Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-03-25

Megjelenik minden vasárnap. Szsrkssztöség és kiadóhivatal: Qoldberg Gyula napirkereibeilóse, Kő-tér U-ik szAm Telefon. 112 ázása Pénzügyi gondok. Ha kívánságokról beszélünk, amelyek minden oldalról előtérbe tolulnak, akkor hozzá kell tennünk, hogy nem szabad magunkat illúziókban ringatnunk. Hiszen nern is vagyunk képesek illúziókra. Mert a háború, az ő irtózatos véráldozataival, pusztításaival, embertelenségével, kiéheztető kísérleteivel, a szerződések szemérmetlen szóttépésóvel, kiragadott bennünket valamennyi illúziónkból ós az emberi kultúráról, civilizációról és humanitásról való álmaink mind meginogtak. Hiszen elvesztettük azoknak az eszmékuek erejében való hitünket, amelyük a legnemesebb szellemek agyában megszületve, lassanként a kölcsönös gyűlölség megszűnésére és a különböző nemzet kölcsönös testvériségének felismerésére vezettek. Nincsenek többé illúziók az államoknak egymáshoz való viszonyára nézve, mert, ámbár még messze vagyunk a háború végétől, mégis készülődéseket tapasztalunk már egy ínég félelmetesebb küzdelemre a gazdasági téren, amely a most szövetsógbeu lévő entente-hataltuak szándóka szerint abban az időben is lolytatódnók, amikor a fegyverek már megpihennek. Legkevésbbé szabad azonban az illúzióknak átadni magunkat a háború után közvetlen várható fejlődés tekintetében. Aki azt hiszi, hogy a háború után nyomban nagy gazdasági fellendülés fog következni, hogy egy csapásra eltörölhetjük az óriási erőfeszítések következményeit, az súlyos tévedés áldozata. Nem szabad elfelednünk, hogy ez a háború az államok és a népek részéről a lehető legnagyobb erőfeszítéseket követelte, hogy a népek közöuséges mértékkel meg sem mérhető terheket vállaltak magukra, hogy a meghozott és meghozandó áldozatok oly kimerültséget fognak maguk után vonni, amelynek helyén nem lehet egyhamar egy új, erőteljes fölzsendülést várni. Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy ma minden erőnk latbavetésével látunk munkához, egyidejűleg új rend fog támadni az állami pénzügyek ós valamennyi gazdasági berendezkedés terén, főleg azonban a közgazdasági politikában. Amihez képest a legnehezebb feladat lesz az állami szükségleteket és a termelő társadalmi osztályok követelményeit összhangzásba hozni. Az állam már eddig is milliárlokra menő adóssággal terhelte meg nagát; tudomásunk vau a négy milliirdos hadikölcsünről, a függő adósságokról és a külföldi kölcsönökről, amelyíek összege az egy milliárdot meghaladj i. Előrelátható, hogy a háború folyatása, ha csupán csak hat hónapig tart s még, további két milliárdot fog igényelni. Ugy, hogy az egész adósságChernek hót milliárdra való növekedésével, ha pedig háború után a kártéríésekre, az egész közlekedési hálózat 'ekonstrukciójára, új vasutak építésére, ij bevételi források megnyitására, a rokcantak és árvák ellátására szükséges isszegeket számításba vesszük, újabb két nilliárd szaporulatra kell számítanunk, igy, hogy az államnak csak kamatterhe ivenként legalább hat hét millióval fog smelkedni. Ezeknek az eminens ós elutasílhaatlan állami szükségleteknek fedezete semmiféle más úton ós semmiféle más jszközök által nem történhetik, mint az isszes termelő osztályoknak, az adózókiak megterhelése révén. Mit jelent ez ís hogyan fog ennek a termelésre való Hatása érvényesülni ? Rendes viszonyok iözött a legegyszerűbb módszerek jgyike volna a vámbevételek fokozása, lehetséges lesz-e ez nálunk, elképzelietjük-e ezt, tekintettel arra a mélyreíató megismerésre, hogy kereskedelmi politikánkat egyrészt a Német birodaommal, naísreszt a Balkán államokkal r

