Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917
1917-04-22
Érintsük röviden a jelent: látjuk, mint igyekszik legjobb erői latbavetésével tűrhetővé tenni l háború altul agyonsanyargatott lakosság közólelinezósét, mint igyekszik lehetőleg enyhíteni a mind nagyobb méretekben mutatkozó háborús nyomort. Egy óhajtással fejezzük be sorainkat, egy óhajtással, mely I jövőre vonatkozik: vajha e város ügyeit a háború utáni válságos időkben is Mészáros Károly kipróbált kezei kormányoznak még bosszu-hosszu időn át egy szebb és jobb jövőt alapozva meg az utánunk következő nemzedékek beláthatatlan sora számára! A városok az iparosokért. Irta: ér. Dóczl Sámuel, az Ipartestületek Országol Szövetségének titkára. Arait annyi időn keresztül teljesen elhanyagoltak a magyar városok, arra konkrét, formában a háború tanította nieg őket. Igen sok esetben olyan feladatokat is vállaltak a h'lyi kézműipar segítése érdekében, amelyekről béke idejéti mág képzeletben sem lehetett volna szó. Több helyen a hadirounkák megszerzése, a nyersanyagok beszerzése és a szükséges pénzről való gondoskodás voltak főbb részletei a városok részéről érkező kézműipari segítségnek. Budapest, székestöváros a legkomolyabb példával járt elől ez-'U a téren. Valósággal érdekképviseleti munkát végzett e tekintetben, nagyobb munkákat szerzett egyes kézműipari foglalkozásoknak, vállalkozó csoportokat szervezett és megfelelő hitelről is goudoskodott. Mivel a községi takarékpénztárak fölállításának komoly, nagy akadályai vannak, mindazok a városok, amelyekben megvan a kézműipari osztály államfenntartó fontossága iránti érzék, igen alkalmas és könnyen megvalósítható példát találnak arra, hogy a kézművesipar hitelszükségletének biztosítására szolgáló intézményt életre keltsék. Budapest székt sfövár s egyik alapítványának vagyonából egy kisipari hitelszövetkezetet alapit most. Kétségtelen, h >gy a városok seholsem foglalkozhatnak hivatásosan bank- és pénzügyietekkel, mivel azonban a kézmüvesiparososztályban elsősorban adozóképes városi elemet teremtenek, legsajátabb érdeküket szolgálják azzal, hogy kézmüiparos-hitelintézeteket alapítanak, vagy azok alapításában és fenntartásában íésztvesznek. A külföldön követett irány is azt bizonyítja, hogy a városok mihamarább a komoly érdekképviseleti munka legfőbb oszlopaivá válnak. Erre mutat az is, hogy a német kéziuüveskamarák fenntartási költségeinek biztosítása a városokra hárul ós hogy más gazdasági vagy társadalmi érdekek tekintetében is a kézművesipar legkomolyabb védelmét önként vállalják, vagy megnyugvással fogadják. Hogy a helyi ip.n fejlesztés, a kisebb körre szorítkozó gazdasági támogatás munkája mit érhet el, erre az újabb magyar gazdaságtörténeti krónika igen tanulságos példákat mutat. Elég, ha Orosházába utalunk, ahol a tanonckérdés és kisipar technikai fejlesztése igazán örök időkre szóló minta szerint talált megoldást. Rámutathatunk Kecskemétre, amelynek gyümölcstermelése ilyen helyi, városi gazdasági érdekű érdekvédelem révén európai hirre tett szert, vagy Makóra, amelynek konyhakerti gazdálkodása a legkomolyabb útmutatás arra, hogy rövid idő alatt hogyan lehet számottevő eredményeket el érni új gazdasági ágak meghonosítása terén. Ha valaha tartozó kötelességük volt a magyar városoknak ilyen gazdasági érdekű szervezkedéssel foglalkozni, akkor most a háború alatt társadalmi érdekből, a háború után pedig a gazdaság és városi érdekből kell a magyar vidéki centrumoknak iiyeu kérdéseket napirendre tüzuiök. Ez főleg a délvidéki városoknak szól, amelyek ügyeimét tel lehet hivni arra a rendszeres propagandára, melyet a uu'g fejlettebb iparral