Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-10-13

uovember 9-iki keletű 4308/1917. M. E. számú rendelete, mely a háborús gazdasági központok kormányhatósági felügyeletéről ós ellenőrzéséről rendelkezik. E rendelet nagy vonásokban körülírja, hogy a miniszter felügyeleti jogát, — mely a megbízottak, bizományos és albizomáuyosok tevékenységére is kiterjed, — miképpen gyakorolja. 4-ik §-a szerint a miniszter felügyeleti jogkörénél fogva utasíthatja a központi szervezet vezetőségét, hogy a mulasztást, vagy szabálytalanságot elkövető alkalmazott ellen illetményeinek terhére egy havi fizetése erejéig, a bizományosok és albizomáuyosok ellen pedig ötezer korona erejéig terjedhető rendbírságot szabjon ki. Bár kétségtelen, hogy a rendbírság kiszabása, valamint a bizományosi viszony rögtöni hatályú megszüntetése a miniszter kizárólagos jogkörébe tartozik, mégis azt tapasztaljuk, hogy a központok vezetőségei — nyilván félreértésből — ezeket a hatósági jogokat önmaguk is gyakorolják. A közönség teljesen tájékozatlan a központok vezetőségének jogkörét illetően s ennek folytán nem ritkán megtörténik, hogy illegitim uton kivetett bírságokat megfizetnek, mert a megbírságolt fél nem akarja magát további eljárás tortúráinak kitenni. Közjogi szempontból végtelenül fontos ugyan e kérdés, mert felette veszélyes még a legtávolabbról is lehetőséget nyújtani arra, hogy magánszemélyek és magánintézmények hatósági, pláne büntető jogokat gyakoroljanak, mégis inkább a kérdés érdemi oldalával kívánunk ezúttal foglalkozni. Bár tagadhatatlan, hogy kizárólag a miniszter gyakorolhatja a bírságolás és azonnali hatályú felmondás jogát, mégis kétségtelen, hogy az iniciativa nem a minisztertől, hanem a központok vezetőségétől s azok közegeitől fog származni. Végeredményképen tehát a miniszter felhatalmazásából egy roiuistériumi tisztviselő gyakorolja eme rendkívüli jogokat, aki a központok közegei által egyoldalúan és sokszor az érdekelt személy minden megkérdezése nélkül eléje terjesztett tényállás alapján határoz. Ha most figyelembe vesszük, hogy a központok a még kiszabandó bírság nagysága, illetve egyéb jogkövetelmények tekintetében is javaslatot tesznek a miniszternek, akkor egész bátran kimondhatjuk, hogy itt a központok olyan jogokkal ruháztattak fel, amelyeket kritika nélkül nem hagyhatunk. Minden megtorló eljárás: bíráskodás. Ez esetben a központok bíráskodnak minden jogászi közreműködés hijján. anélkül, hogy a terhelt fél egyetlen szót emelhetne védelmére. Nincs is módjában az, hogy a vád adataiba tekintsen. Nem is tudja ellenőrizni az ellene felmerült bizonyítás adatait Egy szép napon megkapja a határozatot, egyszerűen befejezett tény előtt áll, anélkül, hogy módjában volna magán segíteni. A Közigazgatási Bíróság elutasítaná a panaszt, mert törvényes rendelkezés azt kifejezetten hozzá nem utalta, a polgári bíróságok pedig azt mondanák, hogy a jogorvoslatot kereső fél szerződése alapján vetette alá magát a miniszter bírságolási jogán alapuló határozatnak. Szóval előfordulhatna az az eset, hogy valaki személyes bosszú vagy alantas kenyéririgység áldozatává válik, anélkül, hogy súlyos sérelme ellen orvoslást találhatna. De nem védi a minisztertanácsi rendelet a közérdeket a szabálytalan tulkapásokkal szemben sem. Ha ugyanis valamely bizományos, vagy megbízott szabálytalanságot követ el, akkor az illegitim uton elért nyereség oly nagy, hogy ahhoz képest mosolyogva várhatja a kiszabandó bírság maximálisan 5000 korouáig terjedhető ítéletét. Parancsoló rendelkezés ugyanis nem írja elő a bűnvádi eljárás folyamatbatételét, az ily irányú intézkedés tehát teljesen fakultativ. Nézetünk szerint ezen a fonák helyzeteit csak ugy lehetue segíteni, ha a minisztérium valamelyik osztályában egy legalább részben birákból álló tanácsot állítana fel, mely kellő kautelák mellett kontradiktóriusan lefolytatott bizonyítási eljárás alapján hozná meg határozatát, mely ellen egyfokú felülvizsgálati eljárásnak lenne helye. Ez a bizottság aztán egyrészről nem engedne lehetőséget annak, hogy ártatlan személyek szenvedjenek, vagy alacsony indokokból eredő áskálódás áldozatai legyenek, másrészről, ahol bűncselekmény tényálladékát látná fennforogni, kérlelhetetlenül megindítaná a bűnvádi eljárást s ezzel kapcsolatban érvényesítené a kincstár kártérítési igényét is. Alkotmányos államban helyteleníteni kell azt, hogy