Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-03-11

mondaná: „így kell ezt csinálni." Bulgári királya más előnyei mellett nagy nyelvismeretek kel is dicsekedhetik. Az oroszon l inás szlá nyelveken, a bulgáron, spanyolon, magyaro kívül még törökül és görögül is tud. Ezenkivi osodálatosan beszél franciául és németül is é minden nehézség nélkül angolai is képes fol] tatui A társalgást. A botanikában nem csekél ismeretei vannak és természettudományi tani lehetne belőle. Történelmei tudása kiváló s sí gyakran haszuálja fel hasonlatokra, vagy azéi hogy állításait uiegerösíi se. Rendkívül érzéken; Gyakran fordult a trónörököshöz, hogy mej erősítse nézetet. Boris élénk érdeklődéssel k serte A beszélgetést és állandóan résztvett, benn A trónörökös gyors felfogású okos, élest gondolkodó demokratikus né'.etekkel bír, kell mes modorú fiatalember benyomását keltet bennem. Nagyon is megtudom én-ni, hogy bolgár népnél és a hadseregben nagy szerété nek örvend. Őrnagyi rangja VAU, azt mondja hogy nagyon keményen dolgozik. Bár még est huszonkét éves, már a harmudia h vb núöau ve részt. Katonai körökben az a vélemény karit róla, hogy nem közönséges képességű str iteg A uagy dobrudzsai csatában, amelyben a h INU dik hadsereggel áttört az OI osz-román hadser* konst uicaosei uavodai vonalán, uagy katon ügyességuek szolgáltatta tanujeié es igen j szolgálatokat teljesített. Még az élesen kritizál német törzskari tiszt k, akiket csak neheze lehet kielégíteni és fukarkodnak az elisuieréss és dicsérettel, beszéltek A heicegio . Apa és ti között A legjobb viszony latszik uralkodn Ferdiuand király mély bepillantást ad fiának H álJaminüvószetbe s csak kevés államtitkot titki el előtte. Boris kitűnően ismeri a katoi ai helyzt tet és épp oly higgadtan bírálta uidg őket, mir apj». Amikor a bolgár hadseregről és népről esel szó, a TAR ropp.mt ékesszólóan d<cs*-rie hazafi ságukat, önfeláldozásul.at és jóakaiatukat. Szá mokkái bizonyított* be, hogy a bolgár né aránylag több katon <t állított a harcmesore, min bármely más nemzet. Ha Feidiuaud természetétől togva ideái is, miudeuuek iukubb tartják, mini viziouánui nak. Ugy iátja a dolgokat, mint amilytnek amint életpályája bizonyította, csaknem elói tudja látni a politika eseményeit. A német" reálpolitikusnak nevezték ál a \i;ág még hallal fog róla, mint Europa egyik tigy eleinreinéliób és legregényesebb alakjáról. Takarékpénztári közgyűlés. A Pápa városi és vidéki lakáréi pénztár folyó hó 4-én tartotta évi rei des közgyűlését nagy érdeklődés tue lett melynek lefolyásáról tudósúásuu a következő: Baranyay Zsigmond elnök delelő 11 órakor érdekes beszéddel nyitott meg a közgyűlést. Visszapillantást vt tett az intézet 39 éves mulijára, vázolt a kezdet nehézségeit, majd örömnu álliipította meg, hogy a/, intézet fokt zatosan milyen szép fejlődést ért e amely az 1916. évi zárószámadásokba abban jut kifejezésre, hogy az évi tiszt nyereség - ezúttal először j— felül emelkedett a 1Ü0ÜUU koronán. Bejeleni vén, hogy a közgyűlésen 28 részvénye 349 részvénnyel s ugyanennyi szava zattal vesz részt, a jegyzőkönyv veze tésóre dr. Kende Ádám ügyészt kért