rendelkező német városok is szükségesnek tartanak a helyi ipar megerősítése érdekében. Drága hirdetések, költséges prospektusok, buzdító vándorelöadások toimájában igyekszenek a vállalkozó tőke figyelmét, azokra az előnyökre felhívni, amelyek egy gyár, n így iparvállalat letelepedése révén várhatók és a kedvezmények mindenféle fajtájával csalogatják, csábítgatják a keletkezőben levő iparvállalatokat a maguk városába. Egész tudományos rendszer alakult máj ki az idetartozó propagandának anyagában, elméleti és gyakorlati szakemberek beha'óau foglalkoznak az ilyen iparosítási törekvásek irányításával és szabályozásával és a komoly meg a népszerű szakmuukák egész sorra tárgyalja az ipari települések termesz.•!rajzát és élettanát. Mir pedig, ha ott a gazdag nyugaton szüksé11 — Dr. Antal Oeza a tisztviselőkért. Győr város kö/gyülese a tisztviselői; háboiús problémának megszavazásával egyidejűleg feliratot intézett a kormány hoz és országgy ülésbe;; az összes köztisztviselők helyz-'tének rendezése érdekének s o feliratát, a város és megye képviselőjén kivül m a gküldötta városunk orsz. képviselőjének dr. Antal Gézának is, mint aki Győr varos adóügyi memorandumát is honorálta és a város vezetőségevei állandó összeköttetést tart fenn. dr. Antal Géza a városhoz intézett levelében megköszönte a város figyelmét ós kijelentett*, hogy a köztisztviselők helyzetét jól ismeri s a legmelegebben támogat minden megoldást, ami e nehéz időkben megélhetésüket segíthet'. — Elnöki kinőve/.A belügyminiszter az 1917—19. évekre. Papa székhellyel megalakuló adi'ifels/.ólamiási bisottság elnökévé Sült Sült Józset kir. kir. közjegyzőt nevezte. Új püspöki titkár. Baldauf Gusztávnak pécsi lelkésszé történt megválasztása folytán a dunántúli ev. püspökség titkári hivatala ínecgesnek tats/ik az ilyen buzdító es támogató te., . ., c ,. , . I üresedven, Kani Béla ev. püspök László Miklós vekenyseg, mennél fontosaob a varosok teve* ,, ,. . . , ... .... I vadostai ev. lelkészt nevezte ki. kenysegu naiuiik, a mi iparban szegény háta-, — Dr. Weltner Sándor városi orvos, ! rainkon A kérdés megoldása rendkívül sürgős. Nem ezredorvost, íelsöbbsége a püstyéui katonai mei mai hely ünk abbau reménykedni, hogy a kormány a I kórhiaakbos vezényelte szolgálatra, Dr. Weltn.r helyzetben, amikor a rokkantak, az űzve- a héteu mar me S Is «Tezett körünkbe, s meggyek és az árvák járadékügyének rendezésere kezdvén váro 8I orvosi működését Arok-utczai sem tud módot találni, szeiét tehesse a hadból ll,ká *' m magánbetegek részére is tart rendelést, egészséges fi -ikummal visszatérő, de a gazdasági — Kisebb lesz a veszprémi püspökexistencia minden teltételének hijján levő pol- seg birtoka. A veszprémi püspökség nagy kigárság kiadós támogatásának. Ez utHÍjn kikerül-1 ttrjedésü birtokaiból a közel jövőben 4000 holhetetlenül a városok hatáskörébe ezt a fontos! dat ki fognak hasítani és azt az ország legkisebb kérdést, amelynek megoldásában a kormány első püspökségének, a székesfehérvári káptalannak sorban nagy tökével, másodsorban pedig irányi- birtokaihoz csatolják. tással és többrendü könnyítésekkel vehet részt.! - Katonai kitüntetés. A király Pálííy Annak az aggodalomnak, nogy az idetar tozó városi hitelsz >rvezetek létesítésének olyan természetű akndályai lehetnének, amilyenek a községi takarékpénztárak, vagy községi biztosító intézetek létesítésével szemben felmerültek, a mai időkben semmi komoly alapja nem lehet, Elek 7. honv. huszárezredbeli hadnagyot az ellenség előtt tanúsított vitéz ós önfeláldozó magatartásáért a legfelsőbb dicséi ö elismeréssel és a kardokkal tüntette ki. — Kinevezés. A p.