Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-12-02

Megjelenik minden vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Goldberg GYULA papirkcreskedfso, FFL-tér 23. SZÁM. Talef=n 112. «zdim.. Hetedszer. I Hetedszer fordul a magyar állam a polgáraihoz, hogy újból nyissák meg erszényeiket és sziveiket. Pénz kell a háborúhoz, de most — ime - pénz kell A bókéhez is. Az entente épülete repedezik, töre­dezik. Már látjuk az entente összes or­szágaiban a vajúdást, a rémüldözést, amelyet a háború negyedik évében ai telelős államférfiak mindannyiszor érez­nek, ahányszor népeik elé kell állniok. Ma már Lloyd George sem beszél olyan büszke háuyivetiséggel, mint egy évvel ezelőtt, ma már őt is fenyegeti minden politikus végzete, a bukás, amelynek fölötte állónak képzelte magát egykor. Oroszországban rettenetes élet-halálharc folyik az entente fizetett párthívei, a mensevikiek és a béke őszinte barátai, a bolsevikiek között. Franciaországban a legutolsó még el nem nyűtt politikust, a hetvenhat éves Clemenceaut hivta a köztársaság elnöke kormányra, hogy most már tflzzel-vassal, egy öreg ember elszántságával törje le a francia nép természetes^ béke vágyát, Olaszországban pedig remeg a király és reszket a királyi trón. A szenvedélyeknek e rettenetes hul­lámzása és zajgása közepette csak a mi szövetségünk áll mindenre készen, össze­szorított ajkakkal, hogy lerohanja, legá­zolja azokat, akik ellene mernek szegülni, de ugyanakkor bármelyik pillanatban békére nyújtsa a kezét. Ilyen körülmények között fordul-az állam immár hetedszer a polgáraihoz. Nem kell sok ováció, sok meggyőzés és rábeszélés ahhoz, hogy mindenki erejétől telhetőleg adjon a hadikölcsönre, adjon az államnak, nyissa meg a szívét és az erszényét. Nem az ellenségeinknek adunk, AZ entente vezető politikusai nem fordulhatnának ilyen bátran népeikhez hadikölcsönért, ahogy a mi kormányaink fordulnak. Az entente népeinek ma már nem mi vagyunk a legrosszabb indulatú ellenségei, hanem a saját államfórfiaik, akik hónapokon át nem akarták észre­venni a mi bókejobbunkat, mig az újra ökölbe nem szorult és le nem csapolt Olaszországra. A mi államférfiaink, a mi hazánk jogosan, indokoltan fordulhat hoz­zánk pénzért. Mi készen vagyunk a bé­kére, a becsületes, tisztességes, senkit jogaitól meg nem fosztó békére és ha mégis újra pénzért kell hozzátok for­dulnunk — mondhatja az állam a pol­gárainak — nem mi tehetünk róla! A békét akarjuk és a békét úgylátszik más­kép nem érhetjük el, mint újabb és újabb súlyos ökölcsapásokkal, mint a háború tovább folytatásával. A központi hatalmak nem azért foly­tatják a háborút és nem azért fordulnak most ismét hadikölcsönért népeikhez, hogy aunektáljanak és népeket tönkre­tegyenek, hanem azért, hogy felviruljon a béke áldásos korszaka. De a politikai indokokon kívül, ame­lyek célirányossá teszik, hogy mindenki saját erejéből adakozzék, nyújtson a hadikölcsönre. vannak gazdasági szem­pontok is. Épp a legutóbbi idők győz­hettek meg mindenkit afelől, hogy egyet­len helyes és okos tőkebefektetés csak az állampapír lehet.'A múlt hét rettene­tes tőzsdei dórutjában sziklaszilárdan állt a magyar hitel még a külföldön is ós aki hadikölcsönbe fektette a petitét, e napokban nyugodtan, hidegen néz­hette, hogyan pusztulnak azok, akik nem ^légsie!»ek m**g a i*^!