fel, annak hitelesítésére Eisler Mór éi Sulyok József részvényeseket, a sza vazatszedő bizottság tagjaiul pedig Lá zár Ádám elnöklett' alatt Baranyay Fe­renc és Kiss István részvényeseket. A megjelenteket üdvözölve ;i közgyűlést megnyílót Inak nyilvánít oita. Dr. Lőwy László ügyrendi indítva nyának elfogadása után, hogy a válasz, tásokat utoljára ejtsék meg, <!r. Kende Ádám ügyész referálása mellett kezde tét vette a napirend tárgyalása. AZ igazgatóság és lelügyeiő bizott ság jelentését és a zárószámadásoka a mult üzleti évről tudomásul vettél • a felmeutvónyt pedig minden Irányba! 1 megadták. AZ 1915. évi ziyereségből áthozot | 15.40930 K-val 102.711-86 K-t kitevt . 1916. évi nyereséget a következőkéj , osztották fel: az igazgatóság és üg.vésí i jutalékára 13968-41, jelenléti dfjnki\ 1 1050, részvéuzosztelókra (1250 részvény ; á 32 K) 40000, intézeti alkalmazottak jutalékára 2350, jótékony célra 720, t • rokkant katonák pápai menházára 1000 i a tartalékalap dotálásira 25000 K-t í<>r dítottak, a jövő óv számlájára 186234«: K-t vittek át. A mull évben működött felügyelő­bizottság tiszteleteí|át Mészáros Károly indítványára 1300 K-ban állapították meg. Az igazgatóságnak és felügyelő-bi­zottságnak a részvénytőke felemelésére vonatkozó azt az indítványát, hogy a részványtőke fél millió koronáról egy millió koronára emeltessék fel oly mó­don, hogy az intézet bocsásson ki 750 darab 500 K névértékű új részvényt a régi részvóuyesekuek (két régi részvény után egy új részvényt számítva) 600 K elővételi-, aláírás úiján pedig 700 K árban, — dr. Kende Ádám ügyésznek az indítványt minden oldaláról meg­viláoíió, a tőkeemelés szükségességét a módozatok helyességét remekül meg­indokoló beszéde után egyhangú he­lyesléssel határozati erőre emellek. (A tőkefelemelési művelet keresztülvitele után az intézet részvénytőkéje egy mii j liő korona, tartaléktőkéje 427500 ko rotia lesz.) A Uíkefelenielés folytán szükségessi váló alapszabály módosításokat egy neognlag elfogadták. Dr. Lőwy László indítványára az igazgatóságnak, felügyelő-bizottságunk és tisztviselői karnak eredményes mun­késségükért köszönetet szavaztak. Azután a választásokat ejtették meg, Dr. Holfner Sándor és Schwarlz Vilmos igazgatósági tagokat,akiknek mandátum; lejárt, barom évre újból megriasztották 'az igazgatóság tagjaiul; I l'ápai Takarék­pénztárból igazgatósági taggá megvá­lasztott Bélák Lajos főszulgabíró helyért' pedig a felügyelő-bizottságba Kis Józsei ref. esperes, főiskolai gondnokot válasz­tották be. A választások eredményének ki­hirdetése után Baranyay Zsigmod elnök a gyűlést bozárta. _____ iuiio ml — A fogyatztisi adók ügyében tud\a­tudvalevőleg a város nem tudott megállapodásra jutni a pénzügyigazgatósaggal, úgy hogy az utóbbi fogyasztási ad <k kezelését egyszerűen ra­Utalta a városra. A város eiunttt, a közigazg. bírósághoz panasszal fotdult, a kormányhoz pe­dig felterjesztést intézett a fogyasztási adók ke­zoléso folytán a várost ért kamsodas megtérí­tése iiánt. Ez ügyoen a v. tanács kiküldölte Budapestre a v. főjegyzőt, H1<Í el is járt a keres­I kedeleinügyi iniuistei iuuiba, ahol az ügy referen­sétől