-uzügymiuiszter Sohapszou Géza dr. ügyvédjelöltet a veszprémi kir. ne is legyen. Már csak azért sem, mert ha a pénzügyigazgatósághoz ideiglenes minőségű adóvárosok jó része a háborús gazdálkodás folya mán olyan jelentős eredményeket nidott elérni ügyi biztossá nevezte ki. — A névtelen feljelentések ellen sok dig nemtelen s arai a fő, elég gyakran valóságnak bizonyuló szokás kifejlődött. Ezt bizonyítja az az eset, hogy Németh Miklós Györv.irmegye a közérdekű községi, házi üzemek még mindi* | keMrfl kifakadu8 hangzott el a háború alatt, divatos felállítása és felvirágoztatás a terén, ak-| R)niotR ez R u . m tppMI neine>> d , n „ ra js mill . kor legyen gondjuk olyan iparág közsegesitésére is, amely az adófizető polgárság egyik széles rétege elsőrendű szükségletének a hitelt Hatásának szervezésével foglalkozik. t , .... * . . . 4 . , . , ..'aisnania Téten egv névtelen feljelentés alapján Ez elol mar csak azért sem térhetnek ki 1 J ^ , . J . . „, , , _. . ., , indított vizsgálat során nem kevesebb, mint 10 sem a varosok, sem a kormány, mert, mindkét' . , . , , / ,, I, , . , . ., «rasTOOD elrejtett burgonyakeszletre bukkaut s helyen az utóbbi évtizedben sok — bar nem * K J J . . ... • • „ji . _ I • ii • j , i , az elreitett készletek tulajdonosairól kiderült, eleg — történt a munkásosztály erdekében. ' J . , ' . ,- . , , , ., ., hocy a hatóságiul még vető burgonyát is kertek. A kisiparosság erdekeben csupán próbálgatás. >k indultak meg. A főváros által felépített — Halálozások. Dr. Thury Etele, a pápai i ref. theolóoihi akadémia rendes tanára, a Dunánaz állam által szubvencionált mŐhelytelepek con-1 « i , . .,. , A , túli Református Egyházkerület lelkészi aljegyzője, dolata nem valt be. Az íparostanoncoktatas, ha' »« ... . V . bár teihei nem csökkentek, nem javult. A tanonc- 8 M " Po»t. Irodaim, liusasag yalasztmány, t,o Ja , otthont "t kérdésében csak most várható vah- é * várüS1 "P™* =«tb boldog bazassámelyes i-ozgolódás. gának 29 ik, közhasznú eb t-nek ub-ik évébe* Nyilvánvaló tehát, hogy a varosokra e té- f . hó 19-én d. e. tél 12 órakor rövid szenvedés reu súlyos kötelességek hárulnak és hogy ami- u,,,n etfhwqra. T Qllr y dr- fgV'ke v.-lt az ország kor a városok e kötelességük intézményes te I j e-!kgkiválóbb egy házi történetíróinak, számos nagysítésének egyik fontos részletét napirendre tűzik,! "^básn történelmi munkája örök nevet biztosít számíthatnak, mert kell számitaniok nem SSmpáu! SSjássárs a magyar egy hástöiténetirók csarnokáa kormány teljes erkölcsi támogatására, hanem bau. Tu lomáuyos munkásságának elismeréséül arra is, hogy az állam megtelelő terhet és sze-'» bécsi egyetem néhány évvel ezelőtt doktori repet. tog vállalni a munkából és a közreinükö-, cimmel lüutette ki. désböl is. Ugyancsak f hó 19-én hunyt el délután Ainik.r a háború alul ledöntött gazdasági */ 4 4 órakor a pápai ügyvédi kar nesztora: Baexiszfenciák feltámasztásáról, a gazdisági erő-! ranyay Zsigmond ügyvéd, életén>k <)8-ik hiznskitejtós, az ipari termelés fokozásától van szó,jságának 40-ik évében. A halál hirtelenül, úgyés az ország nagy városai példát akarnak mutatni az összeg magyar modern vá osoknak az iparososztállyal szemben tartozó kötelességek teljesítésére, akkor minden a kérdés által érintett legalsó és legfelső tényezőnek lelkes és tevékeny segítségnyújtását kell követelnünk, sürgetnünk szólván közvetlenül a munka mellől ragadta el Baranyayt, ki évtizedek óta városunk vezető férfiéi közé tartozott. Évekig működött a megszűnt pápai jogakadémián mint tanár. Hosszú ideig volt a városnak ügyésze. Mint a Pápa városi és vidéki Takarékpénztár vezérigazgatója,
