Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-04-01

XL1T. évfolyam. Pápa, 1917. április 1 13. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának él több pápai a pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. 8z.rk.iitőiég ee kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedéie, Fo-ter 23-ik ágim. Telefon lia Felelős szerkesztS ée laptulajdonos: GOLDBERG GYULA. KlSBzetések éi hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ara: egész évre 12 kor., félévre 6 k., negyedérre 3 Nyilt-tér soronként 40 Ullér. — Egyes scám ara 30 tili. A drágaságról. Irta: Dr. LÖWY LÁSZLÓ. I. örökös bálával tartozunk csodálatosan vitéz katonáinknak, k

;

k életüket, vérüket, egészségüket áldozzák fel, miértünk itthonmaradottakért. Igaz mi idehazamaradottak is koplalunk, éhezünk, nélkülözünk, nyomorkodunk, de mi ez bátor katonáink szenvedéseihez képest! Ezért kötelességünk tűrni és kitartani mindaddig, míg biztos győzelmünk után a várva várt béke helyre iog állni, ami talán nem sok idő múlva meg fog történni. Szenvedéseinknek fő oka a családi gyász, mely minden családot ért és a nagy drágaság. A majdnem hihetetlen drágaságnak két oka van. Eiső torban valamennyi élelmi és használati cikk elégtelen mennyisége, vagy teljes hiánya és másodszor a roppant nagy serege az árdrágítóknak. Ezen két okhoz járul mint harmadik a túlságos nagy papírpénz forgalom, mely azt okozza, hogy pénzünk vásárló ereje igen nagyon alá szállott. A háború kezdete óta teljesen elvagyunk zárva a tengertől. Az a sok ezer meg ezernyi árú, mely csakis tengeri úton érhet hazánkba, nem jut többó ide. így hiányzik a kávé, a tea, a csokoládé, a ca^aó, valamennyi fűszer, a déli gyümölcs, a gummi, a sokféle fém, különösen a réz ós nikkel és egy nagy sereg más cikk. Mindezekből a háború elején meglehetős nagy mennyiségben voltak Ausztria-Magyarországon, de mivel újjal nem lehetett pótolni folyton kevesbedett. Hoztak ugyan néha német-alföldről Dániából, Svéd és Norvégiából ilyféle cikkeket, de az oly kevés volt, hogy majdnem elenyésző. Igen sok élelmes ember volt, kik a kedvező helyzetet kihasználták, hogy minél hamarabb és minél inkább meggazdagodjanak; össze vásárolták, majdnem az összes üzletekben a készletben levő élelmi cikkeket, elraktározták és ki nem adták; vártak míg az össze vásárolt holmiaikat négyszeres vagy ötszörös áron eladhatták. Igen jól számítottak; nem is kellett hozzá valami nagy ész; roppant nyereséget zsebeltek be. Kivételesen a rendőrség fedezett fel ily nagy raktárakat, mégis büntették keményen az ilyen árdrágítókat, de ezek csak a kivételek voltak, a nagy tömege örült a gyorsan szerzett nagy vagyonának. Több millió katonánk van; ezeknek kellő élelmezése borzasztó nehéz feladat. A katonai vezetőség feladati erről gondoskodni. Első sorban a kenyeret kellett biztosítani; mivel három év óta silány termésünk van, elkerülhetlek szükség, hogy az idehazamaradottaknak szűkölködniük kell a kenyérben és finom lisztben; ép ezért legújabb időben a kenyérlisztet ismét meg kell keverni 25# kukorica liszttel. Elég sajnos, hogy derék katonáink kenyér adagját is lényegesen megkevesítettók. De nem volna szabad a jövő termés gabona és liszt árait még magasabbra felsrófolni, mint azt ami agráriusaink akarják, mert ezek a latifundiumok birtokosaitól, az utolsó gazdáig a háború tartama alatt roppantul meggazdagodtak, mig a közép osztály legnagyobb része és a munkás osztály a roppant drágaság folytán nagyon elszegényedett. A hús biztosítása végett a katonai vezetőség nagyszámú kereskedőt és gazdát bizott meg marhák vásárlásával. Ezek nem csak maguk, de egy egész sereg alkuszt és mészárost küldöttek az ország minden részébe, hogy minél előbb beszerezzék a katonaság részére elválalt marha mennyiség szállítását. Ennek szükséges következménye volt a marha árának roppant megdrágulása. Ugyanez áll a sertésekre nézve. Hetenkint sok ezerével szállították a bécsi vásárra, mert ott oly roppant árakat értek el, milyenekre nem is gondoltak. Ezért a marha és sertéshús ötszörte vagy hatszorta oly drága lett, mint a háború előtt. A hús