Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-04-01

XL1T. évfolyam. Pápa, 1917. április 1 13. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának él több pápai a pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. 8z.rk.iitőiég ee kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedéie, Fo-ter 23-ik ágim. Telefon lia Felelős szerkesztS ée laptulajdonos: GOLDBERG GYULA. KlSBzetések éi hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ara: egész évre 12 kor., félévre 6 k., negyedérre 3 Nyilt-tér soronként 40 Ullér. — Egyes scám ara 30 tili. A drágaságról. Irta: Dr. LÖWY LÁSZLÓ. I. örökös bálával tartozunk csodála­tosan vitéz katonáinknak, k ; k életüket, vérüket, egészségüket áldozzák fel, mi­értünk itthonmaradottakért. Igaz mi idehazamaradottak is koplalunk, éhe­zünk, nélkülözünk, nyomorkodunk, de mi ez bátor katonáink szenvedéseihez képest! Ezért kötelességünk tűrni és ki­tartani mindaddig, míg biztos győzel­münk után a várva várt béke helyre iog állni, ami talán nem sok idő múlva meg fog történni. Szenvedéseinknek fő oka a családi gyász, mely minden családot ért és a nagy drágaság. A majdnem hihetetlen drágaságnak két oka van. Eiső torban valamennyi élelmi és használati cikk elégtelen mennyisége, vagy teljes hiánya és másodszor a roppant nagy serege az árdrágítóknak. Ezen két okhoz járul mint harmadik a túlságos nagy papír­pénz forgalom, mely azt okozza, hogy pénzünk vásárló ereje igen nagyon alá szállott. A háború kezdete óta teljesen el­vagyunk zárva a tengertől. Az a sok ezer meg ezernyi árú, mely csakis ten­geri úton érhet hazánkba, nem jut többó ide. így hiányzik a kávé, a tea, a csokoládé, a ca^aó, valamennyi fűszer, a déli gyü­mölcs, a gummi, a sokféle fém, különö­sen a réz ós nikkel és egy nagy sereg más cikk. Mindezekből a háború elején meglehetős nagy mennyiségben voltak Ausztria-Magyarországon, de mivel új­jal nem lehetett pótolni folyton keves­bedett. Hoztak ugyan néha német-al­földről Dániából, Svéd és Norvégiából ilyféle cikkeket, de az oly kevés volt, hogy majdnem elenyésző. Igen sok élelmes ember volt, kik a kedvező hely­zetet kihasználták, hogy minél hamarabb és minél inkább meggazdagodjanak; össze vásárolták, majdnem az összes üzletekben a készletben levő élelmi cikkeket, elraktározták és ki nem adták; vártak míg az össze vásárolt holmiai­kat négyszeres vagy ötszörös áron el­adhatták. Igen jól számítottak; nem is kellett hozzá valami nagy ész; roppant nyereséget zsebeltek be. Kivételesen a rendőrség fedezett fel ily nagy raktára­kat, mégis büntették keményen az ilyen árdrágítókat, de ezek csak a kivételek voltak, a nagy tömege örült a gyorsan szerzett nagy vagyonának. Több millió katonánk van; ezeknek kellő élelmezése borzasztó nehéz fela­dat. A katonai vezetőség feladati erről gondoskodni. Első sorban a kenyeret kellett biztosítani; mivel három év óta silány termésünk van, elkerülhetlek szük­ség, hogy az idehazamaradottaknak szű­kölködniük kell a kenyérben és finom lisztben; ép ezért legújabb időben a kenyérlisztet ismét meg kell keverni 25# kukorica liszttel. Elég sajnos, hogy derék katonáink kenyér adagját is lé­nyegesen megkevesítettók. De nem volna szabad a jövő termés gabona és liszt árait még magasabbra felsrófolni, mint azt ami agráriusaink akarják, mert ezek a latifundiumok birtokosaitól, az utolsó gazdáig a háború tartama alatt roppan­tul meggazdagodtak, mig a közép osz­tály legnagyobb része és a munkás osz­tály a roppant drágaság folytán nagyon elszegényedett. A hús biztosítása végett a katonai vezetőség nagyszámú kereskedőt és gaz­dát bizott meg marhák vásárlásával. Ezek nem csak maguk, de egy egész sereg alkuszt és mészárost küldöttek az ország minden részébe, hogy minél előbb beszerezzék a katonaság részére elválalt marha mennyiség szállítását. En­nek szükséges következménye volt a marha árának roppant megdrágulása. Ugyanez áll a sertésekre nézve. Heten­kint sok ezerével szállították a bécsi vá­sárra, mert ott oly roppant árakat értek el, milyenekre nem is gondoltak. Ezért a marha és sertéshús ötszörte vagy hat­szorta oly drága lett, mint a háború előtt. A hús drágasága