Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-12-02

Megjelenik minden vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Goldberg GYULA papirkcreskedfso, FFL-tér 23. SZÁM. Talef=n 112. «zdim.. Hetedszer. I Hetedszer fordul a magyar állam a polgáraihoz, hogy újból nyissák meg erszényeiket és sziveiket. Pénz kell a háborúhoz, de most — ime - pénz kell A bókéhez is. Az entente épülete repedezik, töredezik. Már látjuk az entente összes országaiban a vajúdást, a rémüldözést, amelyet a háború negyedik évében ai telelős államférfiak mindannyiszor éreznek, ahányszor népeik elé kell állniok. Ma már Lloyd George sem beszél olyan büszke háuyivetiséggel, mint egy évvel ezelőtt, ma már őt is fenyegeti minden politikus végzete, a bukás, amelynek fölötte állónak képzelte magát egykor. Oroszországban rettenetes élet-halálharc folyik az entente fizetett párthívei, a mensevikiek és a béke őszinte barátai, a bolsevikiek között. Franciaországban a legutolsó még el nem nyűtt politikust, a hetvenhat éves Clemenceaut hivta a köztársaság elnöke kormányra, hogy most már tflzzel-vassal, egy öreg ember elszántságával törje le a francia nép természetes^ béke vágyát, Olaszországban pedig remeg a király és reszket a királyi trón. A szenvedélyeknek e rettenetes hullámzása és zajgása közepette csak a mi szövetségünk áll mindenre készen, összeszorított ajkakkal, hogy lerohanja, legázolja azokat, akik ellene mernek szegülni, de ugyanakkor bármelyik pillanatban békére nyújtsa a kezét. Ilyen körülmények között fordul-az állam immár hetedszer a polgáraihoz. Nem kell sok ováció, sok meggyőzés és rábeszélés ahhoz, hogy mindenki erejétől telhetőleg adjon a hadikölcsönre, adjon az államnak, nyissa meg a szívét és az erszényét. Nem az ellenségeinknek adunk, AZ entente vezető politikusai nem fordulhatnának ilyen bátran népeikhez hadikölcsönért, ahogy a mi kormányaink fordulnak. Az entente népeinek ma már nem mi vagyunk a legrosszabb indulatú ellenségei, hanem a saját államfórfiaik, akik hónapokon át nem akarták észrevenni a mi bókejobbunkat, mig az újra ökölbe nem szorult és le nem csapolt Olaszországra. A mi államférfiaink, a mi hazánk jogosan, indokoltan fordulhat hozzánk pénzért. Mi készen vagyunk a békére, a becsületes, tisztességes, senkit jogaitól meg nem fosztó békére és ha mégis újra pénzért kell hozzátok fordulnunk — mondhatja az állam a polgárainak — nem mi tehetünk róla! A békét akarjuk és a békét úgylátszik máskép nem érhetjük el, mint újabb és újabb súlyos ökölcsapásokkal, mint a háború tovább folytatásával. A központi hatalmak nem azért folytatják a háborút és nem azért fordulnak most ismét hadikölcsönért népeikhez, hogy aunektáljanak és népeket tönkretegyenek, hanem azért, hogy felviruljon a béke áldásos korszaka. De a politikai indokokon kívül, amelyek célirányossá teszik, hogy mindenki saját erejéből adakozzék, nyújtson a hadikölcsönre. vannak gazdasági szempontok is. Épp a legutóbbi idők győzhettek meg mindenkit afelől, hogy egyetlen helyes és okos tőkebefektetés csak az állampapír lehet.'A múlt hét rettenetes tőzsdei dórutjában sziklaszilárdan állt a magyar hitel még a külföldön is ós aki hadikölcsönbe fektette a petitét, e napokban nyugodtan, hidegen nézhette, hogyan pusztulnak azok, akik nem ^légsie!»ek m**g a i*^!