Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-08-11

1918. augusztus 11. olyan jelentőségű, mint a mezőgazda­sági téren, a parlagon hagyott földto­riiletnek a beültetése. Általában minden termelésnél alap­vető művelet a rendelkezésre álló, tehát a szabad energiának felhasználása. Már most, ha az ipari téren való többterme­lós érdekeit kívánjuk szolgálni —- szük­séges ós elengedhetetlen feltétel az ener­giának észszerű felhasználása, tehát az energiával való lakaiékoskodás. A stan­dárdizálás alapvető tételei, szerint ne végezzünk olyan munkát, amely vala­mely tekintetben fölöslegesnek mond­ható. Tehát az egyszer már más által végzett munkának újbóli végrehajtását kerülnie kell, amely uton el lesz az is érhető, hogy olyau lirt is hidalhatunk át, mely most még a szellemi munká­sok egyeseit elválasztja egymástól. Ily módon már elérjük a szellemi munka egységesítését. Az intellektuális erőkuek olyan irányú törekvése, mely­nek utján az energia kihasználása a legrövidebb uton válik lehetővé, elve­zet bennünket az egyszerűsítéshez. Ugyanezen az alapon adhatunk magya­rázatot a szabváuyozásnak, a normali­zálásnak, vagyis a szellemi munka egy­ségesítésének. A jövőben tehát az iparcikkek bi­zonyos megállapított normáliák szerint készülnek. Ennek célja az, hogy ugyan­abból a cikkből ne ugy, mint eddig, oly sokféle, hauem csak az illető nor­máliának, miut a legcélszerűbbnek és a legkönnyebben előállithatónak meg­felelő nagyságú és minőségű cikk gyár­tassák. Az egy és ugyanazt a célt szol­gáló gépeknek, ezek tartozékainak, tehát a legegyszerűbb csavarnak az előre megállapított típusok szerinti gyártása lehetővé teszi a legolcsóbb módon való tömeggyártásnak a legszaporább módon való kivitelét. Érdekesnek tartjuk külön megem­líteni, hogy nálunk e téren a tudomá­nyos irányú mozgalom a hadügyek szolgálatában álló magyar mérnök ré­széről indult meg. Maróthy Kálmán a cs. és kir. hadügyminisztériumot 10/K. W. jelzésű hadiközgazdasági osztályá­ban működő honvéd mérnökkari alez­redes, a magyar mérnök és építész­egyletben tartott magasszintü előadása­bau a kérdést a maga egész terjedelmében ismertette. Meg volt hizva a standardi­zálás kérdésének tanulmányozásával, amely uton alkalma volt neki a német szakkörökkel is érintkezni, azok mun­kájában részt venni Imertette a stau­dardizálásnak a nemzetközi téren meg­levő jeleu állapotát, és különösen ki­emelte azt a haladást, mely a háború alatt Lloyd George volt lőszerügyi mi­nister befolyása következtében az angol ipari gyártási módszerekben előállt. Amerika már korábban is törekedett ipari termelő rendszerének a tömeg­gyártás elvei szerint való kiépítésére abból a célból, hogy ipartermékeinek az árát csökkentse, A háború alatt pedig a berendezéseit még tovább tökélete­sítette. Németország volt az egyetlen állam, mely az összes tömeggyártási rendsze­reket részletesen és egyenként kidolgozta. A cs. és kir. hadvezetőség az egy­ségités, egyszerűsítés ós szabványozás eszméjét azok megvalósítása céljából teljes mórtékben magáévá tette. Ilyen viszonyok között természetes dolog, hogy a magyar ipar, illetve az egész magyar termelő közönség sem térhet ki a standardizúlás mozgalma elől. A művelt emberiség a világgazda­sági és szociális élet fejlődéstörténetében határkőhöz ért. üj korszak fog elkövet­kezni, hogy a letűnő kort elömlő euró­pai vérözönből a természet örök törvé­uye szerint érvényesülő visszahatásként uj világgazdasági ós társadalmi rend sarjadzók ki. Ez az uj evolúció világ­politikai okokból, a világgazdasági ter­melés súlypontjának eltolódásából ki­folyóan indult meg. Ez a körülmény pedig arra figyelmeztessen bennünket, hogy a jeleuleg folyamatban levő világ­mérkőzés, mely minden tudást, minden művészetet és minden embert igénybe vesz és amely megváltoztatta fogalmun­kat a nagyról meg a kicsinyről, - még mélyebbreható evolucióuak rakja le az alapját. Ezek az egyes jelenségek, mint aminőről itt is most szó volt, — sejtetik az uj világgazdasági reud kialakulásá­nak az irányát. A gazdasági felsőbbsó­gért folyó harcok meg voltak már a háború elölt és -meg fognak maradni a háború utáni időkben is. Ami változás most előáll, azt a felszszinre juttatott ujabb eszmék, vívmányok, fejlettebb eszközök stb. fogják okozni. Ma u fo­lyamatban levő harci zaj, a termelő energia túlnyomó részét a rombolás szolgálatába állította be. A háború meg­szűntével a szabad energia az észszerű gazdasági termelés fokozását célzó nagy munka végrehajtásának fog n rendelke­zésére állui. Mivel pedig minden szabad energia célja munkateljesítés, ezért tehát a szabad energiának minél gazdaságo­sabb módon való kihasználása