ezután kihatott a lejre, vajra, zsírra, szappanra ós a bőr­nemüekre. A tisztviselők fogyasztási szövet­kezete. Pár héttel eselőtt hirt adtunk arról a je­lentős mozgalomról, amelyet a tisstvi«elöi karra a háború következtében nehezedő, ma már szinte kibírhatatlan helyzet javítása érdekében a pápai tisztviselők vezetői indítottak. Ma már a moz­galom abban a fontos stádiumban van, hogy a tisztviselők külön fogyasztási szövetkezete sza­bályszerűen meg is alakult az összes tisztviselői kategóriák olyan rendkívül meleg érdeklődése mellett, aminőre talán magának a mozgalomnak a vezetői sem számítottak. A kezdet minden­esetre bistató és teljes mértékben feljogosít ben­nünket arra a reményre, hogy a továbbfejlődés sem fog elmaradni, és meghozza az agyon gyö­tört tisztviselői karnak szokat a gyümölcsöket, amelyeket a tU-tviselők a szépen indult mozga­lomtól, vagy ma már precízebben fejezhetjük ki magunkat l a pápai tisztviselők fogyasztási szövetkezetétől reménykedve várnak. A fogyasztási szövetkezet alakuló közgyű­lése máicius hó 29-én ment végbe a városháza nagytermében, amelyet az érdekelt tisztviselők, akik között szép számmal voltak a nők is kép­viselve, már jóval a gyűlés megkezdése előtt zsutolásig megtöltöttek, úgy hogy a később ér­kezők, nekik már nem jutván hely, az előszobába szo.ultak. A hivatalnokok minden kategóriája képviselve volt s csaknem valamennyi hivatal vezetője is megjelent. A közgyűlést feszült érdeklődés közben Bélák Lajos főszolgabíró, ez alkalomra felkért elnök nyitotta meg a mozgalom és speciell a mai gyűlés tárgyát. Miután megállapítást nyert, hogy a 284 beiratkozott tag közül 115-en, tehát az alapszabály megkiváuta számban megjelentek, a közgyűlést megnyitottnak nyilvánította, és jegyzőül Táncos Antal telekkönyv-vezetőt, a fel­veendő jegyzőkönyv hitelesítésére pedig dr. Ke­resztes Ferenc vezető járásbirót és Mayer Ist­ván postatelügyelöt kérte fel. Ezután táneos Autal telekkönyvvezető ol­vasta fel a szövetkezet alakítását elhatározó elő­értekezlet, amelyről annak idején lapunkban ie megemlékeztünk, és az ezen értekezlet által az alapszabályok kidolgozására kiküldött szűkebb bizottság jegyzökönyvét, amelyet egyhangúlag hitelesítettek. Majd egész terjedelmében felol­vasta a szövetkezetnek nagy gonddal és figye­lemmel készült alapszabály tervezet et. Az alapszabálytervezet megvitatása során először Hannos Zoltán szólalt fel, kiuek indít­ványára kimondották, hogy az igazgatóság és telügyelöbizottság tagjai a szövetkezettől hitel­ben nem részesülhetnek. Kötse István indítváuyára ez alapszabályt akként módosították, hogy a közgyűlés határozat­képességéhez nem a tagok '/s részének, hanem csak 30 tagnak jelenléte szükséges. Balogh József felszólalása folytán Harmos Zoltán indítványára kimondották, hogy minden szövetkezeti tag csak az általa jegyzett részje­gyek értéke erejéig felelős. Nagy Sándor az áruhitelbiztositékok közül a váltót töröltetni kívánta, de a közgyűlés Har­mos Zoltáu és Marton Ig. L. felszólalása után úgy határozott, hogy a jegyzett részjegyek ér­tékét meghaladó hitel biztosítására váltó adandó. K nun megejtették a választásokat. Egy­hangú lelkesedéssel, közfelkiáltás útján tisztelet­beli elnökké választották dr. Autal Gézát, Pápa város orsz. képviselőjét. Ugyancsak közfelkiáltás útján történtek a többi választások is. Elnök dr. Kapossy Lucián. Társeluök Tar Gyula. Igazgatósági tagok Bau Károly, Csok­uyay Károly, Győri Gyula, Barmos Zoltáu, Illés Lajos, Kerpel Gusztáv, Kovács Károly, Msyer István, Táncos Antal és Wuest Ferenc. Póttagok Balogh Ernő, Nagy Pál, Náuik Pál és Szenté Károly. Felügyelő bizostsági tagok Freuud Fe­renc, liermau Pál, Marton Ig. L., Bédey József és Nagy Gabriella. Válasstmáuyi tagok Blau Henrik, Bélák Lajos, Csizmadia Lajos, Faragó János, Fodor Gusztáv, dr. Fürst Sáudor, Hajdaui Vmce, Ha­lász Mihály, Kapossy Artúr, dr. Keresstes Fe­renc, Kötse István, KriatóÜy Gyula, Kutassy Mária, Lengyel Gergely, Mészáros Károly, May József, Major Gyula, Meeterhásy László, Miko­vinyi Ödön, Okolicsáuyi József, Sseli Kálmán, Ssutter Dániel, Véssey Jóssef, Gyuráts Lássló,

Next

/
Thumbnails
Contents