azt az információt knpta, hogy a fogyasz­tási adóknál 1916-ban a várost ért veszteség ledezésére nyujtaudó államsegély iráuti kérel­mét a városnak • kormány el fogja utasítaui, a 3U.UÜ0 K-s egyezségre vonatkozó kérelem pe­dig csak úgy fog kedvező elintézést nyerni, ha a város a közigazgatásnál emelt panaszát vissza­vonja. Erre való tekintettel a v. tanács elhatá­rozta, hogy a város panaszát vissavouja és az egyezs -gileg felajánlott összeg mellet leendő szerződés megkötése iránt kérvényt intéz a kereskedelemügyi ministerhez. — Kitüntetés a halál után. 0 császári apostoli királyi F»lsége legkegyelmesebben ado­mányozni méltóztatott a hudidiszi'menyes 3 oszt. katonai érdemkeresztet és kardokat; az ellenség előtt t Hiúsított vitéz magatartása elismeréséül: az ellenség előtt, elesett Téchi-Szigeti Thaly Béla 7. honvéd huszárezredbeli századosnak. HÖSl halottak. A pápai halotti anya­könyvben az lülti év folyamán a következő katonák hősi b:.lála jegyeztetett be: Báró Wimpfen Füiöp cs. és kir. j. huizárezredüeii százados, Mikos András, Klaiuik Béla cs. és kir. 11. huszárezredben hadnagy, Koréin Jenő m. kir. „(J. honv. gy. e.-belí hadnagy, Szilos Sándor, Pöck Karoly, László István Jenő, Horni Mihály, Drach Adolt, Fejes Pál, Hujuócky Dezső, Makkos István, N*ine b István, SOÓB GÓZH, Oibán Károly, Tótb Lás/.ló Czvitskó Jáno», Érsek János, Eder Mihály, Pleiter Zsigmond, Lugosi Mihály, Czus Józsei. Marosi Zsigmond, Koci József, Holi Jó­zsef, Briski Sándor, 11- seti Kannán m. kir. 23. honv. gy. e.-beli hidnagy, Kiver Gyula, Vrau­kueza György, Kovács Sándor, Oibau Nándor, Weisz József, Kardos József, Preiner Pal, Rosen­berger DCÍSÖ, Somogyi lmie, Schmidt József, Kalmar Gyula, Sebestyén József, Csepregi Pál, Binét Fereucz, birsek Ernő, Krausz Miksa, Makkos József, Kováé* József, Czilják József, Czupák János, Simon Dénes, Sziligyi József, Tausz Jenő, Teos Dauiel, Kis József, Mórocz József, Bodnár János, Sándor Dömötör, Szita Gyula, m. kir. „U. honv. gy. e.-beii hadnagy, Gyurkovics János, Talos Sándor, Szüts Sándor és Borzba Miklós. — Áthelyezés. A földmivelésUgyi minis­ter Vaszary Gyula pápa városi és járási királyi állatorvost törvényhatósági állatorvossá nevezte ki és e minőségben Muraunu. .-.szigetre helyezte ut.lielyeue a minister RiUmauu Gyozö komáromi varosj m. kir. állatorvost helyezte Pápára. — Helyreigazítás. Mint szamunkban a dr. Rohonyi Ni ndor kinevezéséről szóló és a Bud.ip sti Közlöny nyomán megirt hírünkbe az a hiba csúszott be, hogy dr. Rohonyi nem egészségügyi, hanem tartalékos igazságügyi se­gédtisztvis-lövé neveztetett ki. — A tisztviselői siövetség megalakítása erdekében tartott elöéitekezlet folyó hó 3-án délután ti órakor nagy érdeklődés mellett folyt le. Az értekezletet Győri Gyula nyitotta meg, kinek indítványára az értekezlet elnökévé egy­hangúlag Bélák Lajos főszolgabírót választották meg. Az CI I •,.•/.. et. eiöadója Táncos Antal telek­köuyvvezetö volt, aki bemutatta az alakítandó szövetséguek nagy gonddal és gyakorlati érzék­kel kidolgozott tervezetét. A tetszéssel és he­lyesléssel fogadott előadás hatása alatt a jelen

Next

/
Thumbnails
Contents