Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-07-07

27. szám. PÁPAI LAPOK Pap» varoa hatóságának éa több pápai a pápa-videki egyesületnek megválasztott köslönye. Megjelenik minden vasárnap. Siarkesztöség é. kiadóhivatal: Qoktberg Oyula pspirkaraak édese, FO-tér 23. aiam Tajlefoaa. 113. < Felelda •»orkcatt5 4a laptulajdonos : GOLDBERG GYULA KISBcctések es hirdetési dijak a lap kiadóhivatalakor kttldeudSk. A lap ára. egész évre 18 K., félévro S K., négy edérre 8 £. Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Kgyes teám ár* 80 fillér. Aratás. Magyarnak mindenha kedves ünnepe volt Péter-Pál napja, amikor sarlóra érett a búzakalász kincses terhe. De régen volt, hogy a születő napsugár mosolygása ébresztette a dolgos kezű aratókat, kik vig dalokkai búcsúztak tőle, mikor alkonyatkor arany biborpalástba öltözve néhány órára távovozott tőlük. Hegen volt, talán nem is volt ki emlékszik még rá? Nem duplán, tizhusaszorosau számítanak a háború évek, ha felszaporodnak, — fájdalom, mely lelkünket nyomja, ráfeküdt emlékezetünkre is. Támaszunk a jövő, a jövőbe vetett remény, mely tulsegit a jelen sivárságán és nem az összehasonlításra késztető, délibábnak tetsző mult. De mégis! Bármily fájdalmas a visszaemlékezés, mégis kérdezzük: hogy is volt: Gazdák és munkások kaszáltak, nyomtattak, takarítottak verejtékezve. Kemény, nehéz munka volt, de a föld szeretetében nevelt magyar szíveeeu végezte és nem volt nagyobb öröme, mint betakarítani az életet. Akkor még ennek az országnak a sorsa Is tan és a földmivelő kezében volt. Volt-e annyi haszna a legokosabb parlamenti beszédnek, a legbölcsebb intézkedésnek, volt-e akkora hatalma valami nagy urnák, mint amennyi bőség, hatalomforrás bugyogott a jó termésből? A gazda jólléte alapozta meg a nemzet jóllétét, hatalmát A gazdáé volt, amit keserves kínlódás, aggódó reménykedés, örvendő megnyugvással fedél alá tudott hozni. Kié ma? Tán jobb, ha nem is gondolunk erre. Kevés érdes kezű férfi arat, ma, több a munkában, gondban elcsigázott nő — de legtöbbet arat mégis a halál. Nem hallatszik dal, csak zokogás és panasz, irigy pauaszkodása a szűkölködő szomszédnak, hogy könnyekkel áztatott kalászunkból miért nem adunk neki többet, egyre többet. Most adták ki nálunk az úgynevezett termésrendeletet. Szent igaz, hogy intézkedései szükségesek. Hadi érdek kívánja, hogy takarékoskodjunk, hadi érdek, hogy szövetségeseink se éhezzeuek. Csak összes erőink egyesítésével és latbavetésével akadályozhatjuk meg, hogy ellenségeink győzedelmeskedjenek felettünk. Egyet azonban mégsem szabad elfelejteni: az élelmiszerek nagy részét mi adjuk azoknak, akik velünk egy sorban küzdeaek a létért, nem lehet követelni, hogy befogják a nyomtató ló száját, hogy éppen mi, akik adják a kenyeret, éhezzünk, mert ez is csak ellenkezik tán a hadiérdekkel. Emberektől igazságot kérünk, hogy maradjon nekünk ia valami a magunkéból, Istentől pedig, bogy teljesen a mienké maradjon a jövő évi termés és mint a régi, aranyos időkben megint hallhassuk az aratók vig danáját.! A vagyonadóról. Mindig a vagyonadó rémével ijesztgetik az embereket Azzal, hogy a nagy háborús költségek végre is arra kényszeritik az államot, hogy 25-30* erejéig megadóztassa, vagy pedig részben az állam céljaira foglalja le a magánvagyont. Hiszen van abban valami, hogy legrosszabb esetben arra is kerülhetne a sor. Dc ez a végső eset, mert minden kormány tisztában van azzal, hogy ez érzékenyen csökkentené a nemzeti jövedelmet és általa a magyar nép adófizetőképességét is s igy lehetőleg kerülni kell ezt a nehéz pénzügyi helyzetből való kibontakozási módot. Valamit azonban tenni kell, hogyfa pénz elértéktelenedését megszenttssUk, mert « tosinyszi katasztrófára vezethet. A jegybanknál levő államadósságunk fejében 5 milliárd bankjegy van forgalomban, Ausztria részéről meg éppenséggel 16 milliárd, ilyen pénzbőség mellett pedig mindennek az ára megdrágult, mert a pénznek semmi becse nincsen. Mindenáron vissza kell fizetnünk ezt a függöadósságot, hogy a jegybank visszavonja a papírpénz tömegét és a két milliárd körüli normális forgalom mellett, a pénz ismét visszanyerhesse rendes vásárlóképességét. Az egyetlen mód, amivel segíthetünk magunkon, a hadikölcsön. Ha ez sikerrel bonyolódik le, az