Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-08-11

1918. augusztus 11. olyan jelentőségű, mint a mezőgazdasági téren, a parlagon hagyott földtoriiletnek a beültetése. Általában minden termelésnél alapvető művelet a rendelkezésre álló, tehát a szabad energiának felhasználása. Már most, ha az ipari téren való többtermelós érdekeit kívánjuk szolgálni —- szükséges ós elengedhetetlen feltétel az energiának észszerű felhasználása, tehát az energiával való lakaiékoskodás. A standárdizálás alapvető tételei, szerint ne végezzünk olyan munkát, amely valamely tekintetben fölöslegesnek mondható. Tehát az egyszer már más által végzett munkának újbóli végrehajtását kerülnie kell, amely uton el lesz az is érhető, hogy olyau lirt is hidalhatunk át, mely most még a szellemi munkások egyeseit elválasztja egymástól. Ily módon már elérjük a szellemi munka egységesítését. Az intellektuális erőkuek olyan irányú törekvése, melynek utján az energia kihasználása a legrövidebb uton válik lehetővé, elvezet bennünket az egyszerűsítéshez. Ugyanezen az alapon adhatunk magyarázatot a szabváuyozásnak, a normalizálásnak, vagyis a szellemi munka egységesítésének. A jövőben tehát az iparcikkek bizonyos megállapított normáliák szerint készülnek. Ennek célja az, hogy ugyanabból a cikkből ne ugy, mint eddig, oly sokféle, hauem csak az illető normáliának, miut a legcélszerűbbnek és a legkönnyebben előállithatónak megfelelő nagyságú és minőségű cikk gyártassák. Az egy és ugyanazt a célt szolgáló gépeknek, ezek tartozékainak, tehát a legegyszerűbb csavarnak az előre megállapított típusok szerinti gyártása lehetővé teszi a legolcsóbb módon való tömeggyártásnak a legszaporább módon való kivitelét. Érdekesnek tartjuk külön megemlíteni, hogy nálunk e téren a tudományos irányú mozgalom a hadügyek szolgálatában álló magyar mérnök részéről indult meg. Maróthy Kálmán a cs. és kir. hadügyminisztériumot 10/K. W. jelzésű hadiközgazdasági osztályában működő honvéd mérnökkari alezredes, a magyar mérnök és építészegyletben tartott magasszintü előadásabau a kérdést a maga egész terjedelmében ismertette. Meg volt hizva a standardizálás kérdésének tanulmányozásával, amely uton alkalma volt neki a német szakkörökkel is érintkezni, azok munkájában részt venni Imertette a staudardizálásnak a nemzetközi téren meglevő jeleu állapotát, és különösen kiemelte azt a haladást, mely a háború alatt Lloyd George volt lőszerügyi minister befolyása következtében az angol ipari gyártási módszerekben előállt. Amerika már korábban is törekedett ipari termelő rendszerének a tömeggyártás elvei szerint való kiépítésére abból a célból, hogy ipartermékeinek az árát csökkentse, A háború alatt pedig a berendezéseit még tovább tökéletesítette. Németország volt az egyetlen állam, mely az összes tömeggyártási rendszereket részletesen és egyenként kidolgozta. A cs. és kir. hadvezetőség az egységités, egyszerűsítés ós szabványozás eszméjét azok megvalósítása céljából teljes mórtékben magáévá tette. Ilyen viszonyok között természetes dolog, hogy a magyar ipar, illetve az egész magyar termelő közönség sem térhet ki a standardizúlás mozgalma elől. A művelt emberiség a világgazdasági és szociális élet fejlődéstörténetében határkőhöz ért. üj korszak fog elkövetkezni, hogy a letűnő kort elömlő európai vérözönből a természet örök törvéuye szerint érvényesülő visszahatásként uj világgazdasági ós társadalmi rend sarjadzók ki. Ez az uj evolúció világpolitikai okokból, a világgazdasági termelés súlypontjának eltolódásából kifolyóan indult meg. Ez a körülmény pedig arra figyelmeztessen bennünket, hogy a jeleuleg folyamatban levő világmérkőzés, mely minden tudást, minden művészetet és minden embert igénybe vesz és amely megváltoztatta fogalmunkat a nagyról meg a kicsinyről, - még mélyebbreható evolucióuak rakja le az alapját. Ezek az egyes jelenségek, mint aminőről itt is most szó volt, — sejtetik az uj világgazdasági reud kialakulásának az irányát. A gazdasági felsőbbsógért folyó harcok meg voltak már a háború elölt és -meg fognak maradni a háború utáni időkben is. Ami változás most előáll, azt a felszszinre juttatott ujabb eszmék, vívmányok, fejlettebb eszközök stb. fogják okozni. Ma u folyamatban levő harci zaj, a termelő energia túlnyomó részét a rombolás szolgálatába állította be. A háború megszűntével a szabad energia az észszerű gazdasági termelés fokozását célzó nagy munka végrehajtásának fog n rendelkezésére állui. Mivel pedig minden szabad energia célja munkateljesítés, ezért tehát a szabad energiának minél gazdaságosabb módon való