Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917
1917-12-16
PÁPAI LAPOK Pápa varos hatóságának és több pápai « pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap Szerkesztősén; és kiadóhivatal: Uoldberg Uvula papirkereakedése, F6-tér 23. szám. Telefon IIS. I- 1 '"s szí rkcsztí és laptulajdonos : GOLDBERG GYULA. Etfifizctések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához kt'ildendfik. A lap ira: egész érre 12 K., félévre 6 K , negyedévre 3 K. Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Egyes szám ára 30 fillér. A mi jóbarátunk. Milyen jó dolgunk is van nekünk! Most már semmi bajunk nem lehet, hiszen a hatalmas Egyesült Államok hatalmas elnöke rokonszenvezik velünk, sőt annyira szeret, hogy hadat üzent nekünk. Nem volt ez a Wilson valamikor magyar? Hiszen annyi külföldi hírességről kisütötték már, hogy magyar származásúak. Beszélték, hogy Sonniuo egy trencséni Sonnenschein nevü pálinkamérő fia, Trocki valaha lorockai földbirtokos volt és LaVsitf, igazi nevén Leiumann, a Máramarosban pillantotta meg legelőször a napvilágot. Hátha Wilson is Magyarországon töltötte gyermekéveit? Következtetni erre abból lehet, hogy csupa szeretetből háborút üzent nekünk. Ösmerheti a magyar népéietet: csak a magyaj- menyecske pauaszkodik, hogy az ura már nem szereti, mert nem veri meg. De nem! Wilson okoskodása mégis jobban hasonlít az antant logikájához. Wilson csak azért akar pusztítapi miucsak azért akar pusztítani minket, hogy felszabadítson. így mondja. Látszik, hogy jól megtanulta az antant kátéját. Szakasztottan úgy beszél, mint a vele egy húron pendülő többi antáutbeli államférfiú. Férfias nyíltsággal bevallja, hogy sohasem vétettünk ellene éB az Egyesült Államok ellen semmit, nem marad tehát más hátra, mint az, hogy élet-halál-harcra keljen velünk. Megköveteli ezt a világ, az emberség és az igazság. Valóban ez az igazság? Az a tökéletes igazság, amelyért Wilson sikra száll ? Tökéletes igazság nem volt, nem lesz sohasem ezen a sártökén. Mindig kétféle igazság volt és lesz: a hatalmasoké és a gyengéké. Azt az ideális állapotot, melyben a gyenge igazsága azonos, teljesen egyforma lenne az erősével, elérni nem, csak kívánni lehet. Wilson tanár volt, mielőtt elnök lett. De azért most is mind a két szerepet vállalja, mint az a színész, aki egy darabban az apa és fiu szerepét játsza. Wilson — mint elnök - professzor, szaval arról, hogy a gyengéket, az elnyomottakat igazságukhoz kell juttatni, de nem feledkezik meg — dehogy is feledkeznék meg! — elnöki szerepéről sem: nyitva hagyja a másik ajtót, melyen kevés vártatva mint apa be fog| mért a titkos diplomáciára. Bárha Balfour rohanni, hogy atyai hatalmát éreztesse azokkal, akik reá szorulnak. A legnevezetesebb a szereplésébeu, hogy protektorságát nemcsak mireánk, hanem szövetségeseire is akarja tukmálni, l'gy látszik, elég gyengének tartja már Európát, hogy kénye-kedve szerint megsarcolhassa. De egész Európa tán mégsem fog megijedni tőle. Nekünk legalább nincs .okunk tartani attól, hogy az amerikai hadüzenet nagyobb bajokat fog nekünk okozni. Abban a pillanatban, amint Oroszországgal megkötöttük a békét, az antantnak minden .reménye, hogy a központi hatalmakat bekeríthesse, széjjelfoszlik. Hogy hogya^i védekezhetünk, esetleg támadhatunk jis, egy egységes fronton a Keleten felszabadult ós hadifogságból hazakerülő (katonatömegeiukkel, azzal az antant vezérei is tisztában lehetnek. Bármi ua£y is legyen az amerikai segítség, aa-nem