Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-10-14

térni esze tan tu kincsei meg oly kevéssé vannak feltárva. Hevesen küzd régi ellenlábasa, Amerika ellen, hogy azt Kínában és Szibériában gyökerei vert gazdasági befolyásától megfossza. Japán ágyszólváu egész Ázsiában meg akarja vetni a lábát, amire neki jó alkalmul szolgál a háború. S ahol Japáu egyszer letelepedett, ott vége az úgynevezett „uyilt ajtó" politikájának, ott mások kereskedelme minden eszközzel, jogossal-jogtulannal, irgalmatlanul ki lesz irtva. Érdekes példája czéltudatos kereskedelmi politikájának, hogy most nyakra-főre épített hajókat, melyekkel a világ tengeri fuvarosának, a vele hűséges szövetségesi viszonyban levő Anglia örökét akarja magához ragadni. Mialatt Japán így rendületlenül követi jól felfogott önös czéljait, az antant, Erancziuországgal az élén, egyre haugosabban követeli, hogy Japán Európa harczlerein közreműködjék. Amerika, melyet csak leltételesen lehet az antant katonai fegyvertársának tartani, természetesen szintén szívesen látná, hogy Japán az európai harcztereken minél érzékenyebb veszteségeket szenvedne, már csak azért is, mert Japán így le volna kötve és Amerika szabadabban járhatna el a maga érdekében. De Japán „fegyvert a lábnál" szemléli Európa küzdelmét, ami reánk nézve nem csekély jelentőségű lény, mert ameddig így marad, bistosan számíthatunk arra, hogy nagyobb amerikai csapatokat nem lógnak Európába szállítani. Amerika nem löszthatja meg magát fiatal hadseregétől, mert különben kiszolgáltatná magát Japán követeléseinek. Ezek a követelések kevésbé vonatkoznak a japáuoknak Amerikában való megélhetési és kereskedelmi viszonyaiknak megköny ítóséie, mint inkább az amerikai terjeszkedés megszorítására Ázsiában és a japán kereskedelem további térnyerésére Délamerikábaji. Mindazonáltal nincsen kizárva, hogy az európai véres dráma révén busás haszonhoz jutott riválisok — Japáu és Amerika - kereskedelmi hódításaikat illetőleg egymással megegyeztek. Azonban mégis Japán lesz az, mely a neki anuyira kedvező viszonyokat jobban fogja kihasználni. Anglia kereskedelmét a viliigháború alatt már csaknem teljesen kitúrta Kelotázsiából és valószínűnek látszik, hogy emiatt háború után nyilt harczra log kerülni a dolog Nagy británniával. A temérdek bonyodalom, mely az európai békekötést megnehezíti, hamarabb lesz rendezve, mint a Japán és vetélytársai közt lappangó konfliktus. Ugy látszik, hogy a világ színpadján a drámának csak első felvonásai játszódnak le Európában, az utolsó felvonás színhelye a távol Kelet lesz. Színészet. Pénteken befejeződött hat h*»tes szini szenünk. A közönség és a feaintél sulat egyaránt Heines emlékekkel mondhattak egymásnak icsut Ugyancsak csütörtököt mondott kishitű ti agyi bizottságunk pesszimizmus i, amely több int három éveu át. ama hamis feltevés alapján rtotta távol a színészetei Pápáról, hogy nem ia közönség, amely a színházat látogatni fogja, át igenis volt. Közönségünk miuden est* niegItötte -- legtöbbször ssútolásig — a sziihát, úgy, hogy a pápai színészetnek immár nem vid történetében talán még nem is volt ilyen igysikerü ssezou — már ami az annyiakat illi. Ám a társulatnak — mint azt több ízben tngozt.nt'uk — voltak hibái és főként hiányai, "ösorbau íérfiénekesekbeu. A lejátszott műsorul túltengett az operett, a komolyabb múzsa upán egy-kétszer szólalt, meg. De S kifogáii.ktol eltekintve, az a meleg hangulat, amely, ellett az utolsó előadásokon közönsé .link a rsuiattól elbúcsúzott, azt igazolja, hogy a pápai tblikum saívébe zárta a'társulatot és a viszontbás reményében vett tőle luícsut. Az eltunlt utolsó hétről szóló refarádánkil hamar végeehetünk. A három sláger-operett: Mágnás Miska, a Három a kislány és a CsárdástálynŐ került egyszer-egyszer színre E három "indásról újabb mondanivalónk nincs. Hétfőn este volt a Cigánybáró reptize. gyönyörű zeuéjtt operett most is nasy hatást t el. A férfiak kösül főleg D-zsó Vilmost, idrödy Miklóst és Telekáu Valért, a nök közül intos Lolát, Juhász Margitot ós Medgyessy zsit illeti a dicséret. Az előadás általában kissé ntatott volt, nagyon magán viselte egy főpróba Hegét, aminthogy a pápai előadás tényleg esak társulat győri bemutatkozó előadásának fftóbája volt. Csütörtökön este GAIVAV Andor Bent az ion o. kantarajátékának rolf n bemutató előása. A finoman kidéig'•/. >T I párbeszédekből ó, mindvégig cselekménytelen színmű egy ml lámába is beillő, hajmeresy.tö végjetenettel tul. A darab — cselekinényieleusége dacára — épen csiszoltán poiutirosott dialógjaival köti a közönség figyelmét, különösen, ha oly tüuö színészek oly művészettel jáiszák a dabot, mint akiknek játékában nekünk volt aldniunk csütörtökön este gyönyörködni. Első rban persze megint Nagy E< zsi brilliáns játéit, kell magasztalnunk, minden szava, minden ozdulata osupa érzés és éreztetni tudás, amely landó faszciuációbau tartja bámuló hallgatóit, itünő alakítást nyújtott a bányamérnök szereiben Pogány Béla és Nádassy Mici kifogástau Florea volt Legfeljebb Ungvári játékával emben lehetne néhány megjegyzésünk, ám á

