Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-04-29

vezetőinek egész vállalatuk üzemét tisz tán a nyereség és haszon szemponjábú nézni. A világháború hozzászoktatott ben nünket, hogy emberéletben elszenvedet veszteségeinknél arra gondoljunk, meg érte-o ezt az eredményt a veszteség, mit elszenvedtünk. A francia offenzív eredményei annál soványabbaknak lát szanak, mert nagy emberveszteségüi volt. Ha ez új világnézetből nézzük dolgokat, akkor talán azt mondhatnók, bármily lelketlennek is hangozzék e ki jelentésünk — hogy talán az a szá halott nem volt hiábavaló áldozat, mei talán a nagy vállalatok általánosságbal rá fognak jönni az emberélet nag; értékére. De a száz halott vére mégis égb kiállt, és ezt a kiálltást meg kell hallani nemcsak az Istennek, hanem még a ve zérigazgatóknak is. A Nők választójogának kérdéséhez. Irta: Dr. Vlassics Tibor báro. Most, hogy az orosz forradalom és Viliuo császár húsvéti rendelete megint exponáltait elü térbe állította az állandóan felszínen levő vá lasztójogi kérdést, kétségkívül helyén való, hugi a magyar nők is újból fölemeljék szavukat vá lasztójogi követelésüket hangoztatva. Bédy-Soliviinmer Rózsa a női jogok kitűnt elöharcosának uagyérdekü előadása vezette bt az újabb, tetterős mozgalmat. A magam részéről teljesen magamévá teszem a magyar nők e jogszerű és természetei követelését, a mely a mai kor szükségszerű jelensége s csekély örömet a legnagyobb örömmel ajánlom fel ezen kiválóan nemes cél szolgálatára Kétségtelen, hogy a magyar nők a világ háború keserves és immár hosszura nyúló ideje beu a nélkülözések ós sanyaruságok egész sori között minden téren sokat dolgo.tak, nagy ta pasztaiati'kat szereztek, sz élet vitelében különö gyakorlatot sajátítottak el és szép eredményeké értek e). Egyes magasabb társadalmi osztályol e ML; dologtalan eleméből a társadalom haszno tagjaivá xáltoztak át. Régi szerepüket mely > lélektelen tetszelgéeben. túlhajtott öltözködésbei és piperezésben merült ki komoly, gondolkodi munkássággal cserélték lel, s így küzdő harcosa lettek a súlyos terhektől görnyedd arcvoual mö götti Magyarországnak. A hadbavouult proletár felesége, a katom polgár asszonya, a gentry úrhölgy és a mágnástn egyaránt megtette a haza iránti kötelességét. A: anyaság és hitvesség kettős magas/.tos feladata mik hü betöltése mellett állandó, vállvetett, szor galiuas köztevékenységben találjuk Magyarország minden rendű női társaságát. Mindegyik társa dalmi osztály női a maguk módján egyként hozzá járultak ahhoz, hogy a létünkért folytatott, leánl kényszeritett, rettenetes küzdelemben helyünké becsülettel megállhassuk. Betegápolás, rokkantgyámolítás, a szamaritá mis cselekedetek egész sorozatának önzetlen éi laukadást nem ismerő teljesítésében biugólkodvi elöljártak főrangú hölgyeink, polgárasssonyaiiiH egyaráut. £ dicső munkálkodás szorgos végzése mellett az otthon ellátásának egyre nyomasztóbb gondja önsúlyként nehezedett a szegényebb sorsuak asszonyaira. Az intelligens magyar nő ezzel a háborús működésével kétségkívül csak új érdemet szerzett arra, hogy a háboiú után végre ő is beleszólhasson vorsával ez ország sorsának intézésébe. A véres háborúban természetszerűleg nagy számban pusztul el a férfi lakosság még pedig tanultsági fokra és társadalmi állásra tekintet nél kül. Az ekként támadt fájdalmas hiány bizony érezhetővé válik majdan a legközelebb általánot választásokuál és hosszu időbe kerül