*^ nyugudl kere­settel és jövedelemmel. A mai túlságos pénzbőségnek is egyik nagyszerű le­csapolója lesz a hadikölosön. A drága­ságnak egyedüli oka a mai pénzbőség, a nagy bankjegyforgalom és ezt a nagy bankjegyforgalmat bizonyos mértékben természetszerűleg korlátozza a hadiköl­csön, amely a pénzbőség egy nagyrészét magához szívja. Bárhogy nézzük tehát a hetedik hadi­kölcsönt, akár politikai, akár pénzügyi szempontból, mindenképen kötelessége mindenkinek, aki esak teheti, vagyoná­hoz mérten hozzájárulni a hadikölosön­jegyzéshez, hogy ájult anyagi erővel, új tőkével kezdhessük meg, illetve folytat­hassuk nagy és véres munkánkat a íiéke eljöveteléért. Városi közgyűlés. — 1017 NOVEMBER 27-én. — Szépen látogatott közgyűlése volt a város képviselőtestületének f. évi november hó 27-én. A közgyűlést délután 3 órakor Mészáros Károly polgármester nyitotta meg, a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére Acs Ferenc, 131au Henrik, Csnjtay Dániel, Orátzer János és Kerpel Gusztáv v. képviselőket kérvén fel. Napirend előtt blau Henrik interpellált a Petőfi és Kossuth utca sarkán levő Kluge-ház ügyében. A polgármester megígérte, hogy a ház kisajátításának kérdését a legközelebbi közgyűlés napirendjére ki fogja tűzni, amely választ úgy a képviselőtestület, mint as iuterpelláló képviselő tudomásul vett. Ez ügy kapcsáu felszólalt még dr. 11 offner Sándor, ki intézkedéseket kért aziráuybau. hogy engedély nélkül semmiféle építkezés megkezd­hető ne legyen: továbbá Sarudy György, aki viszont az építkezéseknél a hatóság tévedéseivel szemben kért oltalmat. A polgármester interpel­lálóknak megígérte, hogy mindkét iráuybau iu­tézkedni fog a városi tanács. Ugyancsak Sarudy György a dohánykiosz­tás körül fennálló mizériákkal szemben kért or­voslást, ajánlván az Ugodon jól bevált jegyrend­szer behozatalát. A közgyűlés felterjesztéssel fordul a pénzügyminiszterhez, a jegyrendszer behozatala iráut. Csak ezután következett a napirend, amel}-­uek első pontja gyanánt bemutatta a polgár­mester dr. Rott Nándor veszprémi püspök és dr. Rainprecht Antal főispán levelét, akik meleg köszönetet mondanak a város közöuségének azért a szeretetért, amelyben őket Pápán tartókodá­stik alatt részesítette. A tárgysorozat következő pontja : „A vágó­híd megvizsgálására kiküldött szakértők jelentése" rendkívül heves és hosszura nyúló vitát provokált. A vita föszónoka Győri Gyula volt, aki azt haugoztatta, hogy a kiküldőit szakértők: Kristólly Gyula máv. főmérnök és Molterer János, a vesz­prémi államépítészeti hivatal elnöke nem a vágó­híd hibáinak és hiányainak felderítését éa fel­becslését* tartották főcéljuknak, hanem a hibákért és hiányokért felelős hivatali személyek inéiíla­getését. Ujabb vizsgálat és pedig ezúttal tegyelmi vizsgálat megindítását sürgette Révész főmérnök ellen. Győri felszólalására a polgármester és a főmérnök szenvedélyes hangon reflektáltak, végűi is Sarudy György és dr. Antal Géza lelszólalása után a közgyűlés Gyön Gyula egyetlen szava­zatával szemben, egyhangúlag úgy határozott, hogy újabb vizsgálat megindítását mellőzi, va­lamint mellőzi egyelőre a vágóhídi tetőszerkezet 4WKH) korona költséget igénylő átalakítását is, s csupán a halaszthatatlan munkálatok végzését rendeli el. A tárgysorozat többi pontja egészen sima elintézést nyert. Egyhangúlag elfogadták — vita nélkül —• a városi tanács és az állandó választmány ama javaslalát, hogy- a város a VII. hadikölcsönre lUOOOÜ koronát jegyezzen és az ehhez szüksé­ges összeget a helybeli pénzintézetektől vegye tel kölcsöukép. A beteg Oseke Zoltán alszámvevö szabad­ságát ugyancsak egyhangúlag félévvel meghosz­szabhították. A városi tanácsnak az osztatlau hivatalos időt elrendelő határozatát a közgyűlés dr. Antal Géza indítványára hatályon kívül helyezte és a háború tartamára — Halász Mihály ezt ellenző indítvá­nyával szemben — a régi hivatali óra-rendszer visszaállítását határozta el. A jövedéki hivatal alkalmazottjai részére a ruhabeszerzési segélyt egyhangúlag megsza­vazták. Az elöljárósági tagok utazási napidíját 10 K-val, a segéd és kezelőszemélyzetét Halász Mihály indítványára ."» K-val, a többi alkalma­zottakét 4 K-val a háború tartamára felemelték. A Szladik-ház bérbeadására vonatkozói <g Regner Pal pápai lakossal 3 év tartamára évi 1200 korona bérösszeg mellett kötött bérleti szerződést jóváhagyólag tudomásul vette a köz­gyűlés.

Next

/
Thumbnails
Contents