*^ nyugudl keresettel és jövedelemmel. A mai túlságos pénzbőségnek is egyik nagyszerű lecsapolója lesz a hadikölosön. A drágaságnak egyedüli oka a mai pénzbőség, a nagy bankjegyforgalom és ezt a nagy bankjegyforgalmat bizonyos mértékben természetszerűleg korlátozza a hadikölcsön, amely a pénzbőség egy nagyrészét magához szívja. Bárhogy nézzük tehát a hetedik hadikölcsönt, akár politikai, akár pénzügyi szempontból, mindenképen kötelessége mindenkinek, aki esak teheti, vagyonához mérten hozzájárulni a hadikölosönjegyzéshez, hogy ájult anyagi erővel, új tőkével kezdhessük meg, illetve folytathassuk nagy és véres munkánkat a íiéke eljöveteléért. Városi közgyűlés. — 1017 NOVEMBER 27-én. — Szépen látogatott közgyűlése volt a város képviselőtestületének f. évi november hó 27-én. A közgyűlést délután 3 órakor Mészáros Károly polgármester nyitotta meg, a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére Acs Ferenc, 131au Henrik, Csnjtay Dániel, Orátzer János és Kerpel Gusztáv v. képviselőket kérvén fel. Napirend előtt blau Henrik interpellált a Petőfi és Kossuth utca sarkán levő Kluge-ház ügyében. A polgármester megígérte, hogy a ház kisajátításának kérdését a legközelebbi közgyűlés napirendjére ki fogja tűzni, amely választ úgy a képviselőtestület, mint as iuterpelláló képviselő tudomásul vett. Ez ügy kapcsáu felszólalt még dr. 11 offner Sándor, ki intézkedéseket kért aziráuybau. hogy engedély nélkül semmiféle építkezés megkezdhető ne legyen: továbbá Sarudy György, aki viszont az építkezéseknél a hatóság tévedéseivel szemben kért oltalmat. A polgármester interpellálóknak megígérte, hogy mindkét iráuybau iutézkedni fog a városi tanács. Ugyancsak Sarudy György a dohánykiosztás körül fennálló mizériákkal szemben kért orvoslást, ajánlván az Ugodon jól bevált jegyrendszer behozatalát. A közgyűlés felterjesztéssel fordul a pénzügyminiszterhez, a jegyrendszer behozatala iráut. Csak ezután következett a napirend, amel}-uek első pontja gyanánt bemutatta a polgármester dr. Rott Nándor veszprémi püspök és dr. Rainprecht Antal főispán levelét, akik meleg köszönetet mondanak a város közöuségének azért a szeretetért, amelyben őket Pápán tartókodástik alatt részesítette. A tárgysorozat következő pontja : „A vágóhíd megvizsgálására kiküldött szakértők jelentése" rendkívül heves és hosszura nyúló vitát provokált. A vita föszónoka Győri Gyula volt, aki azt haugoztatta, hogy a kiküldőit szakértők: Kristólly Gyula máv. főmérnök és Molterer János, a veszprémi államépítészeti hivatal elnöke nem a vágóhíd hibáinak és hiányainak felderítését éa felbecslését* tartották főcéljuknak, hanem a hibákért és hiányokért felelős hivatali személyek inéiílagetését. Ujabb vizsgálat és pedig ezúttal tegyelmi vizsgálat megindítását sürgette Révész főmérnök ellen. Győri felszólalására a polgármester és a főmérnök szenvedélyes hangon reflektáltak, végűi is Sarudy György és dr. Antal Géza lelszólalása után a közgyűlés Gyön Gyula egyetlen szavazatával szemben, egyhangúlag úgy határozott, hogy újabb vizsgálat megindítását mellőzi, valamint mellőzi egyelőre a vágóhídi tetőszerkezet 4WKH) korona költséget igénylő átalakítását is, s csupán a halaszthatatlan munkálatok végzését rendeli el. A tárgysorozat többi pontja egészen sima elintézést nyert. Egyhangúlag elfogadták — vita nélkül —• a városi tanács és az állandó választmány ama javaslalát, hogy- a város a VII. hadikölcsönre lUOOOÜ koronát jegyezzen és az ehhez szükséges összeget a helybeli pénzintézetektől vegye tel kölcsöukép. A beteg Oseke Zoltán alszámvevö szabadságát ugyancsak egyhangúlag félévvel meghoszszabhították. A városi tanácsnak az osztatlau hivatalos időt elrendelő határozatát a közgyűlés dr. Antal Géza indítványára hatályon kívül helyezte és a háború tartamára — Halász Mihály ezt ellenző indítványával szemben — a régi hivatali óra-rendszer visszaállítását határozta el. A jövedéki hivatal alkalmazottjai részére a ruhabeszerzési segélyt egyhangúlag megszavazták. Az elöljárósági tagok utazási napidíját 10 K-val, a segéd és kezelőszemélyzetét Halász Mihály indítványára ."» K-val, a többi alkalmazottakét 4 K-val a háború tartamára felemelték. A Szladik-ház bérbeadására vonatkozói <g Regner Pal pápai lakossal 3 év tartamára évi 1200 korona bérösszeg mellett kötött bérleti szerződést jóváhagyólag tudomásul vette a közgyűlés.