érkezhet az európai harcterekre olj r gyorsan és ha érkezik is, még nem lehet oly cselekvőképes, hogy mielőbb előnyünkre el ne döntsük a háborút. Nem kell tehát megijednünk Wilson irántunk tanúsított jóakaratától. Bármennyire is protezsál bennünket, mégis ki fogjuk küzdeni magunknak azt a békét, melyet megérdemlünk. A titkos diplomácia. Semmisem derült ki a háborúból angol miniszter nemrég kijelentette, hogy az nélkülözhetetlen, mégis ezzel az állításával csak nagyon kevés hivőre fog találni. Általában nemcsak a népek, hanem a demokrata elvű államférfiak és politikusok, mindenekelőtt pedig az állam- és népjogtudások is egyetértenek abban, hogy éppen a titkos diplomácia idézte fel azokat a szomorú viszonyokat, melyek a világháborúhoz vezettek. Hogy mennyire tarthatatlan különben Balfour állítása, kitűnik abból is, hogy egyes államokban nem is létezik titkos diplomácia, A Svájccal például alkotmányszerkezetéuél fogva lehetetlen volna titkos szerződést kötni. Nem látjuk be, miért nem lehetne más államokban is így. Az orosz kezdeményezés az első lépés, mely ahhoz vezet, hogy a világot a jövőben háborúktól meglehessen óvni. A népek tudni akarják, miért viszik bőrüket a vásárra és uem fogják megengedni, hogy őket mások titkos hatalomravágyása kedveért a legnagyobb veszélybe kergessék. Győri Gyula közéleti fotográfiájának retusirozása. ha hizelegui akar a kéhibákat elfedi, a foltokat A fényképész pen valakinek — a eltünteti. Én is igy tettem a múltkori arcképen, mert ha a természetes vonásokat hűen ecseteltem oly világosan, mint a titkos diplomácia' Vl,,,,a- a ké P »« en durr *> kirivó lett volnaMost sem fedem tel e foltokat a maguk mivoltában — tekintettel az olvasókra. Csak néhány szó megjegyzést akarok tenni a r Jörmedvényre' i-r*, hogy a hivatkozott ügyeket mérhetetlen kártékonysága. A hatalom birtokosainak boszorkánykonyhájának, méregkeverő laboratóriuma, veszély ese tén pedig menedékháza volt a titkos diplomácia. Itt kotyvasztották a háború szerzői imperialista bájitalaikat,ide menekültek, ha a saját népeik akarták őket felelősségre vonni. A háború pőrére vetkőztetve a titkos diplomácia ármányosságát és megkondult felette a lélekharang. Abban egyetértenek az összes népek, barátságosak és ellenségesek egyaránt, hogy a titkos diplomáciát el kell törölni, el kell pusztítani a föld színéről. A haláldöfóst az orosz titkos szerződések egy részének, bizonyára csak elenyészően csekély részének a nyilvánosságra hozatala adta meg ueki. Csak üdvözölni lehet a bolscviki kormányt, amiért e szerződések szövegét küzzé teszi. Ezzel halálos ökölcsapást a tényeknek megfelelőleg lássa a közönség s ne ismét Gyurinka fráter vagy páter megvilágításában, illetőleg befeketitésébeu. Mielőtt azonban erre rátérnék, közölni akarom, miként látott napvilágot az én „förmedvény"-em. Ugy látszik, — bár kissé simitott és hizelgö de mégis — hü képet tártam Gyurinka úr elé, mert önmagára ismerve, önmagától megijedt és iparkodott a ..hit l6inez"-t megsemmisíteni. A son volt, hogy e kép egyetlen nyomdában se lásson napvilágot. A „Pápai Közlöny'--nek átadott kéziratba (szintén a főiskola nyomdájában szedik e lapot 1 hogy-hoi>ynem betekintett a „Pápai Hirlap" felelős szerkesztője is 'hol van a sajtótörvény ide vágó S-a?!) és egyszerűen nem engedte az idegen lapnak, hogy a cikk megjelenjék, mert az ö becses személyét merte — nem támadni — hanem lefotografálni Es a p.iphi külöu cenzúra ! , Neki, a purihkátomak — szabad rágal-