fog a nemzetek legfőbb törekvése lenui, ós az a nemzet kerül majd a többi fölé, amelyik az energia forrásokat, tehát: az emberi elmét, a kézügyességet, a kész és rendelkezésére álló természeti erőket a legokszerübben fogja gazdasági céljaira kihasználui. Osztrák gyermekek Pápán. Annak idején beszámoltunk a „Károly ki­rály gyermeknyaraltatása" elnevezés alatt ez év tavaazán megindult nagyszabású és nemescélu mozgalom városunkra eső részének egyes fázi­sairól. Az akció kettős irányú: először magyar gyermekeknek a tengerparton való nyaraltatása; másodszor osztrák gyermekeknek magyarországi nyaraltatása. A magyar gyermekek tengerparti nyaraltatásának hibáiról a napilapokban eleget olvastunk. Nem sok jót moudhatuuk az akció másik telének: az osztrák gyermekek magyar­országi nyaraltatásának szervezéséről sem. Csak a rossz szervezésnek, a kellő gon­dosság hiányának lehet tulajdonítani azt is, ami ez akció kapósán városunkban történt. A helyi nyaraltató bizottság ós a hatóság ugyanis 144 gyermek fogadtatására késztilt a ehelyett kerek 400 gyermek érkezett és pedig az eredetileg jelzett délutáni 2 óra helyett este 7 óra után. De hogy megtartottuk a históriai sorrendet az ügyről a következőkben számolunk be: Julius hó 22-ón érkezett meg a városhoz az alispán rendelete, mely szerint 400 osztrák gyermek log Pápára küldetni. A polgármester nyomban értekezletre hivta össze a nyaraltatási bizottságot, amely megállapította, hogy az alis­páni rendelet csupán tévedésen alapulhat. Pápán legfeljebb 170 gyermek helyezhető el. Erről a polgármester ugy az alispánt, miut a veszprémi gyermekmenhely igazgatóját táviratilag és expresz levélben nyomban értesítette. Meg is érkezett a megnyugtató válasz az igazgatótól, mely szerint intézkedett, hogy Pápára csakis 170 gyermek érkezzék. Julius 30-án pedig az alispáutól a következő távirat érkezőt i, : „Harmincadikán dél­után kettő óra 20 perckor egyszáznegyvennégy gyermek érkezik." Ez^n a posta hibájából kettős tévedést tártaim tzó távirat •!, irmincadikan he­lyett harmadikán, 144 helyett 174 lett volna értendő) alapján H hatóság 144 gyermek kellő fogadtatására készült el és a nyaraltatási bizott­ság, valamint az érdeklődő közönség, élén a polgármesteriéi, meg is jelent .iz állomáson szombaton délután 2 óra után a J44 gyermek fogadtatásai a. A gyermekek azonban csak 7 óra után érkeztek meg és pedig nem — mint az utolsó táviratban jelez\" volt. — szaznegyvenén, h n-iiu 40U-an lo felügyelő kíséretében. A polgármester nyomban intézkedett, hogy a gyermekek a Csatorna-utcai ovudáb.i vonul­janak, ahol - természeteden, nem r. legideálisabb rend mellett — a gyermekek nagy részét, azt lehet mondani, szétkapkodtak ajószivtt. családok. A végén is azonban tóim, mint aaáa gyermek hajlék nélkül maradt. Ezeket a varos tejből, és felvágottból és fehérkenyérből álló dus vacsorá­val látta ei, azután egy részük az izraelita is­kolába vonult, más részük az óvodában maradt és ezeu a két helyen töltötte az első éjszakát. Másuap reggelit és ebédet ez a két csoport, a Tisatviselöi szövetkezet konyhájáról kapott. Délutáu pedig a veszprémi gyermekmenhely időközben Pápára érkezett kiküldöttjének ren­delkezése folytán több, mint 100 gyermek eltá­vozott a városból. Acsádra, Podáira, Györsze­merére, Koronoára, MarcaltŐre, Márkóra, Fehér­Ziohyfalvára és Csótra kerültek. Az ittmaradt csaknem 300 gyermek mind magáu házaknál nyert elhelyezést és megálla­píthatjuk, hogy túlnyomó részük kitűnő bánás­módban részesül. A hibát, mint az most már kétségtelenül megállapítható, az akció bécsi szerve követte el. Ezért maga Landwehr minister, az ausztriai ak­ció vezetője, indíttatva érezte magát, hogy előbb táviratilag, majd a hét folyamán midőn polgár­mesterüuk Bécsben járt, személyesen is, a leg­hálásabb köszönetét és elismerését nyilvánította polgármesterünknek, aki az első két nap valóbau emberfölötti munkát végzett, hogy a váratlauul betoppant hatalmas gyermeksereg minél megfe­lelőbb módon legyen elhelyezhető. Mi, akiknek az egész ügy lefolyását mó­dunkban volt közvetlenül megfigyelni, nem mu­laszthatjuk el, hogy a nyilvánosság előtt ne rójjuk le az elismerés adóját dr. Jerffy Józsefné ós dr. Fürst Sándorné előtt, akik az első zűr­zavarban fáradhatatlan munkát végeztek, továbbá Várhelyi 1. s,, tanárnak, aki a szervezés munká­jában az egész hét folyamán készséggel állt a hatóság rendelkezésére. Különös elismerést ér­demel azonban Táncos Antal, a tisztviselői szö­vetkezet igazgatója, akinek buzgó munkája nél­kül igazán nem tudta volna a hatóság mit kezdjen, az óriási gyermeksereg élelmezése kér­désében,

Next

/
Thumbnails
Contents