majd, mi$ sz új nemzedék a szenv-dett veszteséget kellc módon kiegyenlítheti. Ezen szempontból is nen jogosult-e azon törekvés, a mely ezt az alif pótolható szavazó-elemet legalább némileg be lyettesiteni kívánja az arra mindenképen érdemei női elem bevonásával? Az elesett hős özvegyétől vájjon ki tagad hatná meg a hősöket jogszeriut megillető választó jogot P A birtokát önállóan kezelő uönek vajjoi elvitatható-e a választói joga? A magasabb iskola képesítést szerzett, önmagát tisztességes kereseté bői fentartó, müveit nőt vájjon nem illeti-e mej méltányosan, 6. szavazati jog? ES az anyákat, i kikre a jövőnk most százszorosan reá vau bizvi vájjon ki lehet-e rekeszleni az ország életénél intézését jelentő választói jog élvezői közül ? Elvileg magam is a minden magyar nőn kiterjesztendő, általános választói jognak vagyol a luve. Ám különleges helyzetünk és kultúráin fejlettségünknek még nem eléggé általános volti ami kényszeiíteuek, hogy egyelőre megelégedjen a fokozatos fejlődéssel. Egyelőre ki kell emeluünli a tanult nőt S öt kell haladék nélkül felruháznunk emberi jogával. Megadandónak vélem a választó: jogot, — még padig a legközelebbi reform megvalósításánál, — minden nagykorúságát elért magát tisztességes keresetéből fen tartani képes, bizonyos iskolai képzettséget szerzett müveit magyar nőnek. Az iskolai képzettség tekintetében elmennék a legszélsőbb határig (a polgári leányiskola négy osztálya stb.) Egyelőre tehát az egyetemet végzett doktornők, a kereskedelmi érettségivel rendelkező tisztviselőnők és a felsőbb leányiskolát járt nők esnének ebbe a kategóriába. Kiterjeszteni kívánnám továbbá a választói jogot természetszerűleg szintén bizonyos alacsonyabb műveltségi kautólafelállításával a háborúján elesett hősök özvegyeire, továbbá az anyákra S, ezzel az anyaság nagyszerű hivatását kívánnám külön is jutalmazni. Mindez természetesen még nem általános választói jog v.'lt.a, csak halaszthatatlan okszerű kiterjesztés, mely épen úgy kívánatos, mint a férfi elemnél. Angliában már az alsóház kiküldött bizottsága második olvasásban egyértelmüleg megszavazta a nök választójogáról szóló törvényjavaslatot, amely ott általános választói jogot jelent A mit az erőszakos „sulfragettek" nem tudtál elérni a békés időkben elvetendő és helytelei viselkedésükkel, gyakran nyers ós brutális fellépésükkel, íme szinte önmagától megvalósult s háború véres kataklizmájában. És lam az orosz forradalom egyik eise gyümölcse ugyancaak a nök választójogának behozatala volt. így fog ez történni Németországban is, a hol a „Frauenrechtler"-ek szorgalma szintén erörekapott a háború alatt. A nőket elnyomni ma már végzetes bün volna a haladásában úgy IS évszázadra visszavetett emberiség ellen. A retteuetes világháború borzalmáé tragédiájának szomorú szemléleténél önkéntelen is az a goudolatuuk támad, hogy mily áldás lett vulna, ha a háboiú kitörésekor már a uök Európa szerte szavazhattak volna. A háború és béke feletti döntésnél bizonyára nem ment volna oly egyszerűen keresztül a m.llió és millió élet feláldozását egykedvűen kimondó, háborúra szóló parlamenti határozat. Egyben komoly intelmük szolgálhat s jövőre is. Vegyük be a választójog sáncaiba a nőket, i gyöngéd, a finom lelkű nőket, a kik éberen 'ognak őrködni majdan az örök világbéke állaudó enmaradásán. • VEGYES HÍREK. — Polgármesterünk jubileuma. F. hó 24-én, kedden a városi tisztviselöi-kar teljes számban