állam nyomban leróhatja függő adósságát és abban a pillanatban vegetér a pénzbőség, maga a fizetőeszköz pedig régi értékével visszatereli a gazdasági életet a rendes mederbe. Egyszóval: a drágaság abban a mértékben alábbhagy, amilyen sikert a hadiköksönnek biztosítani tudunk. Es egyben elmúlik tőlünk a vagyonadó veszedelme is. Mert az állam ha kölcsönt kap, nem kénytelen |a magánvagyonhoz nyúlni s a bajokat a nemzeti jövedelem csökkentésével orvosolni. ! Aki tehát hadikölcsönt jegyez, az egyszerre óvja is, gyarapítja is vagyonát. A hadikölcsön jegyzése tehát nemhogy veszélyt hozna, sőt áldást jelent Jobb, biztosabb helyre senki sem teheti a i pénzét A legmelegebben ajánljuk olvasóinknak is, jegyezzenek hadikölcsönt I kasok szükségletét, akik számára a mostani szük élelmezési viszonyok között a kenyérnek, mint főtápláléknak a fontossága még inkább növekedett. A végrehajtó utasítás módot ad a miniszternek az őstermelők fejadagjának növelésére, számottevő gabonamennyiséget lehetne a közfogyasztás javára megmenteni, ha a fejadag fölemelését minél sürgősebben elrendelnék. A végrehajtási utasításhoz csatlakozóan a sertéshizlalás szabályozására ma uj rendelet jelent meg, amellyel a hizlalásra nézve már a földmiveiési miniszter intézkedik. A földmiveiési miniszter mai rendeletével a sertéshizlalás terén a kisgazdáknak nagy szerepet biztosit. A rendeleteket a következőkben ismertetjük : A fejkvóta. A tizenöt éven felüli őstermelői munkát végző férfi és női munkás részére búzából, rozsból a fejadag hónaponkint és fejen kint 15 kilogram, a tizenöt éven alóli ő .termelők részére és ezek családtagjai részére hónaponkint és fejenkint 12 kilogram. Őstermelő mindenki, aki valóban módszeresen mezőgazdasági munkát folytat. Akik hivatásukra nézve őstermelők, de mezőgazdasági fizikai munkában nem vesznek részt vagy akik földdel bírnak, de rendszeres foglalkozásuk más, azok nem kapnak őstermelőnek kijáró fejkvótát A közélelmezési Miniszter az őstermelők részére, ha a terméseredmény megengedi, pótadagokat fog megállapítani. Mi«.t«vki m.« restére a fejenlúnt és naponkint fogyasztható lisztmennyiség 240 gramm. A bányászati, ipari és közlekedési üzemek munkásai a közélelmezési miniszter által megállapítandó pótadagban részesülnek. Gazdasági szükségletre csak annyi gabonamennyiség jár, amekkora a gazdasági cselédek konvenciójára, lelkészeknek, tanítóknak, községi alkalmazottaknak természetben való járandóságára, vándormunkások élelmezésére, haszonbérre, aratórészre, cséplörészre, vetőmagra s az állatállomány eltartásara föltétlenül szükséges. Vetőmag céljára katasztrális holdankint búzánál legföljebb 100, rozsnál 110, árpánál 100, zabnál 90, zabos bükkönynél 90, kölesnél 20 kilogrammot lehet számítani. Takarmányozás céljára a nehéz munkát végző igáslónál az egész gazdasági évre 7 métermázsa zab, tenyészlónál 12 métermázsa, csikónál két éven alul 3 métermázsa jár az egész gazdasági évre. Szarvasmarha eltartására általában árpát vagy zabot felhasználni nem szabad. Kivételesen a tenyészbika részére 7 mm., egy éven aluli borjú és igásökör részére I—1 mm., közfogyasztásra lekötött tehenészeteknél pedig állatonként 5 mm. abraktakarmány visszatartható. Visszatartható: tenyészkosnak 30 kg., báránynak 10 kg. zab, tenyészkannak 2 mm., tenyészkosnak szaporulatával együtt 3 mm. árpa vagy zab, hízósertésnek 6 mm. árpa, süldősertésnek 0.5 mm. árpa vagy zab. Oly termelőnél, kinek tengerttermése is van, árpából csak a tenyészkanok részére 2 mm., a tenyészkocák részére a szaporulattal együtt 1.5 mm., hízók részére pedig egyenkint 2 mm. tartható vissza. Baromfiak eltartására pedig csak ocsu vehető A termésrendetet fontos tudnivalói. A hivatalos lap legutóbbi száma közli a közélelmezési miniszter rendeletet a fejkvóta, a számításba. Hogy az állatállomány eltartására a vetőmag, valamint az állatok takarmányadagjának' megszabott zab- és árpamennyiségen fölül mennyi megállapításáról. A rendelet egyelőre a tavalyi. tengerit szabad fölhasználni, azt külön rendelet gabonaadagot engedelmezi az őstermelők részére,' fogja szabályozni, ami tapasztalat szerint akkor sem elégítette ki aj Az átvevő bizottságok, nehéz munkát végző termelök és gazdasági mun-1 Az átvevő bizoftsápokban működő hatósági