aló lehetőleg szoros kapcsolat irány á>an kell kiépíteni? A szorosabb vám>olitikai kapcsolat azonban kizárja aj vámtételek számbavehető felemelését, nert ez a szövetség csak kölcsönös :onccssió révén lesz elérhető. Nem ma•ad tehát más hátra, mint eddigi közvetett és egyenes adóinknak alapos át-| .lakítása, a mellyel az adóemelés is 'elejár. Legkönnyebb az emelkedás az úgylevezett közvetett adóknál, amelyek i zonban a valóságban sokkal erősebben n'ik a gyengéket, mert a csekély va-i r

yoni fogyasztó, vagy a munkásosztály-' lói való fogyasztó aránytalanul erőseb-! »en sújtátik, mint a gazdag ember. A zeszes italok és a hús tömegfogxaszóit a dolgozó osztályokban kell keresniJ Cs az állam mégis legelsősorbau a lohányt, a szeszt, a bort, a húst fogja j ilővenni; ezeknek a cikkeknek, a mintj Németországban mondják: „erősebben, ;ell vérezniük". Az állam továbbá igye-: ezni fog a világító cikkeket a petr iumtól és a gyufától kezdve, egész a lektromos lángig megterhelni ós ese »g meg sem áll a monopóliumig. K íost mindezeket az adóemeléseket szen gyre vesszük, akkor az egész termi ssnek akkora megterhelése áll előttünl mely rendkívüli erőfeszítést kivan vi uneunyi termelőtől, aki az új helyze en meg akarja állni a helyét. Aki ai iszi, hogy mindez máról-holnapra 1* etséges lesz, az illúzióknak adja í lagát, a melyektől nem lehet elógg vnuuk. Mert az egyenes adókra is i ell térnünk, ámbár a lakosság ezek' íár eddig is elég súlyosan érezte. Hog ajjon ezeknek az egyenes adóknak á mdó jellegük lesz-e, vagy csak átm eti megterhelésekként fognak jelen ezui hadi nyereségadó- vagy vagyoi dó alakjában, azt nem lehet tudni. I liudenesetre nagyon nyomasztókna ell lenniük és súlyukat csak egy d< )g enyhítheti: ha a törvényhozás a ko lánnyal együtt arra tog törekedni, hog terheknek egy valóban igazságos mej oszlását vigye keresztül. Kivonat pápai köz és magántisztviselők és alkalmazotti )gyasztási szövetkezetének alapszabályaiból. A szövetkezet célja, cége és tartalma 1. §. A szövetkezet célja, tagjai erkölc imogatása és anyagi helyzetének javítása i söreudü szükségl ti cikkek beszerzésével. 2. §. A szövetkezet cége: Pápai köz .agáutiaztviselök és alkalmazottak fogyasztv lövet kezete. 3. §. A szövetkezet székhelye: Pápa ren nácsu város, működési köre kiterjed a páp ráaia is. 4 §. A szövetkezet tartama határozatit öben állapíttatik meg. A tagok jogai és kötelességei. 5. §. A szövetkezetbe csak olyan teljes ko; ryón léphet be, ki valamely állami, várói egyei, felekezeti és magánvállalat alkalmaz .kin áll, vagy állott, meghatározott javodalm isban, vagy nyugellátmány bau részesül. A hailbavonult tisztviselők családtagjai kalmazottak hasonló elbiiálás alá esuok. 7. §. A szövetkezet megalakulása a,kaim il a tagok belépése a szövetkezet alapszabá rvezetének sajátkezű aláírása által történik. b. §. A belépő tag már a belépés tényén gva köteles legalább egy üzletrészt jegyezi elynek értéke 50 K-bun állapíttatik meg ivi 5 K-s előleges részlet kben fizetendő b rtozik továbbá üzletrészenként 1 K belépő d t fizetni. A tagok több üzletrészt is jegyezhetnek, itralékban maradt befizetés után ö°o-os kés íiuii díj fiscteiidö.