küldöttségileg kereste fel Mészáros Károly polgármestert, hogy jó kívánságait tolmácsolja és üdvözölj' öt polgármesterré választásának 20. évfordulója alkalmából. A küldöttség szóuoka Csoknyay Károly városi főjegyző, polgármester helyettes \ olt, kinek lendületes üdvözlő beszédére a polgármester meghatva mondott köszönetet. A most igazán szép számú női alkalmazottai a városnak külöu tisztelegtek a polgármesternél s szeretetük és ragaszkodásuk jeléül szép virágcsokorral kedveskedtek neki. I . I A városháza ormáról | Hunkár DeneB. | gv

i

8Z

iobogó hirdeti vármegyénk ós városunk nagy gyászát. Hunkár Dénes Veszprém vármegye főispánja, csütörtökön délután hosszas betegség után veszprémi lakásán meghalt. Hatvanhat éves volt. Vagy két hónappal ezelőtt nyelvén sebet kapott, majd a mult hónap közepén Budapesten megoperálták. A műtét teljesen sikerült, mindamellett folyton lázban szenvedett, amely teljeseu elgyöngítette. Hozzájárult ehhez erős meghűléstől eredő influenzája. Állandóan betegeskedett és orvosai mindent elkövettek, hogy megmentsék, de sikertelenül. A koalíciós kormány nevezte ki főispánnak az 1906 ik évben. Általános tisztelet övezte még ellenzéki iészről is, ami élénken megnyilatkozott tavalyi tízéves jubileumán. Városunk iránt mindig szinpátiát tanúsított és ügyeit, érdekeit tőle telhetőleg pártfogolta. Vármegyénk és városunk közönsége hálásan fogja megőrizni emlékét. — Műkedvelői előadás. A pápai Vöröskereszt-egylet műkedvelő tarsasága az egyesület kórháza javára 1917 ápr. 26 ós 27-ón a városi színházban pompásan sikerűit színielőadást rendezett. — Csiky Gergely régi jó színműve: a Nagymama került színre a mondhatjuk, oly kitűnő előadásban, mely igazán feledtette velünk, hogy a szerepeket nem hivatásos színészek, hanem műkedvelők játszották. A címszerepet Szeute Ilonka játszotta kiváló jellemző erővel és kedves természetességgel. Martha hálás, de nehéz szerepét Krausz Irénke alakította oly kedvesen, auynyira tökéletesen, amely már a szó legszorosabb értelmében felülmúlta a műkedvelői íiivót Ugyszinte tökéletes alakítást nyújtott Horváth Terns és partnere, Fábri Aladár. De kiválóak voltak a többi szereplők is mind : Sztraka János, Wágmr Károly, Tóth Pista, Csizmadia Irénke, Kis Emmy, stb. A színházit mindkét este zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség. — Rendjelatadás. Töreki Árpád, vaszari plébánost a király nemrég a Fnreuc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. E rendjelet a főispán megbízásából Bélák Lajos főszolgabíró e hó 22 én d. e. 11 órakor a vaszari községházán adta át a kitüntetettnek. — Népszámlálás. A kormány május első három napján új általános népszámlálást, állatösszeírást és a vetésterületek összeírását rendelte el. Az összeírást a helybeli léi fit unitok és a theológia-akadémia hallgatói fogják végezni a főjegyző ellenőrzése mellett a főmérnök vezetésével. — Megvámolják a városból kifavaroBOtt árukat is. A tanács legutóbbi ülésén a polgármester szóvá tette, hogy értesülése szerint tnás városoknak a kereskedelmi miniszter megengedte, hogy a városból kifuvarozott áruk után s vámot szedhessen. Javasolta hogy esen jog »Inyerése céljából Páps város is tegye meg a izükséges lépéseket. A tanács a főjegyzőt bízta neg a kérdés tanulmányozásával és szorgalmazásával. — Vórtesy Oyula legújabb koszorúja. I Petőfi-Társaság gróf Vigyásó-iéle lirai vers>ály azatában megtörtént a döntés. A bírálók-