a kormányhatalom és annak közegei birói jogkörrel legyenek felruházva. Nálunk már is túlságos uagy büntetőjogszolgáltatási jogkörük van a közigazgatási hatóságoknak. Hová jutunk, ha még a központok is büntető jogkört gyakorolnak. Maradjanak a központok gazdasági intézménynek, de szervezni kell melléjük egy külön ügyészi osztályt, [mely szigorúan megvizsgál minden a központok működési körében előforduló tulkapást. Az ügyészi vád alapján azután meglelelően összeállított független bíróság hozzon ítéletet oly módon, hogy a bűnösök elnyerjék méltó büntetésüket, az ártatlanok pedig szabaduljanak miuden zaklatástól. Ezzel kapcsolatban módját kellene ejteni annak is, hogy az árdrágitási és hasonló tárgyú kihágási ügyekben való bíráskodást kivegyék a közigazgatási hatóság kezéből és független bíróságok elé utalják, melyek a büntető perrend szabályai szerint ítélkeznek. Dr. Szatmári Ferenc. VEGYES HÍREI. Gróf Esterházy Péter. Grót Esterházy Péter a debreceni os. és kir. 7. huszár ezred hadnagya, ki hosszabb ideig harcolt az olasz fronton, gróf Zichy János moórí vadászkastélyában a inostaui veszedelmesen dühöngő spanyol nátha áldozatául esett. A daliás és mindenütt általánosan rokonszenvnek örvendő vitéz huszártiszt tetemét okt. 13-án délután 3 órakor hozzák Pápirs, ahounau Qannára szállítják és a családi sírboltba helyezik örök nyugalomra. A gyászoló apa, gróf Esterházy Sándor os. és kir. kamarás, cs. és kir. felsége a királyné főudvarmestere, marcaltö ura iránt, az egész környéken általános a részvét. Pihenj békében örök nyugvó helyeden gyönyört! családfának korán letörött fiatal hajtása! — Díszközgyűlés. A mult vasárnap d. e. 11 órakor nagyszámban összegyűlt városi képviselők előtt, díszközgyűlés keretében leplezték le Mészárol Károlynak, városunk volt polgármesterének arcképét, dr. Autal Géza, dr. Tenzlinger polgármester és dr. Kende Adám mondottak lendületes szép beszédeket, melyek a volt. polgármester érdemeit gazdagon méltatták. A kép, melyet Herz Dávid, városunk neves festőművésze festett, a közgyűlés elnöki asztalánál ábrázolja Mészáros Károlyt, előtte a zöld posztóval fedett asztalon a csengővel. — Halálozás. Őszinte részvéttel vettük a szomorú hírt, hogy Dinkgreve Nándorné szül. Tory Emiha, Dinkgreve Nándor celldömölki nyomdatulajdonos ifjú neje folyó hó 11-én rövid szenvedés után meghalt. Férjén és három kis árváin kívül nagyszámú rokonság gyászolja. — Ah. rendőrkapitány felhívása. Két héttel ezelőtt részletesen foglalkoztunk Kemény Béla, városunk helyettes rendőrkapitányának aszal a felhívásával, melyben hivatali alárendeltjeit a közönséggel szemben udvariasságra és előzékenységre inti. A vidék nagyobb hetilapjai, köztűk a Veszprémmegyei Hirlap is, mely újság megyénk hivatalos lapja, nagyrészben leközli a dicséretes felhívást és éppsn ugy mint mi is tettük, hoszátűsi, bogy e fogalmazvány városunk rendőrkapitányát a legelőnyösebb oldaláról mutatja be. — Meghívó. Jóakaróimat és ismerőseimet ezennel van szerencsém, Szerus leányomnak, Steiner Jenő úrral leendő egybekelésére, mely t. hó 20-án saját lakásomon d. u. 2 órakor tog megtartatni, tisztelettel meghívni. Ösv. Lő weitstem Vilmosné. (Minden külön értesítés helyett.) — A pápai izr. ingyen népkonyha és ingyenfürdő vezetősége f. hó 9-én tartotta meg évi rendes közgyűlését, kevés érdeklődő jelenlétében. Az évi jelentésből kitűnt, hogy e nemes intézmény az elmúlt évben gyönyörűen működött, öt hónapon át több mint 20.000 ebéd került kiosztásra éhező iskolás . gyermekeink és öregeink között. A közgyűlés elhatározta, hogy a népkonyhát az idén is megnyitja, még pedig november 3-án. Hogy azonban a jelenlegi súlyos viszonyok között legalább a hideg téli hónapokban zavartalanul működhessék, nagyou kérjük városunk nemeslelkű adakozóit, hogy aa idén is, mint eddig, adományaikkal bennünket támogatni kegyeskedjenek. — Eljegyzés. Schwarcz Dezső TJgodról eljegyezte Singer Mariskát Lovásspatonáról. (Minden külön értesítés helyett). — Áthelyezett tanfelügyelő. A vallásos közoktatásügyi m. kir. miniszter Schaller Flóris kir. tanfelügyelőt Báos-Bodrog vármegyéből szolgálattételre Veszprémvármegyébe áthelyezte és dr. Verleaz Gyula vezető tanfelügyelő mellé osztotta. — A spanyol betegség járványszerü fellépése folytán városunkban is tömeges megbetegedés fordult elö, a minek következtében az összes iskolákat nyolc napra bezárták.