel, hol kézigránáttal szót kell verni, el kell pusztítani a fosztogatókat. Azt nevezzük mi igazi rendcsinálásnak, hogy a mostani esetekhez hasonló esetek az uj korszakban még szórványosan se fordulhassanak elő. Ugy képzeljük a rendcsinálást, hogy az uj kormány a nemzetiségeket és mindenkit ebben az országban igyekezzék olyau nívóra, olyan erőre emelni, amely erő egyáltalában nem teszi szükségessé hogy raboljon és gyilkoljon. Mindenkinek joga van a megélhetéshez ós mindenkinek tneg kell adni a lehetőséget arra is, hogy e jogot használhassa ós kihasználhassa. Mindenkinek joga vau az élethez, de uz, amit sok-sok százezer ember a régi szomorú korszakban leélt, mindennek volt inkább nevezhető, csak életnek nem. Nem volt az élet. csuk tengődés és igy természetes, hogy amikor kitört a forradalom, felszabadultak az elnyomott emberi szenvedélyek ós valósággal lehetetlenné tették az együttműködést. A rablás, a gyújtogatás és a gyilkolás mind ez a ki nem élt emberi energiának volt a következménye. Mindenki, aki réaztvett a rablásokban, valami leheteilen ösztöntől kergetve pusztított. A rendcsinálásnak tehát ebben a tágabb értelemben véve minél hamarabb meg kell indulnia. A kormány lázasan készül nagyszerű munkájának végzésére, már megalapozta az országos rendcsinálás lehetőségeit és módozatait, de ebben a kormányban mindenkinek részt kell vennie. Most UÜNÍB szegény ós nincs gazdag, most nincs ilyen párti és olyan párti, most mindenkinek magyarpártinak kell lennie és e magyarpártiságot a legszigorúbban keresztül kell vinni, de nem a nemzetiségi gyűlölet felidézésében, nem ellentétek keresésében, hanem igenis az igazi rendcsinálás közreműködésében. A marhahús árának leszállítása. szik, kell hogy a többiek is megelégedjenek ugyanennyi haszonnal. Az élőállatok ára már egy hét óta 40 50 százalókkal esett ós esni fog fokozatosan még tovább is. Ezeket az áreséseket kisérje a polgármester figyelemmel és minden egyes esetben intézkedjék a hus árának azonnali leszállításáról. A város közönségének óriási érdeke az, hogy ne fizessen többet a húsért, mint amennyi a mészárosokat jogosan megilleti. y. k. A mi csatánk: Molnár Árpád versei. .. Ötödik éve! És még egyre hullnak. Az emberélet semmi. Falevél. A napjaink egy rémes őszbe tulltak S az csak az ősz! Jaj milyen lesz a tél. És éu kinek szegény, bolond szivébe A mások búja vert örök tanyát, Sötét gyászommal egyre békét kérve, Siratok minden megrabolt Anyát. Az öntudatos fiatalember érzései mindig merészek, bátrak. Regényesség és heroismus nyilvánul meg miudeu terve, gondolata keresztülvitelénél. Ösztönszerűen érzi, hogy mi a korrupt, a rossz és elszántan kész vállára venni a keresztet, ha még oly súlyos is. Hát még ha ez az öntudatos fiatalember költő! Predesztinált költő, mint Molnár Árpád. Nincs szeuvedes, nyomor, nincs baj és jajj, mely elkerülné figyelmét, nincs sóhaj, melynek hatványozott echoját ne hallaná, nincs könny, melyet ö is el uem sitt volna, nincs remény, melynek szárnyán ne repült volna, nincs csata, melyet meg nem harcolt volna. Örök tűz. örök deflegma, vivifikálás az élete. Kár minden percért, mit gyümölcstelen Adunk a uagy mulandóságnak át. Miudeu perce drága, számára miudeu percnek meg vau az értéke, inindeu gondolatuak az értelme. Az Élet kálváriája, sok, sok igaztalauságával, szenvedésével, a Gyász, Szenvedés ós Bánat igaz istenségéhez az anyákhoz vezeti, nekik, velük együtt sir és jajveszékel, az anyák harcát harcolja, jeremiádjait sírja. Siratom a kifosztott Anyákat, Én vén vagyok, már éltem hajnalán . .. Mások helyett is féllek, sírlak Bánat! De jaj kerüld el messze az Auyám! Néhány héttol ezelőtt még gondolni Jvolt-e már bánat keserűbb, irt.ak-e már szebbet, Bem mertünk a marhahús árának le-1 finomabbat, mint a „Mit írjak* cimü verar" szállítására. Alig szerellek le katonáink, Volt-e valaki bátrabb ostorozója a háborumáris éreztük a hatását. A mult hót fo- nak ' az Élet *" • f **7 on,b °lónak? ,„„„,. i,i :. ' • ii / Száz halálnak riadója között hittek-e szehIyaman Stein mészáros a marhahús árát . ., , , . , , ... heu, alraodtak-e szebbet i. htisz koronáról, tizenhat koronára szállította le, mig a többi mészáros-üzletben most is a tizennyolc koronás ár maradt érvényben. Nem értjük ezt a furcsaságot? Ha az egyik mészáros a hus kilo-1 _ A papai Nemseti Tanács kórelme. grammjai tizenhat koronáért tutija mérili Újból kérelemmel fordulunk a város közönségé— Iliiért lieill adják akkor a többi mé- hea. Azt kérünk, aminek mindnyájan szükiben szarosok is hasonló árban. |vagyunk s amiből mégis áldoznuuk kell! Ugy Ugy tutijuk, hogy a marhahús árát * ,IRrct, '' rríil hazatérő, sokat szenvedett, derék hítrnlnlnaan ., . -íi ? katonák, mint a város szegényebb lakossága mvataiosan a polgármester állapítjameg. ... . , ... ,, .. . , , ... . .... ,., ;,, 7\ • , . .szükséget lat felső- es alsorubaban ós lábbeliben. Állapítsa meg tehál valamennyi hus- B-aknek beszerzése ma annyi pénzbe kerül, székben egyformán az árakat. Nem sza- amennyivel a katonák közül kevesen, a szegébad eltűrni, llOgy egyik-másik mészáros, nyék közül egy sem rendelkezik. De bajos is több haszonnal mérje ki a htist Üzleté-' °' v anyagból készült ruhaneműé szert tenni, ami a bár használt, de jó minőségű régivel felérne. Kérünk azért mindenkit, akinek van érzéke a jeien idők követelményei iránt, kérünk mindenkit, akinek van fogalma hazafias kötelességteljesítésről, hogy megértő jóindulattal fogadja VEGYES HÍREK. ben, mint a másik. Stein mészáros sem dolgozik haszon nélkül, de ha ez a tizenhat koronás árak mellett elérhető haszonnal is megelég-