drágasága ezután kihatott a lejre, vajra, zsírra, szappanra ós a bőrnemüekre. A tisztviselők fogyasztási szövetkezete. Pár héttel eselőtt hirt adtunk arról a jelentős mozgalomról, amelyet a tisstvi«elöi karra a háború következtében nehezedő, ma már szinte kibírhatatlan helyzet javítása érdekében a pápai tisztviselők vezetői indítottak. Ma már a mozgalom abban a fontos stádiumban van, hogy a tisztviselők külön fogyasztási szövetkezete szabályszerűen meg is alakult az összes tisztviselői kategóriák olyan rendkívül meleg érdeklődése mellett, aminőre talán magának a mozgalomnak a vezetői sem számítottak. A kezdet mindenesetre bistató és teljes mértékben feljogosít bennünket arra a reményre, hogy a továbbfejlődés sem fog elmaradni, és meghozza az agyon gyötört tisztviselői karnak szokat a gyümölcsöket, amelyeket a tU-tviselők a szépen indult mozgalomtól, vagy ma már precízebben fejezhetjük ki magunkat l a pápai tisztviselők fogyasztási szövetkezetétől reménykedve várnak. A fogyasztási szövetkezet alakuló közgyűlése máicius hó 29-én ment végbe a városháza nagytermében, amelyet az érdekelt tisztviselők, akik között szép számmal voltak a nők is képviselve, már jóval a gyűlés megkezdése előtt zsutolásig megtöltöttek, úgy hogy a később érkezők, nekik már nem jutván hely, az előszobába szo.ultak. A hivatalnokok minden kategóriája képviselve volt s csaknem valamennyi hivatal vezetője is megjelent. A közgyűlést feszült érdeklődés közben Bélák Lajos főszolgabíró, ez alkalomra felkért elnök nyitotta meg a mozgalom és speciell a mai gyűlés tárgyát. Miután megállapítást nyert, hogy a 284 beiratkozott tag közül 115-en, tehát az alapszabály megkiváuta számban megjelentek, a közgyűlést megnyitottnak nyilvánította, és jegyzőül Táncos Antal telekkönyv-vezetőt, a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére pedig dr. Keresztes Ferenc vezető járásbirót és Mayer István postatelügyelöt kérte fel. Ezután táneos Autal telekkönyvvezető olvasta fel a szövetkezet alakítását elhatározó előértekezlet, amelyről annak idején lapunkban ie megemlékeztünk, és az ezen értekezlet által az alapszabályok kidolgozására kiküldött szűkebb bizottság jegyzökönyvét, amelyet egyhangúlag hitelesítettek. Majd egész terjedelmében felolvasta a szövetkezetnek nagy gonddal és figyelemmel készült alapszabály tervezet et. Az alapszabálytervezet megvitatása során először Hannos Zoltán szólalt fel, kiuek indítványára kimondották, hogy az igazgatóság és telügyelöbizottság tagjai a szövetkezettől hitelben nem részesülhetnek. Kötse István indítváuyára ez alapszabályt akként módosították, hogy a közgyűlés határozatképességéhez nem a tagok '/s részének, hanem csak 30 tagnak jelenléte szükséges. Balogh József felszólalása folytán Harmos Zoltán indítványára kimondották, hogy minden szövetkezeti tag csak az általa jegyzett részjegyek értéke erejéig felelős. Nagy Sándor az áruhitelbiztositékok közül a váltót töröltetni kívánta, de a közgyűlés Harmos Zoltáu és Marton Ig. L. felszólalása után úgy határozott, hogy a jegyzett részjegyek értékét meghaladó hitel biztosítására váltó adandó. K nun megejtették a választásokat. Egyhangú lelkesedéssel, közfelkiáltás útján tiszteletbeli elnökké választották dr. Autal Gézát, Pápa város orsz. képviselőjét. Ugyancsak közfelkiáltás útján történtek a többi választások is. Elnök dr. Kapossy Lucián. Társeluök Tar Gyula. Igazgatósági tagok Bau Károly, Csokuyay Károly, Győri Gyula, Barmos Zoltáu, Illés Lajos, Kerpel Gusztáv, Kovács Károly, Msyer István, Táncos Antal és Wuest Ferenc. Póttagok Balogh Ernő, Nagy Pál, Náuik Pál és Szenté Károly. Felügyelő bizostsági tagok Freuud Ferenc, liermau Pál, Marton Ig. L., Bédey József és Nagy Gabriella. Válasstmáuyi tagok Blau Henrik, Bélák Lajos, Csizmadia Lajos, Faragó János, Fodor Gusztáv, dr. Fürst Sáudor, Hajdaui Vmce, Halász Mihály, Kapossy Artúr, dr. Keresstes Ferenc, Kötse István, KriatóÜy Gyula, Kutassy Mária, Lengyel Gergely, Mészáros Károly, May József, Major Gyula, Meeterhásy László, Mikovinyi Ödön, Okolicsáuyi József, Sseli Kálmán, Ssutter Dániel, Véssey Jóssef, Gyuráts Lássló,