kihasználása fog a nemzetek legfőbb törekvése lenui, ós az a nemzet kerül majd a többi fölé, amelyik az energia forrásokat, tehát: az emberi elmét, a kézügyességet, a kész és rendelkezésére álló természeti erőket a legokszerübben fogja gazdasági céljaira kihasználui. Osztrák gyermekek Pápán. Annak idején beszámoltunk a „Károly király gyermeknyaraltatása" elnevezés alatt ez év tavaazán megindult nagyszabású és nemescélu mozgalom városunkra eső részének egyes fázisairól. Az akció kettős irányú: először magyar gyermekeknek a tengerparton való nyaraltatása; másodszor osztrák gyermekeknek magyarországi nyaraltatása. A magyar gyermekek tengerparti nyaraltatásának hibáiról a napilapokban eleget olvastunk. Nem sok jót moudhatuuk az akció másik telének: az osztrák gyermekek magyarországi nyaraltatásának szervezéséről sem. Csak a rossz szervezésnek, a kellő gondosság hiányának lehet tulajdonítani azt is, ami ez akció kapósán városunkban történt. A helyi nyaraltató bizottság ós a hatóság ugyanis 144 gyermek fogadtatására késztilt a ehelyett kerek 400 gyermek érkezett és pedig az eredetileg jelzett délutáni 2 óra helyett este 7 óra után. De hogy megtartottuk a históriai sorrendet az ügyről a következőkben számolunk be: Julius hó 22-ón érkezett meg a városhoz az alispán rendelete, mely szerint 400 osztrák gyermek log Pápára küldetni. A polgármester nyomban értekezletre hivta össze a nyaraltatási bizottságot, amely megállapította, hogy az alispáni rendelet csupán tévedésen alapulhat. Pápán legfeljebb 170 gyermek helyezhető el. Erről a polgármester ugy az alispánt, miut a veszprémi gyermekmenhely igazgatóját táviratilag és expresz levélben nyomban értesítette. Meg is érkezett a megnyugtató válasz az igazgatótól, mely szerint intézkedett, hogy Pápára csakis 170 gyermek érkezzék. Julius 30-án pedig az alispáutól a következő távirat érkezőt i,

: „Harmincadikán délután kettő óra 20 perckor egyszáznegyvennégy gyermek érkezik." Ez^n a posta hibájából kettős tévedést tártaim tzó távirat •!, irmincadikan helyett harmadikán, 144 helyett 174 lett volna értendő) alapján H hatóság 144 gyermek kellő fogadtatására készült el és a nyaraltatási bizottság, valamint az érdeklődő közönség, élén a polgármesteriéi, meg is jelent .iz állomáson szombaton délután 2 óra után a J44 gyermek fogadtatásai a. A gyermekek azonban csak 7 óra után érkeztek meg és pedig nem — mint az utolsó táviratban jelez\" volt. — szaznegyvenén, h n-iiu 40U-an lo felügyelő kíséretében. A polgármester nyomban intézkedett, hogy a gyermekek a Csatorna-utcai ovudáb.i vonuljanak, ahol - természeteden, nem r. legideálisabb rend mellett — a gyermekek nagy részét, azt lehet mondani, szétkapkodtak ajószivtt. családok. A végén is azonban tóim, mint aaáa gyermek hajlék nélkül maradt. Ezeket a varos tejből, és felvágottból és fehérkenyérből álló dus vacsorával látta ei, azután egy részük az izraelita iskolába vonult, más részük az óvodában maradt és ezeu a két helyen töltötte az első éjszakát. Másuap reggelit és ebédet ez a két csoport, a Tisatviselöi szövetkezet konyhájáról kapott. Délutáu pedig a veszprémi gyermekmenhely időközben Pápára érkezett kiküldöttjének rendelkezése folytán több, mint 100 gyermek eltávozott a városból. Acsádra, Podáira, Györszemerére, Koronoára, MarcaltŐre, Márkóra, FehérZiohyfalvára és Csótra kerültek. Az ittmaradt csaknem 300 gyermek mind magáu házaknál nyert elhelyezést és megállapíthatjuk, hogy túlnyomó részük kitűnő bánásmódban részesül. A hibát, mint az most már kétségtelenül megállapítható, az akció bécsi szerve követte el. Ezért maga Landwehr minister, az ausztriai akció vezetője, indíttatva érezte magát, hogy előbb táviratilag, majd a hét folyamán midőn polgármesterüuk Bécsben járt, személyesen is, a leghálásabb köszönetét és elismerését nyilvánította polgármesterünknek, aki az első két nap valóbau emberfölötti munkát végzett, hogy a váratlauul betoppant hatalmas gyermeksereg minél megfelelőbb módon legyen elhelyezhető. Mi, akiknek az egész ügy lefolyását módunkban volt közvetlenül megfigyelni, nem mulaszthatjuk el, hogy a nyilvánosság előtt ne rójjuk le az elismerés adóját dr. Jerffy Józsefné ós dr. Fürst Sándorné előtt, akik az első zűrzavarban fáradhatatlan munkát végeztek, továbbá Várhelyi 1. s,, tanárnak, aki a szervezés munkájában az egész hét folyamán készséggel állt a hatóság rendelkezésére. Különös elismerést érdemel azonban Táncos Antal, a tisztviselői szövetkezet igazgatója, akinek buzgó munkája nélkül igazán nem tudta volna a hatóság mit kezdjen, az óriási gyermeksereg élelmezése kérdésében,