1Iában ő is inkább dicséretet érdemel. Pénteken este a Bent az erdőn második elolásával búcsúzott el tőlünk teljesen, de remélik: néhány hónap múlva bekövetkezendő viont látás reményében a színtársulat. T. M. — • • ~.L— ^— r ... . Tudjátok-e? Tndjátok-e. mi a szép, mi a jó? Mikor szép csendesen megy a hajó A Balaton tükörsima tükrén Es felettetek a magas égen A holdvilág rezg félőn, fehéren Ks az éj halkan, csendesen zenél. Ily éjeken ébred a szerelein, Miudenütt. Mató, titkos érzelem Ks érzitek, h >gy boldogok vagytok. De nem soká . . . Az éj zenéjéheu Lelketek elalszik osendb-u, ssépen Ks tsMbredvén, reggel van ismét. Emlékezem. Lágy dallam remeg a levegőben, Ki tudja, honnan ssall erre i-l-m H miért markol oly stfttHi belém, Miért mardos? E dalt halottam valahol régen . .. De mért okoz fájdalmat az ének. Űh szív-sebek, ti letört remények. Mit I.áutatok V A múltban kutatok, egyswre csak Szivemben egy poros régi emlék Röpke pillanatra felsóhajt uirt

fr Kmlékezem! •alisi 8 ita lat.án K renrs. Hirdetmény. Pápa város képviselőtestülete 1917 október váu tartott ülésén: 91». sz. határozatával az 1918. évi legtöbb illatúi adót fizető városi képviselők névjegyzékét •Ifogadta. ' 97. sz. határozatával a v. alkalmazottak isaládi ['ói Irkára vonatkozólag kim uidotta, hogy innak az állampénztárból leendő utalását kéri. 98. az. határozatával kimondotta, hogy a v. ilkalmazottakuak egy része által kért beszerzési kötegeket utalványozni keri. 99- sz. határozatával kimondott, hogy a catona tiszti szállásdíjak fedezésére 240110 kor. • dyószáiiilei kölcsönt vesz tel. 100. sz. határozatával a vágóhid tetőzetének Kijavítását rendelte el. 101. sz. határozatával a Veszprém vármegyei »ilatb'vásárló és husértékeaitő r.-t.nsaság felhívására 50 drb. 200 kor. névéreku résavénvt jegyzett. 102. az. határozatával Kovács Lsjos, ss. határozatával Sági Béla Elek illetőségét megtagadta. 104. sz. határozatával dr. Böhm Zoltán írvasséki előadó helyettes megválasztását m**glemraisitö 21515/917. törvényhatósági határozat negfelebbesését rendelte el. Mindezen határosatokat azzal i-'szem közxé, íogy ellene a felebbezés ezen lm • i.-réatszámion 15 napon belül adható be. Pápa. 1917 október 12. Mészáros Károly, polgármester. ltÍ5 Ilii. ~" SBBIBSaBBBSBt — A felmentettek a hadiárvák javára. A katonai ügyosztály a Veszprém vármegyében építendő hadiárvnház javára már a tavasztól fogva gyűjt a felmentettek köréhen. Ez akció eredményéről a tanács legutóbbi ülésén számolt be Kemény Béla városi tanácsos, je »utven, hogy B uimeu ezideig 949 K folyt be. Bizouy suvány eredmény. Szivet facsaró kép az. amit a háború nyáj': egyik oldalon ások, akik immár évek óta életet, vért és vagyont tesznek kockára éa áldoznak fel, a másik oldalon a felmentettek *x»rencséa csoportja, kik a békés idők nyugalmát élvesve nem ritkán vagyonukat is megsokszorozzak és hálából aaok iránt, akik éret Mik életüket veszítették el, ezek á'váij.vara letesznek a haza oltárai a kemény 949 koronát. — A tejmizeriárol kell újból iinunk. Mint halljuk, a környékbeli bérlök tejtermelésük túlnyomó részét ismét Budapestre szállítják, mert nincsenek megelégedve a pápai árakkal. A város, mint mindig, most ia igyekezett a késükre járni és as Országos Közélelmezési Hivataltól kérelmezte a tejárak felemelését, illetve akkora össszegbeu való megállapítását, aminők a budapesti nagybani árak. De as O. K. H. a városnak e kérelmét nem teljesítette, mert mint a városhoz intézett leiratában mondja, „a város tejssükséglete a tehenéssetek réssére uyújtott takarmányfeloldási illetve vásárlási kedvezmény folytán kellőképen biztosítva van." Hát épen es az: a tisstelt bérlő urak a város révén és párt foga sával különböző kedveaményekhez jutottak aszal S kötelezettséggel, hogy tejtermelésüket Pápa